Önkormányzatiság

6. Önkormányzati Szabadegyetem - Nagymegyeren

on — Fri, 14 Oct 2016 09:52:26 +0000

(Frissítve a szombati eseményekkel is) Őry Péter, a Pro Civis polgári társulás elnöke nyitotta meg Nagymegyeren a VI. Önkormányzati Szabadegyetemet, majd Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet, Menyhárt József MKP-elnök és Grezsa István kormánybiztos előadásai következtek.

A Pro Civis polgári társulás által szervezett rendezvényen felvidéki magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők vesznek részt. Az Önkormányzati Szabadegyetem Czimbalmosné Molnár Éva a nagykövet szerint Kárpát-medence-szerte egyedi kezdeményezés. Ezen a rendezvényen olyan témákról szólnak, melyeket a jelenlévők használni tudnak az önkormányzatoknál. Magyarország számára fontosak a külhonban élő magyarok, ezért indította a nemzetpolitikai államtitkárság a tematikus programokat, az idei évben például a vállalkozók évét, amellyel a fiatal magánvállalkozókat támogatják, ezzel gazdaságilag is megerősödhet a felvidéki magyarság – mondta el a nagykövet.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a nyelvhasználati jogokról szólt. Kiemelte, a két világháború közötti nyelvi jogokhoz képest nagy a visszalépés. Nem előnyös, hogy a magyar nyelv a magánszférába szorul, hiszen ezzel veszít a nyelv a presztízséből. Ennek következménye az asszimiláció.

Menyhárt József elmondta: az önkormányzatoknak többek között kötelességük a település nevét feltüntetni a kisebbség nyelvén, a község elején és végén, de középületeken is. Kötelező a veszélyre figyelmeztető információkat is a kisebbség nyelvén. Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit a nemzetiség nyelvén is ki kellene adni. A választások előtt az államnyelv mellett a kisebbség nyelvén is értesíteni kell a polgárokat. Magyar nyelvű kérelem esetén, amelyet az önkormányzat kap, magyar nyelven is válaszolnia kellene a hivatalnak. A helyi képviselők számára biztosítani kellene a magyar nyelv használatát. Az MKP elnöke, mint nyelvész azt kérte a jelenlévőktől, hogy használják bátran az anyanyelvüket, hiszen arra a magyarságnak joga van.

Grezsa István kormánybiztos a peremvidéken és a diaszpórában élő magyarság helyzetéről szólt. A kormánybiztos szerint sok diaszpórában élő magyar, harmadgenerációs emigráns már nem tud magyarul, de magyarnak vallja magát. El kell fogadnunk, hogy ők is magyarok. Az anyaország sok pénzt fordít a külhoni magyarságra. A magyar állam támogatja a diaszpóra magyarságának hétvégi iskoláit is. A Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet határozza meg az anyaország nemzetpolitikájának irányát – emelte ki Grezsa István. Jelenleg a nemzetpolitika az otthon maradás erősítését segíti, ezért próbálnak gazdasági támogatást adni a helyi magyar vállalkozóknak.

A kormánybiztos elmondta: nyolcszázötvenezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítási kérelmet, sajnálatos, hogy a felvidékiek ebből az érzésből kimaradnak. Az idei Márton Áron emlékév után a jövő évben Szent László emlékévet hirdet a magyar állam – ezzel is a Kárpát-medence magyarságát szeretnék támogatni. Grezsa bízik abban, hogy hamarosan a felvidéki magyarok is kaphatnak gazdasági segélycsomagot, ahogy nemrégiben a vajdaságiak kaptak.

Pályázati lehetőségekről a szórványban élőknek és az önkormányzatoknak

Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség alelnöke már 1994 óta szervezi az utaztatási programját, majd 2010-ben a magyar kormány elindította a Határtalanul programot, azóta ez ad lehetőséget arra, hogy az iskolások ellátogathassanak a Kárpát-medence városaiba.

A Rákóczi Szövetség meghirdette a diaszpóra programot is. Ez nem csak a nyugati diaszpóra, hanem a szórványban élő közösségek programja is. A pályázati lehetőség fent van a Rákóczi Szövetség honlapján – mondta az alelnök és azt kérte a jelenlévőktől, hogy népszerűsítsék ezt a pályázati lehetőséget. Ennek köszönhetően majdnem kétezer szórványban élő és 650 diaszpórában élő gyermeknek biztosítanak majd lehetőséget, hogy a Kárpát-medencébe látogassanak. A nemzeti öntudat a diaszpórában élő közösségeknél is erősen jelen van, még akkor is, ha már a magyar nyelvet nem is beszélik, vagy gyengén beszélik – mondta el Ugron Gáspár.

A Rákóczi Szövetségnek széles a programskálája. Minden évben írnak ki pályázatot a kárpát-medencei vállalkozók számára magyar nyelvű cégér elkészítésére, ez Ugron Gáspár szerint csak odafigyelés kérdése. Legismertebb kezdeményezése a Beiratkozási program, amellyel arra szeretné ösztönözni a magyar szülőket, hogy az anyanyelvi oktatást válasszák a gyermeküknek. A munka még novemberben kezdődik, amikor is megkeresik az óvodás gyermekek szüleit, és bíznak abban, hogy a magyar iskola választás egy önkormányzatnak is fontos. A Rákóczi Szövetség keresi a partnereket ehhez a programhoz. Közel nyolcezer ösztöndíjat oszt ki a Rákóczi Szövetség, az összeget magánvállalkozók, önkormányzatok és magánszemélyek adják össze – mondta Ugron Gáspár.

Lelkes Gábor, a Danube Euroconsulting igazgatója a szlovák-magyar INTERREG pályázati lehetőségekről szólt. A 2020-ig tartó időszakban összesen 183 millió eurós a költségvetés. Nemcsak önkormányzatok, hanem egyházi közösségek, civil szervezetek és EGTC-k is pályázhatnak. Az idei évben az összeg nagyjából negyven százalékát szétosztják. A programnak köszönhetően várhatóan nyolcszázezerrel növekszik majd a látogatottsága a régiónak, a határátkelőhelyek átlagosan 15 kilométerre lesznek egymástól, tehát több határátkelő lesz. Nőhet a foglalkoztatás is. Az INTERREG pályázati rendszerben négy kategória van, az első a természet és a kultúra területe. A másik program a határon átnyúló mobilizáció javítása. A harmadik kategóriát még nem írták ki, de ennek a programnak a minőségi foglalkoztatás fenntartása és javítása a célja. A negyedik kategóriában a határon átnyúló kapcsolatok erősítésére lehet pályázni. A szakember azt javasolta, hogy mindenképpen pályázzanak az önkormányzatok.

Van nemzeti öntudatunk

Az Önkormányzati Szabadegyetem pénteken délután a Feszty-Körkép Alapítvány elnökének, Ökrös Mariannak az előadásával folytatódott. Az elnök a Feszty Árpád Emlékév kapcsán elmondta, 160 éve született Feszty Árpád, 120 éve avatták a Millenniumi Emlékparkot. A céljuk az volt az emlékévvel, hogy a tankönyvekben nem szereplő tényeket, vagy hamisan tanított eseményeket bevigyék a köztudatba. A programmal összekötötték a Kárpát-hazát, voltak vetélkedők, amelyekben felvidéki gyerekek is részt vettek.

Az emberek gyakran felteszik a kérdést: ki vagyok én? A nemzetek is feltehetik ezt a kérdést önmaguknak. A magyarságnak erős nemzeti öntudata van, még akkor is, ha ettől az identitástudattól meg akarnak minket fosztani, a nemzeti öntudatunk gyengítése idegenkezűségre utal – fogalmazott Ökrös Mariann.

A magyarságot a szomszédos országok tankönyveiben negatív jelzőkkel illetik. Nem értenek minket, hiszen mások vagyunk, más a nyelvünk, mások a szokásaink, más a kép-jel rendszerünk. Az európaiak viszont nem tolerálják a másságot.

Élhető településeket

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere a fejlesztési tervek buktatóiról szólt. A községek általános érvényű rendeletben szabályozzák a területfejlesztési tervüket, ennek kialakításakor gyakran a polgárok igényeit is figyelembe veszik. Ez alapján lehet fejleszteni és építkezni a településeken.

Hájos Zoltán pozitívan értékelte, hogy az állam az építésügyi feladatot leosztotta az önkormányzatokra, és nem központilag adják ki az építkezési engedélyeket. Dunaszerdahelyen rendelettel szabályozták, hogy a befektetőknek, akik lakóparkokat építenek ki a városban, milyen széles utcát kell építeniük. A fő útvonalakhoz 12 méter széles utcát kell kiépíteniük. Azaz 6 méteres úttestet, és két oldalon járdát, illetve zöldövezetet. A mellékutcák útjainak 5.5 méter szélesnek kell lenniük. Amennyiben a befektető nem ilyen utcákat épít ki, a város nem hajlandó átvenni saját tulajdonba ezeket a közterületeket. Ezzel az a célja az önkormányzatnak, hogy élhető település legyen Dunaszerdahely.

A polgármester kiemelte, a városnak felelőssége két nyelven tájékoztatni. Dunaszerdahelyen információs táblát helyeztek ki, amely a gyakorlatban kétnyelvű útjelző tábla.

Őt követően Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere, ismertette a magyarországi helyzetet. Jelenleg az önkormányzatoknak 21 feladatuk van. Magyarországon elsősorban a feladatok után járó pénzből gazdálkodnak az egyes települések.

Varga Krisztina, az Ovi Foci Alapítvány elnöke szólt az ovi-foci programról. A program óvodás korú gyermekeket szólít meg, egy 6 méter széles és 12 méter hosszú pályát alakítottak ki, amelyen bármilyen sportot űzhetnek a gyermekek. A programmal harmincezer gyermeket értek el eddig és kétezer pedagógus képeztek.

Kevesebb hulladékot

Szlovákiában idén júliusban lépett életbe az új hulladékgazdálkodási törvény. A jogszabály a szakemberek és a polgármesterek szerint módosításra szorul. Az Önkormányzati Szabadegyetem résztvevőit az eddigi tapasztalatokról a Natur Pack munkatársai tájékoztatták.

Az új törvény értelmében a csomagoló cégek fizetik a hulladék egy részének felhasználását. A problémát az jelenti, hogy minden termék be van csomagolva, a csomagolás pedig hulladék –mondta Bognár Éva, a Natur Pack munkatársa. Januártól a szemetes konténereknek színeseknek kell lenniük, illetve a feketéket matricázhatják. A szelektív hulladékgyűjtésre tanítani kell még a polgárokat, ami viszont az önkormányzatok felelőssége.

Weingartner Béla, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a hulladékgyűjtőkből származó szennyeződés akár évtizedek után is jelen van a területeken, ezeket a területeket rekultiválják, hogy ismét hasznosítható legyen, bár az Európai Unió szabályozza, hogy itt milyen tevékenységet szabad végezni.

Süveges László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. projektkoordinációs igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Felvidéken négy helyszínen tartanak majd előadást és workshopot a hulladékgazdálkodásról.

Szombaton:

A Pro Civis által szervezett Önkormányzati Szabadegyetem a szombati napon délelőtt az autonómiák, az önkormányzatiság és önigazgatás kérdéskörével foglalkozott. Európa több országában elfogadott közigazgatási forma az autonómia, a nemzetiségi közösségek megmaradása szempontjából létkérdéssé válhat az önigazgatás.

Kalmár Ferenc, az Európa Tanács által 2014-ben elfogadott Kalmár-jelentés kidolgozója elmondta: megpróbálták elfogadtatni az Európa Tanáccsal, hogy ne nemzeti kisebbségnek, hanem közösségeknek hívják a nemzetrészeket, amelyek nem a saját anyaországukban élnek. Ez sajnos nem sikerült. Amit viszont sikerült elérni, hogy a kisebbségi jogokat ne az egyén, hanem a közösség szempontjából nézzék.

Dél-Tirolban 1972-ben kikiáltották a Bolzanoi Autonóm Tartományt. Olaszország több mint száz régiójában addig ez a terület a leszakadó régiókhoz tartozott, mára a harmadik legsikeresebb területe az országnak. Az autonómia kialakítása előtt nemzetiségi feszültségek voltak a régióban, majd a megalakulás után az ott élő nemzetek egymás mellé kerültek, mára egymással élnek, és a cél, hogy egymásért dolgozzanak. Ez kellene, hogy Európa célja legyen – véli Kalmár Ferenc.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint nehéz meghatározni a jövőt, hiszen a jelen értékelése minden országból másként hat. A VMSZ elnöke kifejtette, sikeres magyarság csak akkor lesz, ha az anyaország és a vele szomszédos országokban élő magyarság is sikeres, ezért lenne fontos, hogy a felvidéki magyarság is erős legyen. Ezért lenne kívánatos, hogy a Magyar Közösség Pártja megerősödjön és az itteni magyarságot ők képviseljék.

Pásztor hiszi, hogy ellenzéki pozícióból nem lehet közösségi érdeket építeni. A mi dolgunk, mindenkivel olyan viszonyt kialakítani, hogy el tudjuk mondani egy asztalnál ülve, mik az igényeink. Aztán azokkal, akik a magyarság véleményét respektálják, együtt is lehet majd dolgozni. Az együttműködésnek köszönhetően a VMSZ a szerb parlamentben bele tud szólni a jogalkotásba. Ezért vállalt kormányzati szerepet a VMSZ.

A nemzetileg elkötelezett politika feladata, hogy olyan megoldásokat fogadjon el, amelyek a nemzet számára a boldogulást biztosítják. Ma határon túli magyarnak lenni azt is jelenti, hogy van egy párhuzamos rendszerünk. A felvidékiek számára ez azt jelenti, szlovák adófizetőként el tudjuk érni azokat a lehetőségeket, amelyeket az állam nyújt. Ez mellett, ha építjük magunkat, akkor egy magyar párhuzamot tudunk állítani, ilyen pl. az oktatási-nevelési támogatás.

A szerbiai egyetemeken tanuló fiataloknak egy ösztöndíjrendszert dolgoztak ki. Fontos, hogy legyenek magyar értelmiségiek, de egy olyan kétszázötvenezres közösség, mint a vajdasági, nem tud egy egyetemet eltartani.

Az autonómia kialakítása nem volt egyszerű, hiszen a jogszabály megszavazása mellé oda kellett állítani a többséget. Máról holnapra nem lehet autonómiát megalkotni, csak apró lépésekkel lehet haladni, fontos, hogy az egyenleg pozitív legyen, de ehhez tudni kell, mit akarunk. Jelenlegi feladatként a vajdaságiakra a tartományokról szóló törvények átdolgozása vár.

Őry Péter, a Pro Civis elnöke szerint az ilyen fórumok azért is jók, mert görbe tükröt állítanak önmagunk elé. A felvidékiek az egyetemes magyarság részei, ennek köszönhetően tudunk egy irányba gondolkodni, és ebben gondolkodik Szili Katalin kormánybiztos is – fogalmazta meg Őry.

Szili Katalin volt házelnök, miniszterelnöki megbízott kiemelte, az Unió lakosságának 10 százaléka nemzeti közösséghez tartozik, és az itt élők 5 százaléka bevándorló, akiknek nincsen a kontinensen állampolgárságuk. Európa pedig nem az őshonos lakókkal foglalkozik, hanem a bevándorlók jogait próbálja megoldani.

2021-re valószínűleg 10 százalékkal kevesebb lesz a magyar a Kárpát-medencében, mint 15 évvel ezelőtt. Ezért lenne fontos az autonómia felé való lépések elindítása. Vajdaság erre az útra lépett.

A Felvidéken az autonómia kifejezést nem szeretik. Ezért kell az önkormányzatiságról beszélnünk. Lépésről lépésre tudunk azért tenni, hogy saját sorsunkról, oktatásról, kultúráról mi magunk dönthessünk. Terminológiailag háromféle nem területi autonómiáról szólhatunk: a személyi elvű, a kulturális és a funkcionális autonómiáról. A területi autonómiák esetén adminisztratív és törvényhozási autonómiát ismerünk.

Alapvetően a közösségnek kell tudnia, hogy ők mit szeretnének, Budapestről nem lehet megalkotni a magyar közösségek autonómiakoncepcióit – fogalmazott Szili Katalin. Hiszen nem lehet uniformizálni ezeket a dokumentumokat. Jelen pillanatban a Kárpátalján, a Délvidéken, a Vajdaságban, illetve a Felvidéken lehetne szó területi önkormányzatiságról, de ezeken a területeken más-más megoldásokra van szükség. Az utódállamok nem védik a kisebbségeket, a szlovák alkotmány például nem szól a közösségekről. Maguknak a közösségeknek is akarniuk kell a kollektív jogokat, azok betartását és ez lehet az út az önigazgatás felé.

Szili Katalin kiemelte: csak Székelyföldön van két autonómiakoncepció, a Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is kidolgozott egyet, a többi régióban egy alapdokumentum létezik. Felmerül a kérdés, mi lesz a szórványban élőkkel? Az ő oktatásuk is fontos, az ő igényeiket is fel kell mérni, amikor az önigazgatásról esik szó.

A Femine Fortis is bemutatkozott az Önkormányzati Szabadegyetemen

A Nagymegyeren megszervezett Önkormányzati Szabadegyetem a Femine Fortis blokkjával ért véget. A szervezet tavaly alakult meg, az alapítók célja a nők bevonása a közéletbe. Több olyan közéleti téma van, ami első látszatra csupán a nőket érinti, mégis össztársadalminak nevezhető. Ilyen többek között az anyaság is.

Az oktatási önigazgatás lenne a megoldás

Kiss Beáta, a Femine Fortis elnökségi tagja, a Magyar Közösség Pártjának oktatási alelnöke a reggeli előadásokhoz kapcsolódóan az oktatási önrendelkezés fontosságáról szólt. Szerinte a pedagógusok nagy része nő, ezért sokan elnőiesedett szakmaként tekintenek rá. Kiss Beáta szerint a magyar oktatás alapvető problémája, hogy hivatalosan nincsen szlovákiai magyar iskolarendszer. A magyar iskolák hálózata a szlovák iskolarendszer része, a törvények nem definiálják a nemzetiségi iskolákat, azok létét, csak a tanítási nyelvben tesznek különbséget. Az iskolarendszer ennek következtében a magyar iskolák specifikumait nem oldja meg. Az iskolák kerettantervek alapján oktatnak, ezek kialakításába azonban a magyar szakemberek nem tudnak beleszólni. Megoldás lehetne az önigazgatás, amelynek köszönhetően a magyar iskolák számára kialakítható lenne egy saját tanrend.

Az Európában működő autonóm közösségek mindegyike megfogalmazta, hogy az anyanyelvhasználat és az oktatás az alapja az önkormányzatiságnak, de ez a nemzet megmaradásának alapja is. A magyarság célja a Felvidéken az anyanyelvhasználat kiterjesztése, ezzel együtt nőne a magyar nyelv presztizse, ami vonzóbbá tehetné az anyanyelvű oktatást. A szlovákiai magyar oktatás problémáinak a megoldását Kiss Beáta az önigazgatás kialakításában látja, ennek kialakításához az államnak is hozzá kellene járulnia. A magyar oktatásra szánt keretből fenn tudna tartani a magyarság olyan szakmai szervezeteket, amelynek feladata a kutatás és a dokumentumok kidolgozása lehetne, hogy iskoláink versenyképesek legyenek.

A női témák össztársadalmi problémákat vetnek fel

Bauer Edit volt Európai Parlamenti képviselő, a Femine Fortis elnökségének tagja bevezetőjében elmondta, minden Európai Néppárthoz tartozó pártnak van női szervezete, ezért volt fontos, hogy a Magyar Közösség Pártjában dolgozó nők is létrehozzanak egy ilyen egyesületet. Bauer Edit szerint az emberek nem értik, miért kell női problémákkal foglalkozni. Mintha ez egy művileg kialakított téma lenne, pedig nem az. Demográfiai válságot élünk Európában, ennek következtében megváltozott a társadalom struktúrája. Ezzel együtt az elmúlt száz évben, amióta először választójogot kaptak a nők, megváltoztak a női szerepek is. Miközben a bérszakadék még mindig óriási a nő és a férfi munkavállalók között, Európában 16, míg Szlovákiában 19 százalék, mára Európában a diplomások között hatvanszázaléknyi a nő, mégis több a férfi a vezető posztokon, mint a nő. A nők képességei semmivel sem jobbak, vagy rosszabbak, mint a férfi társaiké, csak a társadalmi körülmények olyanok, hogy sok nő nem mer, nem tud vezető szerepet vállalni – véli Bauer Edit.

A nők átlagéletkora 6-7 évvel magasabb, mint a férfiaké, de az miatt, hogy a bérszakadék a férfiak javára dől el, a nyugdíjakban is óriási különbségek mutatkoznak. A férfi és a nő átlagnyugdíja között 39 százalékos különbség van a férfiak javára. Ezeket a különbségeket meg kellene szüntetni. Bauer Edit szerint a nőkre is szükség van vezető posztokon és a közéletben, hiszen kutatások is bizonyítják: a nők másként látják a világot, sokkal empatikusabbak, mint a férfiak.

Zupko Mária, a Femine Fortis alelnöke felszólalásában szólt a mássággal élők körülményeiről is, arról, hogy azok az édesanyák, akik fogyatékkal élő gyermeket nevelnek, sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint az egészséges társaikat nevelő szülők. A Femine Fortis egyik feladata, hogy ezekre a problémákra is felhívják az emberek figyelmét – mondta el az alelnök.

(Forrás: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

További felvételek Facebook-oldalunkon tekinthetők meg

Megnyitották az 5. Önkormányzati Szabadegyetemet

on — Fri, 16 Oct 2015 19:55:44 +0000

Nagymegyeren a tanácskozást október 16-án délelőtt Őry Péter szervező után Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete, Berényi József, az MKP elnöke és Potápi Árpád János, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. A délelőtti ülést Farkas Iván vezette.

Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete az összefogás és az együttműködés jelentőségéről szólt köszöntőjében.

Berényi József, az Magyar Közösség Pártjának elnöke megnyitó felszólalásában az aktuális politikai és közéleti kérdéseket vette górcső alá. A kisiskolák ügyével kapcsolatban elmondta, hogy azok megmentése csak törvénymódosítással érhető el. Szólt a megyei szintű pályázati kiírásokról, melyeket a kormány késleltet.
Az MKP önkormányzatisági koncepciója kapcsán megjegyezte, hogy sajnos vannak olyan vélemények is, amelyek ezt a modellt etnikai gettónak nevezik, holott amely területről szó van, a magyarok aránya 70%. Kihangsúlyozta, hogy ezek a támadások nem is szlovák részről jönnek, hanem pont néhány felvidéki magyar köréből. Az MKP szerint visszafordítható az asszimiláció. Jó példaként említette a baszkokat, akik a nyelvüket újra törvényerőre tudták emelni.

Továbbá beszélt a migráció kérdéséről, mely összefogásra ösztönzi a V4-es országokat, így nagyobb bizalom jött létre a magyar és szlovák kormányok között is. A közelgő választásokról elmondta, hogy sajnos nem az a kérdés, hogy ki fog kormányozni a jövő választási időszakban, hanem, hogy lesz-e a SMER-nek partnere. Ennek ellenére az MKP törekszik arra, hogy legyen kormányváltás, de ehhez széleskörű jobboldali összefogás kellene.

Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felszólalásában elmondta, hogy 2011 januárja óta 760 ezren kértek magyar állampolgárságot, ebből mára 720 ezren tettek állampolgársági esküt le. Hozzátette: még mindig sokan vannak, akik a Kárpát-medencében vagy a szórványban szeretnék felvenni a magyar állampolgárságot.A szórványmagyarságot érintő programok kapcsán kiemelte a Petőfi Sándor-programot. A Kárpát-medencei szórványmagyarságot segítő program célja, hogy erősítse a közösségek identitását és segítse a fiatalokat, akik a magyar kultúrához, nyelvhez, történelemhez akarnak kapcsolódni. A program az egykori monarchia területére terjed ki, érintve Romániát, Ukrajnát, Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Dél-Lengyelországot . Felvidéken 8 ösztöndíjas kapcsolódott be a munkába, kilenc hónapig segítik itt a programot.
Felhívta a figyelmet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázati lehetőségeire. Kiemelte a testvér-települési együttműködések erősítésére kiírt pályázatokat. Elmondta, ezzel céljuk Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének támogatása. A felhívás a magyarság összetartozása jegyében értékteremtő, konkrét szellemi és/vagy tárgyi eredményt felmutatni tudó programok megvalósítására szeretne ösztönözni, e célokat tükröző igényes, minőségi pályázatok támogatásával. Felhívta a figyelmet, hogy a települések vegyék igénybe ezeket a lehetőségeket.
Kitért a külhoni magyar szakképzés éve programra. A Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012 óta minden évben tematikus évet hirdet. 2012-ben az óvodásokat, 2013-ban a kisiskolásokat, 2014-ben pedig a felsősöket helyeztük a középpontba. 2015-ben meghirdették a 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programunkat.
„Tematikus programjaink célja, hogy megerősítsük és gyarapítsuk a külhoni magyar közösségeket és általuk magyar nemzetünket. A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve programelemeit is úgy dolgoztuk ki, hogy segítsük a külhoni magyar fiatalokat, hogy felnőttként szülőföldjükön sikeresen boldoguljanak" - tette hozzá. Elmondta, hogy napjainkra nagyon háttérbe szorult a műszaki oktatás.

Mondott egy olyan példát, hogy vannak szakemberek az űrben, de mire vissza kellene térniük, nem lesz itt olyan ember, aki fogadja őket, mert annyira rossz a szakképzésünk. Ennek javítása érdekében ösztönző programokat hoztak létre. „A Kárpát-medencei szakképzés megerősítésével, a munkaerőpiac és a frissen végzett szakképzett fiatalok összekapcsolásával hatalmas lehetőség áll előttünk"- mondta.
Kifejtette, hogy sokszor azt tapasztalják, hogy jelenleg a magyarság vállalása egyenlő a szegénység vállalásával, főleg a Vajdaságban és Kárpátalján. Ezért elmondta, hogy gazdaságilag meg kell erősíteni a magyar lakta részeket.

A délelőtti tanácskozás résztvevőit elsőként Őry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke, az Önkormányzati Szabadegyetem főszervezője köszöntötte. Az első fórumot Farkas Iván, az MKP régiófejlesztési és gazdasági alelnöke vezette. Az összejövetelt megtisztelte jelenlétével Ft. Fazakas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Géresi Róbert püspökhelyettes. Az egységes Kárpát-medencei gazdasági régióról – mint a közép-európai térség fejlődésének útjáról Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója szólt.

A „Magyar Nemzeti Kereskedőház – kihívások és lehetőség a közös gazdasági térben" cím alatt Skapinyecz Péter, a Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat elnöke beszélt az intézményi feltételekről, majd Abaffy Patrícia, az Európai Területi Társulásokért felelős osztályvezető elemezte az EGTC-k és az infrastrukturális fejlesztések kilátásait.

Délután Hrubík Béla, Ipolynyék polgármestere mutatta be sikeres brüsszeli pályázatukat.
Ez után a Kárpát-medencei magyar oktatásügy, iskoláink aktuális kérdései kerültek a tanácskozás napirendjére. E témában felszólalt Tóth Tibor weblapfejlesztő, a www.magyariskola.sk üzemeltetője; Jerasz Anikó, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese és Csáky Csongor főtitkár a Rákóczi Szövetségből.

A délutáni fórumot A. Szabó László, az MKP oktatási alelnöke vezette. Az oktatásügy kérdéskörében többen is felszólaltak. A vitában a kisiskolákról, a pedagógusok passzivitásáról, a roma tanulókról, a minőségi oktatásról többek közt kifejtette a véleményét Szigeti László, az MKP OT elnöke, Auxt Ferenc, az MKP Rimaszombati járási elnöke, Albert Sándor, Selye János Egyetem alapító rektora. Őry Péter, a Pro Civis elnöke a fórum végén elmondta: nagyon jó, hogy ez a párbeszéd elindult. Kifejtette, hogy ezt a kérdéskört fel kell dolgozni, s el kell juttatni a településekhez, az önkormányzatokhoz, a pedagógusokhoz, hogy ők is kifejthessék a véleményüket.
Az Önkormányzati Szabadegyetem iránt a korábbi évekénél is nagyobb az érdeklődés, mintegy 180 fő, polgármesterek, önkormányzati képviselők vesznek részt a kétnapos tanácskozáson, mely Nagymegyeren a Városi Művelődési Központban valósul meg. (Felvidék.ma)

Bodrogköz és Ung-vidék - Kiüresedés vagy megmaradás

on — Tue, 18 Aug 2015 05:08:28 +0000

Az idei Martosi Szabadegyetem zárófórumának központi témája a Magyar Közösség Pártja szakemberei által kidolgozott „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” című dokumentumának az ismertetése volt. Ahogyan azt a rendezvényen megtartott előadásomban is kiemeltem, a dokumentum témája volt a szabadegyetem zárógondolata, azonban az önrendelkezés, az önigazgatás, illetve annak gyakorlati megvalósítása a közeljövőben stratégiai helyet kell hogy kapjon a felvidéki a bodrogközi és Ung-vidéki magyar közösség életében. Hogy miért? A jelenlegi kormány mostohán bánik az Ung-vidéki és a bodrogközi régióval, hasonlóan a többi magyarlakta déli régióhoz. Az elsődleges oka annak, hogy ezt megengedheti magának a kormányzat az, hogy a jelenlegi szlovák parlamentből hiányzik az erős felvidéki magyar érdekképviselet. Az MKP önrendelkezési tervezete megoldást jelentene az elhanyagolt régiók számára, segítve a munkahelyteremtést és az itthon maradást. Mindehhez azonban növelni kell az MKP érdekérvényesítő képességét, ami az előttünk álló időszak legfontosabb feladata. A koncepció lényeges eleme, hogy nemcsak a „miért?”-re keresi a választ, nem csak elméleti stratégiát gyárt, hanem a „hogyan?” kérdésre is válaszol az MKP dokumentuma. Nyugat-európai példák egyértelműen alátámasztják, hogy azok a természetes régiók, térségek, amelyek önmaguk dönthetnek gazdasági, társadalmi, szociális ügyeikben, látványosan fejlődnek, illetve ami talán számunkra még fontosabb, az ott élő közösségek gyarapodnak, erősödnek. A bodrogközi és Ung-vidéki emberek tisztában vannak azzal, hogy a helyi, elsősorban a mezőgazdaságra irányuló természetes adottsága a régiónak nagyon kedvező, ami komoly lehetőséget biztosíthat az itt élők számára. Azonban ahhoz, hogy ez a lehetőség kihasználható legyen, elengedhetetlen a központi kormányzati támogatás vagy a természetes régiók intézményrendszereinek kompetencianövelése, vagyis, hogy a helyben lévő emberek döntsenek arról, mire is van szüksége a régiónak. Nagyon sok fórumon elhangzik, hogy a mezőgazdasági feldolgozó üzemek (regionális vágóhidak, tejcsarnokok, konzervgyárak, zöldség, gyümölcsfeldolgozó üzemek, stb.) visszaállítása, ezáltal új munkahelyek kialakítása, az egyedüli esélye a Bodrogköz és Ung-vidék számára, hogy ne folytatódjon tovább a térség kiüresedése. Az MKP gazdasági és önkormányzati politikája egyértelműen ezt próbálja megvalósítani. Ehhez azonban szükséges az erős parlamenti érdekérvényesítő képviselet. Láthatjuk, érzékelhetjük az elmúlt 4-5 év eredményét, vagyis inkább eredménytelenségét. Változtassunk rajta! Mihók Gábor, az MKP nagymihályi járási elnöke A martosi videó itt tekinthető meg. Megjelent a 2015. augusztusi Hírvivőben.

Berényi József Tusnádfürdőn: A kormányváltás a célunk

on — Fri, 24 Jul 2015 12:51:44 +0000

A 26. Bálványosi Szabadegyetem és Nyári Táborban pénteken tartották a nemzetpolitikai kerekasztalt, melyen a felvidéki magyarság részéről Berényi József MKP-elnök vett részt.

A fórumon szó volt a szórványmagyarságról, a magyar gazdaság helyzetéről, a közmédia átalakításáról és a programban szerepelt a hidegháborús veszélyről rendezett pódiumbeszélgetés is. A külhoni magyar oktatás is terítékre került. Az eszmecserére „Hét vezér, egy irány? Merre visszük végzetünk?” címmel került sor. A moderátor Répás Zsuzsanna (nemzetpolitikai szakértő, főosztályvezető, MMA T) volt. Berényi József további vitapartnerei voltak: Brenzovics László (elnök, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Horváth Ferenc (elnök, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Hordósi Dániel (alelnök, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége), Pásztor István (elnök, Vajdasági Magyar Szövetség), Szilágyi Zsolt (elnök, Erdélyi Magyar Néppárt) és Potápi Árpád (nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Miniszterelnökség).

A bevándorlásokról szólva Berényi József elmondta, hogy ez a kérdés érinti Szlovákiát és a felvidéki magyarokat is. „Egy évvel ezelőtt erről a témáról még egyikünk sem beszélt. Ez is azt mutatja, hogy a világ egyre kiszámíthatatlanabbá válik” – mondta. Tájékoztatta a résztvevőket, hogy Szlovákiában 6 olyan intézmény van, ahol bevándorlókat fogadhatnak, ebből négy (az újonnan alakulóval már öt lesz) olyan településen, ahol magyarok is élnek. Szólt a bősi népszavazásról is, amelyre megértéssel tekint, hiszen azt is tudatosítani kell, hogy ezen a településen épült meg a víztároló, és az is lehetséges, hogy a bevándorlók nem mindegyikének békés az itt-tartózkodási célja. „Erre azért illik odafigyelni! Ha bejutunk a parlamentbe, egy olyan törvényt akarunk elfogadtatni, hogy a helyi önkormányzat jóváhagyása nélkül környezetvédelmi vagy bevándorlási ügyben ne dönthessen a kormány, tehát ebben a kérdésben a helyieknek vétójoguk legyen” – mondta Berényi József. Arról is szólt, hogy a görög válság is közvetlenül érint bennünket, hiszen Szlovákia komoly pénzekkel érdekelt a görög válság alakulásában.

A felvidéki magyarság helyzetéről szólva az MKP elnöke először az oktatásügyről szólt. „Ismét ott tartunk, hogy a felvidéki magyaroknak meg kell védeniük az iskoláikat” – hívta fel a figyelmet. Az eredeti kormányelképzelés szerint a 260 magyar alapiskolákból 110 volt veszélyeztetve, idén szeptemberben be kellett volna őket zárni. A kormány egyéves haladékot adott, ezzel a probléma nem oldódott meg, de egy komoly összefogás alakult ki a kisiskolák megmentése érdekében a civil szféra és a politika szintjén.

A helyhatósági választásokról tájékoztatva elmondta, hogy a Magyra Közösség Pártja a harmadik legerősebb pártként szerepelt a választásokon, csak a kormányzó Smer és a Kereszténydemokrata Mozgalom adott több polgármestert, mint az MKP. „Ez komoly erődemonstráció volt a részünkről, azzal a megjegyzéssel, hogy tudatában vagyunk annak, hogy érzékeny veszteségeink is vannak” – mondta az MKP elnöke.

Az új köztársasági elnökkel, Andrej Kiskával kapcsolatban elmondta: „Ez a köztársasági elnök nem árt, de egyelőre nem is használ nekünk”. A magyarok jelentős számban szavaztak rá, ezért jogos az az elvárás vele szemben, hogy a magyarságnak a megmaradásuk érdekében tett lépéseit nyitottan fogadja, és ezzel hozzájárulhatna egy konstruktív vita indulásához.

A Magyar Közösség Pártja megfogalmazta az önkormányzatiság koncepcióját, amely oktatási és kulturális önkormányzatban gondolkodik, megfogalmazza a szórványmagyarság területén szükséges intézményrendszert, a tömbmagyarság számára pedig a területi önkormányzatiságot. Az írott szövegben következetesen önkormányzatiságot használnak, mert Szlovákiában az autonómia fogalmát a szlovák közbeszéd elvitte a véres polgárháború keresztüli határmódosítás irányába. Az MKP arra törekszik, hogy vitát kezdhessünk erről a szlovák közélettel is, és erre eddig kedvező visszhangok is mutatkoztak. „A választási programunk szerves része lesz ez az anyag. Ez nélkül nem állítható meg az a népességfogyás, melyet az elmúlt 25 évben tapasztaltunk” – mondta Berényi József. Elmondta azt is, hogy a lakossági fórumokon az önkormányzatisági koncepció olykor az ún. nemzeti romantika kategóriájába került, az emberek értik annak szükségességet, de elsősorban munkahelyeket, új utakat, jól működő egészségügyet akarnak. „Ezek a dolgok – persze – összefüggenek, hiszen éppen az ilyen jellegű önkormányzatiság megvalósításával tudnánk kikerülni abból a csapdahelyzetből, amit velünk szemben alkalmaz a szlovák politika” – mondta az MKP elnöke. Az önkormányzatiság megvalósulásával ugyanis bizonyos hatáskörök a kormánytól a regionális önkormányzatokhoz kerülnének, és azok hatékonyabban tudnának a területükön élő polgárok érdekét képviselni.

Szlovákiában jövő márciusban lesznek a parlamenti választások, és az MKP számára ez egy rendkívül fontos kihívás. Nyitott listával indulnak azok irányába, akik támogatni tudják a programjukat. „Nem csak a parlamentbe jutás a célunk. A kormányváltásban vagyunk érdekeltek” – hangsúlyozta Berényi József.

(O.N.)

A skót népszavazás tanulságai

on — Fri, 19 Sep 2014 09:14:09 +0000

A skóciai választópolgárok döntöttek. A megtartott referendum eredménye alapján Skócia továbbra is Nagy-Britannia része marad. Mivel Skócia már most is széles körű autonómiát élvez, ismételten elmondhatjuk, hamisak azok a Szlovákiában gyakori állítások, hogy az autonómia az elszakadáshoz vezető út.

Nagy-Britannia vezető politikusai a skótokra bízták a döntést. A skótok pedig demokratikus úton fejezték ki véleményüket. Szlovákia számára az eset több szempontból is példaértékű. Egy nemzeti kisebbség államhoz való kötődését elnyomással, bizalmatlansággal, fenyegetettség hangulatának folyamatos életben tartásával nem lehet fenntartani. Éppen ellenkezőleg, a skót szavazás példája azt mutatja, nyílt párbeszéddel, az érvek ütköztetésével, kölcsönös odafigyeléssel, bizalmi légkörben - egy kisebbségben élő nemzeti közösség nem feltétlenül elszakadás párti.

A népszavazás azt is eredményezi, hogy Skócia újabb jogokat és hatásköröket kap Londontól. A függetlenség hívei bizonyára csalódottak, viszont Skócia biztosan élni fog a többletjogok lehetőségeivel. Számunkra a skót népszavazás üzenete az, hogy ki kell állnunk a jogainkért, tudnunk kell, mit akarunk, hogy önrendelkezésünk erősödhessen. Még akkor is, ha ez nem váltja ki rögtön a többségi nemzet egyetértését. Nekünk viszont elsősorban saját érdekeinket szem előtt tartva kell politizálnunk. A skótok is ezt tették, és erősödtek.

Berényi József,
az MKP elnöke

Pozsony, 2014. 9. 19.

A magyarság megmaradására kell összpontosítanunk, mondta Berényi József a Pátria Rádióban

on — Sat, 20 Sep 2014 09:07:11 +0000

Berényi József, a Magyar Közösség Pártának elnöke volt a Pátria Rádió Délidő című élő vitaműsorának stúdióvendége. Az MKP elnöke Miklósi Péter műsorvezető-szerkesztővel folytatott beszélgetésében több aktuális kérdést érintett, köztük az önkormányzatiságot és az önkormányzati választásokat is.

Arra a kérdésre, hogy az MKP miután Orbán Viktornak átadta az autonómia-tervezetét, mikor mutatja meg a nyilvánosságnak is?, Berényi József előbb pontosított, ezt Orbán Viktornak sem adták át, a magyar miniszterelnököt az MKP irodájában tett látogatásakor csupán tájékoztatták arról, hogy folyamatban van a szlovákiai magyarság megmaradásáról szóló koncepció kidolgozása, melyből természetesen az önkormányzatiság sem maradhat ki. A skótok példája is mutatja, hogy ez országos kérdés, nem a küszöbön álló helyhatósági, illetve önkormányzati választások témája ez. A 2016-os parlamenti választások előtt már ezzel a koncepcióval szólítja majd az MKP a választópolgárokat. A skóciai népszavazás is igazolja, hogy az autonómia nem jelent elszakadást, a skótok többsége a Nagy Britanniában való maradás mellett döntött, annak ellenére, hogy erős autonómiával rendelkeznek. Az MKP elnöke hangsúlyozta, az önrendelkezés koncepciója csak úgy lehet hatékony, ha erő is áll mögötte, hiszen azt országos szinten kell rendezni. „Tiszteletben tartva Szlovákia határait igényeljük az önkormányzatiság elemeit, mert különben a szlovákiai magyarság eltűnhet. (...) Fontos, hogy ehhez megszerezzük a társadalom támogatását". A politikai életben számos példa mutatja – a berlini fal leomlása, Jugoszlávia szétesése, Koszovó létrejötte – hogy rövid időn belül történhetnek markáns változások, ezért szükséges, hogy egyértelműen megfogalmazzuk megmaradásunk alapvető elemeit. „Meggyőződésem, hogy a szlovákiai magyarság döntő része igényli a megmaradást” – mondta Berényi József, azt is tudatosítva, hogy jelenleg a számos riogatásnak köszönhetően az autonómia kérdésének eldöntése nem ilyen egyértelmű. Ennek gazdasági okai is vannak, ezek területén is előrelépést kell elérni, mert a „kormány nem viszi túlzásba a déli régiók segítségét”.

Az önkormányzati választások elsősorban az adott település specifikus kérdéseiről szólnak. Az MKP elvárja valamennyi jelöltjétől a kétnyelvűség felvállalását is. Szóba került a komáromi helyzet is, ahol az MKP köreiben elégedetlenség is felmerült azt követően, hogy az MKP és a Most-Híd közösen indul a választásokon. Berényi József úgy látja, ez azért van, mert sokan úgy gondolják, hogy 2009-ben nem kellett volna szétverni a pártot. Az MKP elnökeként örül annak, hogy Komáromnak ismét MKP-s polgármestere lehet. „Ez nem luxus, hanem a megmaradásunk kérdése. Látnunk kell azt is, hogy Komáromban már elég magas a nem magyarok aránya, ezért az összefogás híján csak egymást tudjuk legyőzni, de nem a város irányítását megszerezni!” – figyelmeztetett Berényi József. (on)

IV. Önkormányzati Szabadegyetem

on — Mon, 20 Oct 2014 19:13:34 +0000

Péntek reggel elkezdődött a nagymegyeri művelődési központban a Pro Civis Polgári Társulás által szervezett IV. Önkormányzati Szabadegyetem, amely idén is gazdag programmal várta a résztvevő polgármestereket, önkormányzati képviselőket, alkalmazottakat.

Néveri Sándornak, Nagymegyer polgármesterének és Őry Péternek, a Pro Civis Polgári Társulás elnökének megnyitója után a több mint száz résztvevő érdekes és fontos témákról hallhatott előadásokat, illetve vitázhatott az adott témákról.
A pénteki előadások délelőtti blokkjának gerincét a 2014-2020 közötti uniós fejlesztési időszak új pályázati lehetőségeinek témaköre alkotta.

Farkas Iván MKP-alelnök az Interreg- és Leader-pályázatokról, Ginter Gábor, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa az uniós fejlesztési időszak forráslehetőségeiről, Mészáros Győző volt államtitkár a vidékfejlesztési politikáról, Bödök Károly, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat igazgatója a Baross Gábor Tervről és a határon átnyúló kapcsolatokról, míg Őry Péter a Pro Cívis által végzett kutatás eredményét ismertette: hogyan teljesítettek a magyarlakta járások a 2007-13-as EU-s pályázatokon.
A délutáni program témakörét (Quo Vadis önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények?) a szlovákiai magyar alapiskolák fenntarthatóságának lehetőségei, veszélyei alkotja. Előadók: Szigeti László volt oktatási miniszter, A. Szabó László, MKP oktatási alelnök, Pék László, SzMPSz, Csáky Csongor és Pálinkás Barnabás a Rákóczi Szövetség kiépviseletében.
Szombat délelőtt a kommunikációs és kampánytechnikák gyakorlati lehetőségeiről hallhatnak a résztvevők előadásokat. Előadók: Néveri Varagya Szilvia, Beke Sándor, Csizi Péter. A kétnapos tanácskozás szombat délután Berényi József MKP-elnök zárószavával ér véget.

Számunkra olyan feltételek kialakítása a fontos, amelyek közt megtarthatjuk kisebbségi identitásunkat

on — Sun, 12 Oct 2014 19:24:13 +0000

Berényi József, a Magyar Közösség Pártja országos elnöke szerint nem kell folyamatosan az autonómiával riogatni, az ugyanis nem jelenti Szlovákia országhatárainak megváltoztatását. A pártelnök erről a Teraz.sk portálnak adott interjúban beszélt.

„Még egyszer megismétlem – s ha szükséges, akár százszor is–, hogy tiszteletben tartjuk Szlovákia területi egységét. Az autonómia már most is működik, hiszen mindegyik helyi önkormányzat de facto autonómiaként működik“ – jelentette ki Berényi József a Teraz.sk portálnak adott interjúban.

„A községek autonóm egységek Szlovákia területén. Autonómiával rendelkeznek a regionális önkormányzatok, egyetemek is. Nem kell ezzel a fogalommal ijesztgetni, s egyáltalán nem a mi programunkkal. Számunkra fontos azon feltételek létrehozása, amelyek között megtarthatjuk az identitásunkat“ – fűzte a pártelnök egy korábbi kijelentéséhez, miszerint a Magyar Közösség Pártja (MKP) a helyhatósági választások után politikai téren is előrukkol majd az autonómia témakörével.

Berényi József arra a kérdésre is reagált, hogy az MKP miért szólít fel magyar nemzetiségű jelöltek megválasztására Dél-Szlovákiában. „Semmi esélyünk sincs győzni Szlovákia északi részén. Dél-Szlovákiában viszont van, ezért szorgalmazzuk ezt“ – fejtette ki.

Véleménye szerint a szlovák-magyar viszonyok terén a legnagyobb problémát a bizalom kérdése jelent. „Polgármestereink közreműködésével rámutathatunk arra, hogy a magyar nemzetiségű polgármester semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent, éppen ellenkezőleg“ – hangsúlyozta. „Nem titkoljuk, hogy Dél-Szlovákiában át akarjuk ültetni a kétnyelvűséget, amire éppen ezek a polgármesterek képesek“ – tette hozzá.

A pártelnök szerint az MKP ambíciója az előző helyhatósági választások eredményeinek a megvédése. „Dunaszerdahely, Somorja, Nagymegyer, Gúta, de keletebbre Tornalja is olyan városok, ahol négy évvel ezelőtt győztünk, s ezt folytatni akarjuk“ – jelentette ki.

„27 településen nincs ellenjelöltünk, azok között csak egy város akad, Somorja. Jelöltünknek, Bárdos Gábornak nincs vetélytársa. Ez egy kivételes eset, Somorja ugyanis egy Pozsonytól 25 kilométerre eső város“ – mutatott rá Berényi. Hozzátette: meglehet, hogy ez nem tetszik Bugár Bélának, a Most-Híd elnökének, aki ebben a városban lakik. „Polgármesterünk igyekszik mindenkivel, a Most-Híd helyi szervezetével is együttműködni. Valószínűleg ez az oka annak, hogy nincs vetélytársa“ – mondta.

Az MKP elnöke azt állítja, hogy a helyhatósági választások kapcsán a Most-Híddal történő koalíciós együttműködés kérdéséről nem a párt felsőbb szintjén döntöttek. „Ezt a kérdést a helyi szervezetekre bíztuk. Összesen 33 helyen léptünk koalícióra a Most–Híddal, amely így a leggyakoribb koalíciós partnerünk“ – jegyezte meg.

Berényi József az Alkotmánybíróság azon döntéséről is szót ejtett, miszerint a testület nem foglalkozik a kettős állampolgársággal kapcsolatos beadvánnyal. A pártelnök leszögezte: az MKP-nak csalódást okozott a döntés. „Ez bizalom kérdése. Ha az nagyobb lesz, akkor senkit sem zavar majd a kettős állampolgárság” – mutatott rá. „Örülök, hogy a magyar külügyminiszter Szlovákiába látogatott. Egész jó beszélgetéseket folytatott a szlovák külügyminiszterrel és a kormányfővel, a kettős állampolgárságról is beszélgettek. Azt gondolom, hogy a megoldás kulcsa a szlovák és a magyar, de főleg a szlovák politikusok kezében van“ – fűzte hozzá.

Forrás: teraz.sk/hirel.sk

A megmaradásunk, gyarapodásunk és felzárkózásunk koncepciója

on — Mon, 01 Dec 2014 07:12:31 +0000

A Magyar Közösség Pártja elődpártjainak tervezeteiből kiindulva, a civil szervezetek és polgári aktivisták hasonló kezdeményezéseit figyelembe véve, továbbá merítve a Nyugat-Európában működő modellekből, támaszkodva a Baross Gábor Tervre, ezúton közvitára bocsátja „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” című dokumentumát.

Berényi József, az MKP elnöke
Őry Péter. az MKP önkormányzati alelnöke

Letöltési link

Javaslataikat, észrevételeiket a koncepcio@mkp.sk címre várjuk.

A FUEN-kongresszus támogatja az MKP, az RMDSZ és az MPP önkormányzási törekvéseit

on — Sat, 16 May 2015 11:53:49 +0000

Május 14-16-a között a görögországi Komotini/Gümülcine városában került sor az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN) soron következő, 60. éves kongresszusára. Az európai nemzeti-etnikai kisebbségek legnagyobb és legbefolyásosabb szervezetének a Magyar Közösség Pártja (MKP) hosszú ideje aktív tagja. A szervezet taggyűlésén az MKP kezdeményezésére az erdélyi RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) és az MKP közös határozati javaslatot terjesztett elő a felvidéki és az erdélyi magyarok önkormányzási törekvéseinek támogatására, amelyhez csatlakozott az erdélyi MPP (Magyar Polgári Párt) is.

A kongresszus résztvevői sűrű program során megvitatták az európai nemzeti és etnikai kisebbségek számos aktuális kérdését, köztük a kisebbségek hatékony politikai képviseletének problémáját. A kongresszus külön vitapontok keretében foglalkozott az ukrajnai kisebbségek helyzetével, illetve a kongresszus házigazdájának számító nyugat-trákiai török kisebbség helyzetével. Az MKP részéről Horony Ákos jogi szakértő ismertette a szlovákiai magyar közösség előtt álló kihívásokat, illetve terjesztette be az MKP, az RMDSZ és az MPP közös határozati javaslatát.

A közös határozati javaslat hivatkozva a magyar közösségekre jellemző gyorsuló asszimilációra, az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, illetve a javaslatot beterjesztő pártok demokratikus elköteleződésére, stabilizáló tényezőként való szereplésükre sürgeti a szlovák és a román kormánynál a magyar közösségek igényeinek igazságos kezelését. A közös javaslat a két kormányt többek között arra hívja fel, hogy azok kezdeményezzenek és folytassanak párbeszédet a nemzeti kisebbségek képviselőivel a saját ügyeik önálló igazgatásáról, fontolják meg és kövessék az Európában működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatait, illetve tartózkodjanak minden olyan próbálkozástól, amellyel a nemzeti kisebbségek önkormányzását az állam területi egységének veszélyeztetéseként jelenítik meg. A közös javaslatot a kongresszus elfogadta.

Az elfogadott határozat szövege az alábbiakban olvasható:

Magyar Közösség Pártja (MKP), Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) Közgyűlése a görögországi Komotini/Gümülcine-ben a 2015. május 14-16-án tartott ülésén a következő határozatot fogadta el:

Tekintettel arra, hogy Romániában és Szlovákiában

a magyarok évtizedek óta békés és demokratikus eszközökkel, az alkotmányos rendet tiszteletben tartva küzdenek közösségeik fennmaradásáért;
az állam nem biztosít elegendő jogi és intézményes garanciát a nemzeti kisebbségi közösségek védelmére, valamint a közigazgatásban és az oktatásban a kisebbségi nyelvek használata részleges;

az államnak a többségében magyarok által lakott régiókhoz való - gazdasági és pénzügyi vonatkozásokban - tudatosan negatív viszonyulása nemzetiségtől függetlenül ezen régiók teljes lakosságát sújtja;

Románia és Magyarország, illetve Szlovákia és Magyarország szövetségesi és jószomszédi kapcsolatai számos államközi és kormányközi szerződésen alapulnak, az említett országok együttműködnek a nemzetközi szervezetekben, beleértve a katonai és védelmi jellegű együttműködést;

"a saját ügyeinkről saját magunknak kell döntenünk" - a magyar közösséghez tartozók döntő többsége mindkét országban az állam keretein belül, de önállóan kívánják igazgatni a közösség életének egyes politikai képviseleti, gazdasági, szociális, oktatási és kulturális vonatkozásait;
a legutóbbi népszámlálás a magyar közösség tekintetében mindkét országban súlyos veszteségeket mutatott.

Tudatosítva, hogy Romániában

a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az 1989-es Romániai Forradalom óta mindmáig stabilitási politikai tényezőnek számít. Az RMDSZ a két és fél évtizede elkezdett munka folytatása melletti szilárd elkötelezettsége jegyében a magyar közösség autonómiájára vonatkozó jogszabályt készített elő. A törvényjavaslatok az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozaton, a Románia által az elmúlt huszonöt évben aláírt nemzetközi egyezményeken, valamint a Romániában mindmáig hatályban lévő 1945-ös Kisebbségi Statútum rendelkezésein alapulnak;
a Románia Kormánya által 2005-ben jóváhagyott, de a Romániai Parlamentben mindmáig el nem fogadott kisebbségi törvény lehetővé teszi kulturális autonómia-modell létrehozását Románia valamennyi nemzeti kisebbsége számára. A javaslat az oktatás, a kultúra és a média területén autonómiát biztosít, olyan intézmények igazgatásával, amelyeknek tagjait az egyes nemzeti közösségek soraikból választanak. A javaslat országos jogi keretrendszert biztosítana a településeken többségben lévő és a szórványban élő magyarok számára is;
az RMDSZ 2014-ben közvitát indított a Székelyföld autonóm régió sajátos jogállásáról. A statútum tartalmazza az autonóm régió eljárási és végleges intézményi szerkezetének kérdéseit, beleértve az egyes intézmények hatásköreinek leírását. A romániai magyar közösség regionális autonómia-statútuma az olaszországi Dél-Tirol modelljén alapul.

Tudatosítva, hogy Szlovákiában

a Magyar Közösség Pártja célul tűzte ki egy olyan kisebbségvédelmi jogi, pénzügyi és intézményi rendszer megvalósítását, amely alapvetően eltér a jelenlegitől, és biztosítja a szlovákiai magyar közösség megmaradását, illetve Dél-Szlovákia gazdasági gyarapodását. A Magyar Közösség Pártja 2014. december 1-jén közzétette stratégiai programját, amelynek célja:

a kultúra, oktatás, nyelvhasználat és média területén jogkörökkel rendelkező személyi elvű kisebbségi önkormányzati rendszer létrehozása és működtetése a szórvány- és peremvidéki magyarság számára, illetve

a gazdaság, a régiófejlesztés, a szociális szolgáltatások, a kultúra, az oktatás, a média és a nyelvhasználat terén széleskörű jogkörökkel felruházott, különleges jogállású regionális önkormányzat létrehozása és működtetése a többségében magyarok által lakott területeken.

Nyomatékosítva és elismerve, hogy

a nemzeti kisebbségek fontos értékekkel, jelentős kulturális hagyatékkal gazdagító színként járulnak hozzá az országok egészéhez. Emellett, a kisebbségi jogok garantálása nem jelenti a többség jogainak csorbulását;
számos európai államban az ilyen (a romániai és a szlovákiai magyar közösségekhez hasonló létszámú, számarányú, regionális szerkezetű) kisebbségekkel kapcsolatos problémák az állam és a kisebbségi közösségek viszonyának új alapokra helyezésével megoldást nyertek;
az autonóm régiók pozitív tapasztalatai ösztönző erővel hatnak az országokon belüli politikai feszültségek elkerülésében, és hozzájárulnak a regionális stabilitáshoz;
a (kulturális és területi) autonómia a jogállamiságot tisztelő államok által alkalmazott formájában sajátos „államigazgatási szintű rendezésnek” tekinthető, amely egyrészt a kisebbségek számára lehetővé teszi a jogaik gyakorlását és identitásuk megőrzését, másrészt tiszteletben tartja az állam egységét és területi oszthatatlanságát;
a széleskörű közösségi jogok biztosítása nem tekinthető ellentétesnek az egységes állam koncepciójával, ezért az állam oszthatatlansága összeegyeztethető az autonómiával és a regionalizmussal.

Összhangban számos tekintélyes nemzetközi fórum ajánlásaival

Felkérjük Szlovákia és Románia kormányait, hogy

biztosítsák a szubszidiaritás, a regionalizmus, az önkormányzatiság elvének alkalmazását, figyelembe véve a nyelvi, etnikai alapú diszkriminációmentesség elvét,
megértéssel reagáljanak, ha a nemzeti kisebbségi csoportok nagyobb szabadságot igényelnek saját ügyeik önálló intézésében,
kezdeményezzenek és folytassanak párbeszédet a nemzeti kisebbségek képviselőivel saját ügyeik saját felelősségi körükben való igazgatására vonatkozó jogos igényeiről,
az ország közigazgatási és/vagy területi struktúrájának meghatározása/reformja, vagy bizonyos állami intézmények kialakítása/reformja során vegyék figyelembe a történelmi régiók kulturális, nyelvi, vallási és hagyományokban jelentkező hozzáadott értékét,
fontolják meg és kövessék az Európában működő kulturális és területi autonómiák legjobb gyakorlatait (mint például a finnországi svéd ajkú közösségét, az olaszországi Dél-Tirol és a német-dán határvidék példáját és további kedvező megoldásokat),
tartózkodjanak minden olyan próbálkozástól, amellyel a nemzeti kisebbségek kulturális és területi autonómiáját az állam területi integritásának veszélyeztetéseként jelenítenék meg a többségi lakosság számára.

Az MKP sajtóosztálya