Régiófejlesztés

A harmadik kísérlet

on — Fri, 05 May 2017 07:26:48 +0000

Valakik ismételten borzolni kívánják a párkányiak és a környékbeliek kedélyét. A HC Logistik társaság - miután néhány napja visszavonta szándékát az éves szinten 20 ezer tonna gumiabroncsot és műanyagot hasznosító, párkányi hulladékégető megépítésére - újfent benyújtotta kérelmét az állami hatósághoz hasonló hulladékégető megépítésére Párkányban. Igaz, fele akkora kapacitással, éves szinten 10 ezer tonna hulladék elégetésével számol. Vonzó, zöld, látszólag környezetkímélő csomagba rejti szándékát – Vigyázat, a látszat csal? - ám a lényeg mit sem változik. Hasonló pirolízis technológiát választott, mint a sorrendben második alkalommal benyújtott tervezet. Erről pedig az Európai Unió szabályzata egyértelműen kimondja, hogy hulladékégetésről van szó. Netán a lakosság megtévesztését szolgálja a projekt, a szándék zöld, környezetkímélő megnevezése?

További információkat kaphatnak a Zamer Green Park Štúrovo részletes tájékoztatójából az alábbi linken: https://www.enviroportal.sk/sk/eia/detail/green-park-sturovo. Külön figyelmükbe ajánlom az 1. számú tömörített állományt.

Farkas Iván, az MKP alelnöke

Nyitra megye végre vállalja a Helemba és Ipolydamásd közötti híd felépítését

on — Tue, 15 Dec 2015 09:31:01 +0000

A Nyitrai Kerületi Önkormányzat hétfőn tartotta 19. képviselő-testületi ülését. Az önkormányzat végre döntött: vállalja a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd felépítését. Az erről szóló határozat tartalmazza a tervezést és projekt-előkészítést, valamint a beruházás szlovákiai oldalán Nyitra megyére eső önrész megtérítését. Köztudott, hogy ez a kedvező és rendkívül fontos határozat hosszú vajúdást követően született meg.

A képviselő-testület határozatot fogadott el,

hogy 2016-ban folytatja a megyei hatáskörben levő, II. és III. osztályú közutak biztonságosabbá tételét, a legkritikusabb szakaszok burkolat-felújítását. Az elfogadott lista kiegyensúlyozott, a közbeszerzések befejezését követően a megye északi és a déli részében ugyanakkora beruházás valósulhat meg. Délen a következők útszakaszokat újítják fel: a Komáromi járásban az Ógyallát Szenpéterrel összekötő út egy része, Ógyalla Vék külterületét az I/64-es főúttal összekötő szakasz, az I/64-es főút leágazása Szilas felé, egy-egy útszakasz Ímely illetve Megyercs belterületén, valamint egy útszakasz Vágfüzes mellett. Az Érsekújvári járásban a Perbete és Jászfalu, valamint a Bátorkeszi és Muzsla közötti útszakasz egy-egy része lesz felújítva. A Lévai járásban Léva környéki útszakaszok, az Ipolyság és Tesmag közötti útszakasz, valamint egy Palást melletti útszakasz kaphat új burkolatot. A Vágsellyei járásban megújul a Vágsellye és Vágfarkasd közötti útszakasz jelentős része, továbbá a Zsigárdot Királyrévvel összekötő út Nyitra megyére eső szakasza.

Néhány napja a Környezetvédelem Operatív Program irányító hatósága pályázatot hirdetett középületek hőszigetelésére és energetikai hatékonyságának növelésére. Két középiskola pályázatát vitatta meg a megyei képviselő-testület: az Érsekújvári Jesenský utcai Szakközépiskola és a Komáromi Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium pályázatát, amelyeket a fenntartó önrésszel is megtámogat, amennyiben a pályázatok sikeresek lesznek. A megyei önkormányzat egyúttal felszólította a többi szakközépiskola és gimnázium igazgatóit, éljenek a lehetőséggel, dolgozzák ki és bátran nyújtsák be hasonló pályázatukat.

Nyitra megye (esetenként újra) felkínálja feleslegessé vált ingatlanait,

erről is döntöttek képviselők. A megye déli járásaiban értékesítésre kerül egy raktárépület Léván, Gadócon az egykori mezőgazdasági szakközépiskola teljes komplexuma - telek, iskolaépület és a tangazdaság -, két családi ház Gadócon, a komáromi Kereskedelmi és Szolgáltatási Szakközépiskola egy telke, valamint a Karvai Szakközépiskola kollégiumának egykori épülete.

Mivel a városi, helyközi autóbuszjáratok közérdekű üzemeltetésére kiírt közbeszerzés a tervekkel ellentétben az év végéig nem zárul le, a következő 15 évre szóló pályázat győztese még ismeretlen maradt. Emiatt a megyei képviselő-testület határozott időre az eddigi szerződések meghosszabbítása mellett döntött. A szerződések meghosszabbítása az Arriva Érsekújvár és az Arriva Nyitra társaságokkal a közbeszerzés lezárásáig és a győztes kihirdetéséig szól.

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

A körgyűrű ára és értéke nincs összhangban

on — Wed, 14 Oct 2015 10:17:35 +0000

Felpezsdült a politikai vita a pozsonyi körgyűrű, más néven a D4-es autópálya ügyében. Mi is joggal kérdezzük, valóban szükség van-e a méregdrága autópályára, amikor szakmai érvek nem támasztják alá szükségszerűségét.

Európai szemmel nézve, Prágával és Budapesttel ellentétben Pozsony nem nevezhető regionális központnak. A rendszerváltozást követően az ipar, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatók meghatározó képviselői sokkal több regionális központot hoztak létre Prágában vagy Budapesten, mintsem Pozsonyban. Emiatt a szlovák főváros logisztikai, fuvarozási terhelése sokkal enyhébb, mint a két szomszédvár terhelése. Prága és Budapest országaik szívében, míg Pozsony excentrikusan, az ország peremén helyezkedik el. E tényezők együttes hatásaként a Pozsonyon áthaladó, ún. tranzitforgalom nem számottevő, a teljes városi forgalomnak csupán 16 százalékát teszi ki. Meghatározó tehát a fővárosba tartó, vagy a fővárosból eltávozó gépkocsiforgalom. Másodsorban, a fővárosi tömegközlekedés ésszerűsítésének következtében is jelentősen javult a főváros gépkocsiforgalmának karaktere, noha javítanivaló még akad bőven. A közlekedési szakmával egyetemben a Magyar Közösség Pártja ezért azt tanácsolja, az R7-es déli gyorsforgalmi út első két szakasza legyen a prioritás. Ez alapvető gyógyírként hatna a főváros gépkocsiforgalmának javulására, a forgalmi dugókkal terhelt időszakok csökkenésére.

Mivel a közlekedési tárca döntése alapján a körgyűrű megépítése a közszféra és a magánszféra partnerségén alapuló, ún. PPP formában történne, az építkezés hosszú távon hihetetlenül megdrágulna, leromlana a beruházás ár/érték aránya. Ennek kapcsán felmerül néhány kérdés. Ha a főváros gépkocsiforgalmát alapvetően a célirányú forgalom jellemzi, sokkal kevésbé az átmenő tranzitforgalom, az illetékesek miért helyezik ennyire előtérbe a körgyűrű megépítését? S bölcs dolog volt-e összekapcsolni az R7-es első két szakaszának megépítését a D4-es körgyűrű megépítésével? Miért kezelik az illetékesek a két beruházást összefüggő, elválaszthatatlan egységként, noha szakmailag ez nem helytálló? Az egyik felettébb indokolt, a másik megépítése viszont megkérdőjelezhető. A kérdések megválaszolásának illetékese a közlekedési tárca. Egyetlen tényező szolgálhat a tárca mentségére, az is csupán részben: a PPP finanszírozási forma esetén, az államigazgatás hosszú távon, évtizedekig törleszti a magántőke által rendelkezésre bocsájtott források utáni tartozását. Az Európai Unió ESA módszertana alapján ezeket nem számítják be az államadósságba. Ennek következtében tehát felgyorsulhat az építkezés, korábban kezdődhet el a mű kivitelezése. De 1 milliárd euró többletköltség árán? Ehelyett inkább lássanak hozzá az R7-es gyorsforgalmi út építéséhez!

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Jelentős előrelépés az Ipoly-híd ügyében

on — Tue, 21 Jul 2015 07:31:15 +0000

A Nyitra Megyei Önkormányzat Képviselőtestülete megtartotta 16. tervezett tanácskozását. A képviselőtestület elfogadta határozati javaslatomat, amely arra kötelezi a megye elnökét vagy a megyei hivatal igazgatóját, hogy a következő, 2015. szeptember 7-én sorra kerülő képviselőtestületi ülésre jóváhagyásra nyújtsa be határozati javaslatát a Helemba és Ipolydamásd közötti híd megépítésére, amit közösen vállal Pest megyével, illetve a NIF Zrt.-vel. Egyúttal vállalja a rá eső önrész megtérítését, az építési költségek felének 5 százalékát.

Egészségügyi intézmények

Rendeződött végre a Párkányi Rendelőintézet ügye, a megyei képviselőtestület törölte korábbi határozatát, amelyben Párkány városát arra kötelezte, hogy a készültség költségei fedezésének egyharmadát vállalja magára. A hiányzó egyharmadnyi részt az intézmény fenntartója, Nyitra megye nem vállalta, vagyis a rendelőintézet az eredetileg kérvényezett fenntartói támogatás kétharmadára számíthat, immár feltétel nélkül.

A megyei önkormányzat jóváhagyta a fenntartó, Nyitra megye támogatását a Komáromi Általános Kórház belgyógyászati osztálya épületének teljes felújítására. A támogatás az üzemeltetővel, az Agel r.t.-vel való egyeztetést követően alacsonyabb, mint amire a kórház üzemeltetője számított, ám a szükséghelyzet megoldására elegendő lehet. Lehetőség nyílhat arra, hogy a felújítás költségeit egyenlő arányban megosztva a fenntartó és az üzemeltető között, a várva várt átépítés végre kezdetét vegye.

Gyorsforgalmi utak

A Nyitra Megyei Önkormányzat Hivatala a képviselőtestület elé jóváhagyásra nyújtotta be a megye területrendezési terve széleskörű módosítását. A társadalmi vita keretében tavasszal mintegy 60 önkormányzat és civil társulás nyújtotta be módosító indítványát arról, hogy az R7-es nyugat-keleti irányú déli gyorsforgalmi út Érsekújvár városát délről kerülje el (a hivatal javaslatába a várost északról elkerülő változat került, amely egyetlen város, Nagysurány régiójának felel meg), amely változat Érsekújvár, Gúta, Ógyalla, Komárom, Párkány, Zselíz városok kistérségének felel meg. Illetve arról, hogy az észak-déli irányú R3-as gyorsforgalmi út a Garam alsó folyása mentén húzódjon, vagyis a Garamszentbenedek-Léva-Zselíz-Párkány nyomvonalon, ne pedig a hivatal által benyújtott Zólyom-Korpona-Ipolyság nyomvonalon. Az előző vonal Nyitra megyét 70 km hosszúságban szeli át, míg az utóbbi csupán 12 km hosszúságban. A véleményezés folyamán az anyag beterjesztője, a megyei hivatal arra hivatkozva utasította el a csoportos módosító indítványt, hogy szöges ellentétben áll a magasabb rendű, országos területrendezési tervvel, amely a közlekedési tárca és a Nemzeti Autópálya Társaság véleményét tükrözi. Ennek ellenére az MKP képviselőcsoportja nevében benyújtottam ügyrendi javaslatomat, hogy az anyag beterjesztője vonja vissza javaslatát és dolgozza át, a megye számára sokkal kedvezőbb változatban iktassa az anyagba az R7-es és az R3-as nyomvonalát - noha ellentétben lesz az országos területrendezési tervvel - mivel a módosító javaslat a megye, illetve az érintett régiók lakossága alapvető érdekeit tükrözi. Ne feledjük el, a korszerű utak a gazdaság ütőerei. Amerre haladnak, ott tapasztalható gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés. Procedurális javaslatomat a képviselőtestület elutasította. Elutasította Gyarmati Tihamér hasonló értelmű módosító javaslatát is, aki a területrendezési terv szöveges részébe javasolta lefektetni, hogy a megye illetékesei a módosításra váró, általunk beterjesztett nyomvonalakban érdekeltek és a jövőben el szeretnék érni az ilyen jellegű változást. Elfogadták viszont határozati javaslatomat, amely a régióink számára hátrányos nyomvonallal elfogadott területrendezési terv mellett arra kötelezi a megye vezetőit, hogy az R3-as gyorsforgalmi út nyomvonala jövőbeni módosítása érdekében - amely a megye alapvető érdekeit szolgálja - tárgyalásokat folytatnak a közlekedési tárcával és a Nemzeti Autópálya Társasággal e célkitűzés elérése érdekében. Miután a megye képviselőtestülete megszavazta a megye területrendezési tervének módosítását, a tervről szóló általános érvényű rendelet megvitatása következett. Ennél a képviselők elfogadták Szigeti László javaslatát, mely szerint az R3-as gyorsforgalmi út nyomvonala megváltozik, majdan a Garamszentbenedek-Léva- Zselíz-Párkány nyomvonalon húzódik. Ezzel a módosítással minősített többségben elfogadtuk a megye területrendezési tervéről szóló általános érvényű rendelet.

A megyei képviselőtestület kínálati eljárást hirdet feleslegessé vált megyei ingatlanok értékesítésére. 16 épület, illetve telek kerül eladásra, ezek közül 4 a Komáromi járásban, 4 az Érsekújvári járásban, 3 pedig a Lévai járásban. Az érdeklődők a kínálati felhívást hamarosan megtalálják a megye honlapján, a www.unsk.sk címen.

Oktatás, kultúra, sport

A megyei képviselőtestület nem fogadta el az ekeli székhelyű Czafrangó Sylvia Magán Művészeti Alapiskola tevékenységének kiterjesztését a 15 évet meghaladó korosztály számára, a megye alelnökének javaslatára azonban elfogadta Mgr. Döme Gábor kérvényét, magán művészeti alapiskola létrehozására Érsekújvárban.

A Nyitra Megyei Önkormányzat képviselőtestülete jóváhagyta azt a 4/2015 sz. általános érvényű rendeletét, amely a kultúra és a sport megyei támogatása mellett lehetőséget nyújt a tanúsítvánnyal rendelkező idegenforgalmi létesítmények megyei támogatására. Az 5/2015 sz. általános érvényű rendelet is elfogadásra került, amely az idegenforgalom fejlesztésének megyei támogatására szolgál.

Közutak

A Regionális Operatív Program által támogatott közútfejlesztés pillanatnyi állapotáról szóló beszámolót is tudomásul vette a megyei képviselőtestület. Ebből kiderült, hogy a Nyitra járásban megpályázott burkolatfelújítás megvalósult, a Nagytapolcsányi járásban szintén befejeződött, a Pozba, Dedinka és Barsbese közötti szakaszok burkolatfelújítása is - amely földcsuszamlás miatt volt időszerű - befejezés előtt áll. Az Érsekújvári és a Komáromi járások közös pályázatán elnyert burkolatfelújítás 80 százaléka már megvalósult, csupán a Lévai járás szakaszain rekedt meg a közbeszerzés folyamata. Az ügy a Közbeszerzési Hivatal asztalára került és reményt keltő, hogy utólag, némi késéssel az ottani szakaszok burkolatfelújítása is megvalósulhat.

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Tízmillió euró az ellenlábasok fejében úszott el

on — Thu, 18 Sep 2014 09:15:46 +0000

Érsek Árpád alultájékozott, emiatt az Ipoly-hidak ügyében vádaskodik, félrevezet és feleslegesen riogat. Kedves Árpád! A tízmillió euró nem úszott el, az elnyert összeget nem küldtük vissza Brüsszelbe. Más beruházásokban ölt testet, nagyrészt itt, a régiónkban. Vádaskodás és riogatás helyett parlamenti képviselőként segíthetnéd az Ipoly-hidak ügyének előrehaladását a régióban élők megelégedésére. Ez itt és most nem a kötélhúzás, a politikai iszapbirkózás ideje.
Ez ügyben engedtessék meg nekem egy kis visszatekintés. 2008-ban az MKP megyei frakciójának tagjai mellett a Nyitra Megyei Önkormányzat szlovák koalíciós többsége is elfogadta javaslatomat, így együtt a magyarországi NIF Zrt.-vel benyújtottuk a Helemba-Ipolydamásd, Ipolypásztó-Vámosmikola közötti hidak és az Ipolyvisk-Tésa közötti út partnerpályázatát. 2009-ben az Európai Unió az eredményes pályázatokra 10 millió eurós támogatást adott. Az Ipolyon 2010-ben lezúduló árvíz következtében a vízgazdálkodási állami hatóságok mindkét oldalon kérvényezték a tervdokumentáció módosítását. Emiatt megdrágult az építkezés keretösszege. A módosított tervdokumentációt és a megnövelt beruházási költségeket 2012-ben Nyitra megye elnöke és a szlovák koalíció nem támogatta, helyette a hidak és az összekötő út építésének elhalasztását javasolták a következő, most kezdődő uniós időszakra. Mára azonban a folytatás nem és nem tud beindulni.

Következzenek az időszerű tények. Magyar Levente, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára 2014. február 28-án, Budapesten kelt levele valóban a következőt tartalmazta: „Külön kezelendők a Vámosmikola-Pastovce, az Ipolydamásd-Chľaba és Tésa-Vyškovce nad Ipľom projektek, tekintve, hogy ezek előkészítése időközben ellehetetlenült.“ Kedves Érsek Árpád! Levelében csupán azt nem pontosította a helyettes államtitkár (diplomatikus hangvétele folytán), hogy mindez a szlovák fél elutasító hozzáállása miatt történt. Érsek ezen a ponton leragadt a Nyitra megyei történéseknél, február óta nem követi figyelemmel az eseményeket. Ha követné, nem kerülte volna el figyelmét Magyar Levente második, 2014.április 24-én kelt levele, melyben a következőkkel fordul Nyitra megye elnökéhez: „Engedje meg Elnök úr, hogy ezúton tisztelettel javasoljam, hogy a korábban előkészített, majd különböző okok miatt ellehetetlenült (újra roppant diplomatikus!) két fontos Ipoly-híd –Vámosmikola-Pastovce és Ipolydamásd-Chľaba között – kerüljön utólagos beemelésre az említett, felfelé nyitott 21 fejlesztési projekt közé. Ennek megalapozottságát az alábbiakban látom...“

Kedves Árpád! Nemcsak Magyar Leventével és Navracsics Tibor külügyminiszterrel, hanem a Miniszterelnökség fejlesztésekért felelős miniszterével, Lázár Jánossal és a szomszédos Pest megye elöljáróival is megvitattuk az Ipoly alsó folyásán megvalósításra váró hidak ügyét. Mindannyian arról biztosítottak bennünket, hogy az itt élők érdekében meg kívánják hozni a szükséges döntéseket. Nem a magyarországi fél volt az, amelyik az előző uniós ciklusban, 2012-ben meghiúsította a hidak építését, a beruházások elhalasztását javasolva a következő, most kezdődő ciklusra. Ezzel az előző uniós ciklusban elnyert uniós támogatást utasította vissza a szlovák fél. Sőt, a magyarországi oldal 2012-re biztosította a hidak jogerős építkezési engedélyét, a szlovákiai oldal, Nyitra megye hivatala meg a folyamat kezdetén megtorpant.

Nem a magyarországi fél javasolta a Magyarország és Szlovákia között Szadán 2014. március 27-én megkötött együttműködési szándéknyilatkozatba felvenni a senki által sohasem követelt harmadik híd, az Ipolyszakállas és Tésa közötti híd megvalósítását az évek óta követelt, előkészített és a magyarországi oldalon építkezési engedéllyel bíró két híd helyett. Lehet, hogy ezzel a javaslatával Nyitra megye elnöke megpecsételte a korábban eltervezett két Ipoly-híd sorsát, mivel javaslatára a harmadik hidat emelték be a szadai szándéknyilatkozatba. Megyei képviselő-testületi határozat nélkül, önhatalmúlag javasolta mindezt úgy, hogy javaslatát nem vitatta meg a régióban megválasztott megyei képviselőkkel. Annak ellenére javasolta a harmadik hidat, hogy három nappal korábban, a megyei testületi ülésen a képviselő-testület javaslatomra elnapolta az elnök harmadik hídról szóló határozati javaslatát. A 2008. évi határozat (a két korábbi híd és a viski út megépítéséről), valamint a 2012-es elhalasztást követően máig sincs megyei határozat a hidakról, pedig az idő vészesen telik. Lehet, hogy valaki az időhúzás, a végső ellehetetlenítés taktikáját választotta.

Ki a hunyó, kedves Árpád? Szerinted Magyarország fékezi a törekvéseket, a szlovák oldal pedig elkötelezett az Ipoly-hidak megépítése ügyében. Nos, Szlovákia végre bizonyíthatja kedvező hozzáállását az Ipoly alsó folyásán megépítésre váró hidak ügyében. Hiszen ezek a szadai szándéknyilatkozatban felsorolt további határon átnyúló közlekedési infrastrukturális beruházásokkal együtt az Interreg Program (az Európai Unió magyar-szlovák határon átnyúló fejlesztési programja) keretében kerülhetnek megvalósításra, annak irányító hatósága pedig hamarosan Szlovákiában, Pozsonyban fog székelni. Végre beteljesülhet a szlovák kormányfő ígérete, aki 2012 októberében Pilisszentkereszten, majd novemberben Budapesten (itt személyesen jelen voltam, tehát hallottam) is biztosította az érintetteket, hogy a régió érdekeit figyelembe véve, elkötelezett az Ipoly-hidak megépítésében. Ezt az ígéretét kellene végre beváltania, a politikai üzenetet megyeelnökének továbbítania Nyitrára!

A hidak építésének 2012-es elhalasztása óta Nyitra megye elnöke két feltételt szabott meg a beruházások előkészítésének folytatásához: oldódjon meg az előfinanszírozás kérdése és a megye magyarországi partnerének, a NIF Zrt-nek Szlovákiában is állami szintű szakmai intézmény legyen a partnere a tervezés és a kivitelezés előkészítésének folyamatában. Az első kérés a Szadán megkötött szándéknyilatkozat részét képezi csakúgy, mint az a rendelkezés, hogy a szándéknyilatkozatban szereplő 21 tételt felsoroló lista a felek megállapodása alapján bővíthető. Második feltétele teljesítését elősegítheti a szlovák külügyi tárcavezető, aki vállalta, hogy a kormány szintjén megtalálja a megfelelő szlovákiai állami partnerintézményt. Most éppen erre várunk, ám az idő vészesen fogy.
A szadai szándéknyilatkozatban szereplő 21 tétel mindegyike korántsem biztos, hogy megvalósul, mivel a szándéknyilatkozat egy keret csupán, nem konkrét beruházásra vonatkozó nemzetközi megállapodás. A megvalósuló tételek esetében külön-külön meg kell majd kötni a kétoldalú nemzetközi megállapodásokat, mint ahogyan megkötésre került 2012-ben a Helemba-Ipolydamásd, valamint az Ipolypásztó-Vámosmikola közötti Ipoly-hidakra, vagy akár a Révkomárom-Komárom közötti Duna-hídra vonatkozó nemzetközi szerződés.

Érsek Árpád újra Nyitra megye mindenható, legfelelősebb tisztségében láttat engem, elfelejti, sőt szándékosan elhallgatja, hogy az ellenzéki MKP megyei képviselője és frakcióvezetője vagyok. Persze, óriási siker az Ipoly középső szakaszán megépült két új híd. Érsek Árpádon kívül azonban mindenki tudja, hogy az előző két megyei választási időszakban módfelett különböző volt Besztercebánya megye és Nyitra megye elnökének hozzáállása a hidak ügyéhez, sőt Besztercebánya megyében a javaslattevő MKP-frakció a megye elnökével szövetségben, koalícióban politizált. Nyitra megyében pedig ellenzékben, az elnök és a szlovák nagykoalíció által megtűrt, ám gyakran emberszámba sem vett ellenzékben.

Végül, itt az ideje, hogy Nyitra megye meghozza végső döntését. A korábbi partnerek, Nyitra megye – NIF Zrt. között június 16-án lezajlott kétoldalú tanácskozás eredménye, a felek megállapodása alapján itt az ideje, hogy a megye elnöke végre benyújtsa határozati javaslatát. A képviselő-testület tagjai pedig hozzanak végérvényes döntést. A végkifejlet két lehetséges iránya: amennyiben Nyitra megye elnöke konstruktív hozzáállást tanúsít, figyelembe veszi a régió (az érintett polgármesterek, a megyei képviselők és a régióban élő polgárok által is hangoztatott) érdekeit a hidakról kedvező döntést hozunk, a korábban eltervezett két híd megépül. Amennyiben az Ipoly alsó folyásán a hidak mégsem épülnek meg a most kezdődő hétéves uniós időszakban, az Nyitra megye elnökének óvatos, tétova, körülményes hozzáállása miatt történik meg. Hiszen ő javasol, esetleg vétóz, szövetségese pedig a minősített többségben tevékenykedő megyei szlovák (Smer, KDH) koalíció. Árpád, értsd meg végre, ha rajtam, rajtunk múlna, a hidak építése réges-régen elkezdődött volna!

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Térségbeli kihívások, melyek az Európai Bizottság új közlekedési biztosát érik

on — Mon, 22 Sep 2014 09:05:49 +0000

Az Európai Bizottság újdonsült elnöke, Jean-Claude Juncker a bizottság új közlekedési biztosának Maroš Ševčovičot javasolta. A szlovák politikus és diplomata tapasztalt uniós vezető, hiszen az előző bizottságban az elnök, José Manuel Barroso helyettese volt. A fő kérdés azonban az, kellő mértékben tudja-e az új közlekedési biztos beemelni térségünk érdekeit az Európai Unió megvalósításra váró közlekedési fejlesztései sorába az új uniós időszakban.

A tervezett vasúti folyosó

Tavaly novemberben Brüsszelben, az Európai Bizottság újraértékelte a TEN-T hálózatba sorol közlekedési folyosók hálózatát. Az Európai Parlament jóváhagyta a módosított közlekedésfejlesztési koncepciót, a középtávú és távlati célokat. A Szlovákiát érintő európai vasúti folyosó alaposan megváltozott, hiszen a mai IV. számú európai vasúti folyosó immár nem Pozsony-Galánta-Érsekújvár-Párkány vonalon halad tovább Budapest felé, hanem Pozsonyból átirányították Magyarországra, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével haladna a jövőben Budapest felé. Annyit jelent ez, hogy a Nyugat-Európában megszokott gyorsvasúthálózat keleti kibővítése elkerülné Dél-Szlovákiát. Siim Kallas, az Európai Bizottság akkori közlekedési biztosa kifejtette, hogy a módosított nyomvonallal az Európai Bizottság és Európai Tanács (a 28 kormányfő tanácsa) tagjai egyetértettek, vagyis a szlovák kormány képviselője is jóváhagyta ezt a módosítást.

Elvárásunk tehát az új közlekedési biztossal szemben az, hogy a mai IV. számú európai vasúti folyosó jelentősége a jövőben is fennmaradjon, az európai gyorsvasúthálózat szerves részévé váljon. Védje meg Szlovákia érdekeit!

Apróra váltva

Szlovákiát a tervek szerint három észak-déli irányú közúti európai folyosó szelné át a jövőben. A nyugati országrészben a D2-es autópálya fejlesztése déli irányban, Magyarország irányában elkezdődött. Nyugat-Magyarország határvidékén az M15-ös autópálya képezné a déli irányú folytonosságot. A keleti országrészben a Via Carpatia európai folyosó építése is nagy erőkkel zajlik, nemrégen megépült a közúti folyosó Kassát Migléccel, a déli országhatárral összekötő szakasza. Középen hiányzik az átfogó megoldás. Szlovákiában az R3-as gyorsforgalmi út nyomvonalán haladna az európai folyosó, ám annak déli haladási iránya vált kérdésessé. Ugyanis Magyarországon az M2-es északi autópálya szinte az egyetlen, amely érdemben nem érte el az országhatárt. Nem született eddig megállapodás Szlovákiával a határmetszési pontról, egyhamar nem is fog. Javasolnánk a döntéshozók szíves figyelmébe egy alternatív megoldást. Vezessék az R3-as gyorsforgalmi útról az R1-esre az észak-déli forgalmat Garamszetbenedekig, majd onnan a Garam mentén haladva Léva, Zselíz érintésével egészen Párkányig, majd Magyarországon a készülő M11-esen haladva az M1-es autópályára, egészen Budapestig. E szlovákiai megoldás előnye a papíron és a tervekben létező, Zólyom-Korpona-Parassapuszta megoldással szemben: gazdaságosabb, társadalmi-szociális horderejét tekintve fontosabb és környezetkímélőbb, hiszen Korpona és Zólyom környékén Natura2000 érintettség van. Mindezeket alátámasztja a pozsonyi közlekedési tárca megrendelésére 2007-ben készült felmérés.

Itt van a két dél-szlovákiai gyorsforgalmi út, az R2-es és az R7-es ügye. Az utóbbi, Pozsony megye területén az Európai Unió költségvetéséből nem finanszírozható, ám Somorjától keleti irányban, Dunaszerdahely felé már igen, sőt, folytatva, teljes hosszában. Nem beszélve az R2-es déli gyorsforgalmi útról, amely teljes egészében finanszírozható az EU költségvetéséből, amennyiben az Európai Bizottság és Szlovákia kormánya is úgy akarja.

A teherfuvarozás koncepciója

A közlekedési európai biztos hatáskörébe tartozik egy újabb hihetetlenül fontos ágenda, a teherfuvarozás jövőjéről szóló EU-fehér könyv és az új fehér könyv igencsak szerteágazó ágendája. Az érdekek keresztmetszetében levő koncepció az egyik oldalon a fuvarozók, a logisztikai cégek a másik oldalon pedig a környezetkímélés ügyét kell, hogy figyelembe vegye. Középtávon és hosszabb távon e tervezetek igencsak drasztikus lépéseket vetítenek előre, ami a teherfuvarozás stratégia átalakítását illeti Európában. Erőteljes elmozdulás várható a környezetkímélő megoldások felé, legyen az a folyami, vasúti szállítás vagy a kombinált fuvarozás. E pályán is aktív lehet az új biztos, főleg, ha Szlovákia érdekeit tartja majd szem előtt.

Azt szeretnénk, ha a hétéves időszak végeztével, 2020-ban megállapíthatnánk, hogy Szlovákia és ezen belül Dél-Szlovákia számára igencsak kedvező elmozdulást tapasztalhattunk a közlekedésfejlesztésben a most kezdődő, új hétéve uniós időszak végén.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Az MKP Gazdaságpolitikai és Régiófejlesztési Tanácsának állásfoglalása

on — Fri, 26 Sep 2014 08:55:24 +0000

Pozsony, 2014. szeptember 24-én az MKP Gazdaságpolitikai és Régiófejlesztési Tanácsa (MKP GRFT) megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Bizottság Szlovákia számára feloldotta négy operatív program keretében az uniós támogatások kifizetésének ideiglenes felfüggesztését. Nyugtalanító azonban, hogy további öt operatív programban fennmarad a kifizetések felfüggesztése, és a nemzeti keret végleges szűkítése százmilliós nagyságrendű lehet sőt, túlszárnyalhatja az egymilliárd eurót. Nyugtalanító továbbá, hogy az uniós támogatások felhasználásánál továbbra is fennáll Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetése.

A Magyar Közösség Pártja Gazdasági és Régiófejlesztési Tanácsa követeli a szlovák kormány ez irányú szemléletváltását a most kezdődő 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban szűnjön meg szülőföldünk, térségünk hátrányos megkülönböztetése. Különösen érvényes ez a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, hiszen Maroš Šefčovič személyében Szlovákia képviselője lett az Európai Bizottság új közlekedési biztosa.

A nagyszombati PSA-Citroen gépkocsigyárban meghirdetett termelési szünet kapcsán az MKP GRFT fokozott figyelmet szentelt a gépkocsigyártás körülményeinek megvitatásának. A tanács a kormánytisztviselők pozitív hozzáállását követeli a gépkocsi gyárak beszállítói háttéripara letelepedésének ösztönzésében, hiszen ez új munkahelyek létrehozását vonná maga után Csallóközben és Mátyusföldön. Mindemellett Szlovákia gyakorlatilag egy lábon, a gépkocsigyártáson álló ipara a jövőre nézve egyre erőteljesebb kockázatokat rejt magában. Törekedni kell az ipar és ezen belül a gépipar kiterjesztésére.

Az MKP GRFT üdvözli, hogy Szlovákia és Magyarország kormányai jóváhagyásra benyújtották Brüsszelbe az Interreg Program, vagyis a magyar-szlovák határon átnyúló Európai Uniós fejlesztési program tervezetét. Reményeink szerint az Európai Bizottság a közeljövőben jóváhagyja a programot, minek köszönhetően a program irányító hatósága mihamarabb meghirdeti az első pályázati felhívásokat.

Az MKP GRFT megvitatta a 2015. évi állami és közigazgatási költségvetés pénzügyminisztérium által kidolgozott és a kormány elé benyújtott javaslatát. A tanács egybehangzó véleménye szerint a javaslat túlságosan optimista, figyelmen kívül hagyja a gazdasági növekedés várható jelentős visszaesését az ukrajnai válság és a nemzetközi szankciók miatt. Véleményünk szerint a kontinensünk keleti részében kialakult válság valós, teljesíthető javaslat kidolgozását teszi szükségessé. A tanács tagjai elutasítják a kormány szándékát, mely szerint a kis- és közepes vállalkozók, valamint a kisiparosok számára a járulékterhek jelentős növelését és kiszélesítését követően az adóterheik növelését tervezi is tervbe vette.

Az MKP GRFT tagjai értelmetlennek tartják Érsek Árpád, a Most-Híd parlamenti képviselőjének inkompetens megnyilvánulásait az Ipoly-hidak ügyében. Parlamenti képviselőként a segítségnyújtás helyett sajátos módon, ismételten a vádaskodást és a riogatást helyezi előtérbe.

Farkas Iván, az MKP GRFT elnöke

Politikailag motivált célirányos pénzügyminisztériumi támogatások

on — Thu, 25 Sep 2014 09:04:03 +0000

A Magyar Közösség Pártja már többször rámutatott, hogy az egyes községek településfejlesztési támogatását „politikamentes” célként kell megfogalmazni. A regionális politika szempontjából is elfogadhatatlan, hogy az éppen kormányzó politikai párt etikátlan módon, és a polgárok valós gondjainak figyelembe vétele nélkül osszon ki támogatásokat. Az állami költségvetést közpénzek alkotják, ezért elfogadhatatlan, hogy ezeket az önkormányzati választások előtt pártpolitikai motivációval használják fel.

A települések egyik „plusz” forrását jelentheti (főleg a kisebb községek esetében) a SzK Pénzügyminisztériumának támogatása. Ezen támogatásokat a minisztérium 26825/2005-441 sz. rendelete értelmében a község egyedi szükségleteire kell fordítani, azaz katasztrófahelyzetek elhárítására, az önkormányzati vagyon tatarozására vagy korszerűsítésére, valamint ingatlanok illetve a közvilágítás karbantartására. A közelmúltban jelentek meg a pénzügyminisztérium honlapján az idén jóváhagyott támogatások: http://www.mfsr.sk/Default.aspx?CatID=9735. Az egyes támogatott településekhez a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján csatoltuk az adott polgármester „politikai színezetét”.

A jóváhagyott támogatási kérelmek száma 704, ebből SMER-SD vezetésű település 332, a SMER-SD koalícióban 137, független polgármester 130, és az összes többi politikai párthoz tartozó polgármester 95 esetben kapott támogatást. Összességében tehát a jóváhagyott támogatások számából a SMER-SD színekben indult polgármesterek által vezetett települések 68,04 százalékban voltak sikeresek.

Az összegeket tekintve a támogatásokra szánt keret 4 453 298 eurót tett ki. A SMER-SD színeiben megválasztott polgármesterek települései 1 867 100 euró (41,93 %), az általuk kötött koalícióban pedig 854 354 eurós (19,18 %) támogatásban részesültek. A független polgármesterek által vezetett községek 994 969 euró (22,34%) összeget kaptak, míg az összes többi párt vagy koalícióban megválasztott polgármester által vezetett település 736 875 Euró (16,55%) támogatásban részesült.

A fenti adatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a Peter Kažimír által vezetett pénzügyminisztérium a támogatásokat politikai hovatartozás szerint osztotta szét. Nézetünk szerint az ilyen, „pártalapon irányított támogatáspolitika” az egész kormány és a kormányzó politikai párt szégyene!

Őry Péter,
az MKP közigazgatási alelnöke

Megújult, kibővült az Alsó-Garam Menti Fejlesztési Partnerség

on — Thu, 26 Mar 2015 15:12:27 +0000

Az Alsó-Garam Menti Fejlesztési Partnerséget tegnapig a térség 24 települése alkotta. Mivel a Leader társulások - helyi akciócsoportok - országos hálózatának tagja, az elmúlt fejlesztési időszakban a Vidékfejlesztési Program keretében számos jelentős beruházás valósulhatott meg a társulást alkotó településeken. A tegnap, 2015. március 25-én Zselízen megtartott közgyűlésen a fejlesztési társulás megújult és kibővült a párkányi régió 16 településével. A Leader program irányító hatósága jóváhagyta a fejlesztési partnerség ilyen széleskörű bővítését. Ezzel immár 40 település alkotja az Alsó-Garam Menti Fejlesztési Partnerséget. A Leader program céljai, küldetése okán a településeken kívül számos civil szervezet, vállalkozó és gazda csatlakozott a fejlesztési társuláshoz. A tegnapi közgyűlésen a jelen levő tagok megválasztották a fejlesztési társulás elnökségét és ellenőrző bizottságát. A bővítést követően az elnökség tagjainak száma 15 fő, amelyből 5 polgármester, 5 vállalkozó vagy gazda és 5 a civil társulások képviselője. A közgyűlésen jelen levő tagok a fejlesztési partnerség elnökévé újra Kotora Mariánt, Nagysalló polgármesterét választották meg, a társulás alelnöke Farkas Iván, Muzsla polgármestere lett. Rajtuk kívül Cseri Zitát, Nagyölved polgármesterét, Szabó Eugent, Párkány polgármesterét, valamint Csudai Róbertet, Lekér polgármesterét választották az elnökségbe a társulás tagjai.

A társulás vidéki jellege fennmarad, hiszen területének népsűrűsége a bővítést követően sem haladja meg a 70 lakos/km2 -t. A Leader társulások, a helyi akciócsoportok a vidékfejlesztésben érdekeltek, tevékenységük egyik legfontosabb szempontja a partnerség, a társulást alkotó önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók és gazdák között. A következő fejlesztési időszakban az Alsó-Garam Menti Fejlesztési Partnerség fő célkitűzése a kellő beruházások megvalósítása mellett, a munkahelyteremtés lesz, a Vidékfejlesztési Program, valamint az Integrált Regionális Operatív Program keretében.

Az MKP sajtóosztálya

A megmaradásunk, gyarapodásunk és felzárkózásunk koncepciója

on — Mon, 01 Dec 2014 07:12:31 +0000

A Magyar Közösség Pártja elődpártjainak tervezeteiből kiindulva, a civil szervezetek és polgári aktivisták hasonló kezdeményezéseit figyelembe véve, továbbá merítve a Nyugat-Európában működő modellekből, támaszkodva a Baross Gábor Tervre, ezúton közvitára bocsátja „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” című dokumentumát.

Berényi József, az MKP elnöke
Őry Péter. az MKP önkormányzati alelnöke

Letöltési link

Javaslataikat, észrevételeiket a koncepcio@mkp.sk címre várjuk.