Megyei választások 2017

A tömbmagyarságban óriási az MKP-fölény

on — Mon, 06 Nov 2017 11:41:39 +0000

A felvidéki magyarok többsége a Nagyszombat és Nyitra központú megyékben él. A 2011-es népszámlálás szerint e két megyében 290 244 a magyarok lélekszáma, ami a felvidéki magyarság (458 467 fő) 63 százaléka. E két megyében most 24 : 2 a magyar, illetve a vegyes párt által szerzett mandátumok aránya. Jól megmutatkozik az MKP-dominancia az elnökjelöltek voksaiban is.

Berényi József mindenütt győzött Rigó felett

A két önállóan indított Nagyszombat megyei elnökjelölt közül Berényi József (MKP) 19 414 szavazatot kapott, Rigó Konrád 6362-őt. Tehát 3,05-ször többen szavaztak az MKP jelöltjére. Négy évvel ezelőtt a Most-Hidas Nagy József ha megverni nem is, de megszorítani még képes volt Berényit, most ilyesmi szóba sem jöhetett. Rigó Konrád Berényit lejárató, arrogáns kampánya teljes csőd volt, és ez lehetett a Most-Híd „pénztárcájára” nézve is. A vegyes párt minden bizonnyal több százezres nagyságrendű kampánya tulajdonképpen egy szimpla közvélemény-kutatássá silányult, amelynek eredményét egy arra szakosodott intézettől pár ezer euróért is megtudhatták volna.

Berényi József Nagyszombat megye mind a hét járásában legyőzte Rigó Konrádot. A Dunaszerdahelyi járásban 12 398 : 4 879, a Galántai járásban 6 485 : 1 048, a Galgóci járásban (Hlohovec) 69 : 67, a Pöstyéni járásban 103 : 91, a Szenicei járásban 71 : 62, a Szakolcai járásban 76 : 36, a Nagyszombati járásban pedig 219 : 179 volt közöttük a szavazatarány.

A csallóközi és mátyusföldi választókörzetben egyébként Berényi József nyerte az elnökválasztást nemcsak Rigóhoz viszonyítva, hanem az összes jelöltet nézve is. A Dunaszerdahelyi járásban Jozef Viskupič 2 415 szavazatot kapott, Tibor Mikuš pedig 1 825-öt, a Galántai járásban Viskupičra 5 270-en, Mikušra 6 020-an szavaztak.Érdemes megjegyezni, hogy Berényi Józsefre 2013-ban az elnökválasztás első fordulójában 14 339-en szavaztak. Az MKP elnökjelöltje most 5 075 szavazattal többet kapott, mint négy évvel korábban.

(O.N./Megjelent a Felvidék.ma portálon)

A Nyitra megyei magyar többségű választókörzetekben Farkas Iván megverte Belicát

Nyitra megyében két magyar többségű választókörzet van, egyik a Komáromi járás, másik a két részre osztott Érsekújvári járás Párkány központú választókörzete. Noha a megyében Mila Belica nyerte a választást (a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt és a Most-Híd koalíció jelölésében), a magyar választókörzetekben az MKP-s Farkas Iván legyőzte Belicát.

Farkas Iván a Komáromi járásban 7 366 : 4 527 arányban győzött Belica felett, a párkányi körzetben pedig 4 301 : 1 236 volt az eredmény. Farkas Iván egyébként az egész megyében 21 084 szavazatot kapott, a Lévai járásban 3 800-at, a Nyitrai járásban 1 001-et, az érsekújvári körzetben 2 580-at, a Vágsellyei járásban 1 966-ot, a magyarok által nem lakott Tapolcsányi járásban 33-at, az Aranyosmaróti járásban pedig 37-et. Nyitra megyében egyébként a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség is indított elnökjelöltet, Hajdu Lászlóra 2 571-en szavaztak.

Magyar többségű városok és nagyközségek választási szemléje

on — Mon, 06 Nov 2017 11:28:46 +0000

A november 4-ei megyei választások eredményeit az alábbiakban azon településeken és nagyközségekben (legalább 4000 fő) vesszük górcső alá, melyekben abszolút többségben él a magyarság.

Tizenhat ilyen település van, mégpedig: Bős, Nagymegyer, Dunaszerdahely, Somorja (Dunaszerdahelyi járás), Nagyfödémes (Galántai járás), Gúta, Komárom, Naszvad (Komáromi járás), Tardoskedd, Udvard, Párkány (Érsekújvári járás), Ipolyság (Lévai járás), Tornalja (Nagyrőcei járás), Fülek (Losonci járás), Királyhelmec (Tőketerebesi járás) és Nagykapos (Nagymihályi járás). Ezen 16 településen a 2011-es népszámlálási adatok alapján 106 522 magyar él, azaz a felvidéki magyarság mintegy 23 százaléka.

Bős (5 361 lakos, 4 711 magyar): Az elnökválasztáson Berényi József 893, Rigó Konrád 153 szavazatot kapott. Ha a településen múlik, akkor is csak MKP-s képviselők jutnak mandátumhoz, a következő sorrendben: 1. Fenes Iván (ő a község polgármestere, 926 szavazat), 2. Menyhárt József (801), 3. Hájos Zoltán (615), 4. Bacsó László (514), 5. Hervay Rozália (487), 6. Orosz Csaba (485), 7. Soóky Marián (402), 8. Polák László (398). További sorrend: 9. Horváth Zoltán (207), 10. Rigó Konrád (198).

Nagymegyer (8 859 lakos, 6 696 magyar): Az elnökválasztáson Berényi József 761, Rigó Konrád 328 szavazatot kapott. A képviselői választáson az első nyolcba a 7 MKP-s közé bejutott egy helyi Most-Hidas jelölt is: 1. Soóky Marián ( Nagymegyeren él, az alapiskola igazgatója, 923 szavazat), 2. Polák László (685), 3. Menyhárt József (651), 4. Varga Albin (Most-Híd, Nagymegyeri lakos, 635), 5. Bacsó László (485), 6. Fenes Iván (475), 7. Hájos Zoltán (460), 8. Hervay Rozália (359). További sorrend: 9. Rigó Konrád (359), 10. Orosz Csaba (324).

Dunaszerdahely (22 477 lakos, 16 752 magyar): Az elnökválasztáson Berényi József 2 023, Rigó Konrád 1 029 szavazatot kapott. Az első nyolcba bejutott két dunaszerdahelyi független és egy Most-híd-as jelölt is: 1. Menyhárt József (2 056), 2. Hájos Zoltán (a város polgármestere, 1 820), 3. Horváth Zoltán (független, 1 354), 4. Fenes Iván (1 341), 5. Bacsó László (1 289), 6. Rigó Konrád (Most-Híd, 1 201), 7. Dakó Alexander (független, 1 077), 8. Orosz Csaba (1 074). További sorrend: 9. helyen Polák László, a 10. helyen Hervay Rozália (1 019), 11. Soóky Marián (945).

Somorja (12 726 lakos, 7 309 magyar): Az elnökválasztáson 1. Berényi József (1 078), 2. Jozef Viskupič (618), 3. Rigó Konrád (379). Az első 8 helyen: 1. Orosz Csaba (Somorja alpolgármestere, 1 385), 2. Menyhárt József (775), 3. Hervay Rozália (728), 4. Edita Lysinová (Most-Híd, 724), 5. Fenes Iván (687), 6. Bacsó László (588), 7. Nagy Jakub (Somorja, SZSZO, 578), 8. Hájos Zoltán (559). További sorrend: 9. Bölcs Marian (Somorja, Egyszerű Emberek, 517), 10. Rigó Konrád (456), 11. Soóky Marián (455), 12. Husár Ivan (Somorja, Egyszerű Emberek, 447), 13. Polák László (440).

Nagyfödémes (4 330 lakos, 2 757 magyar): Az elnökválasztáson Berényi József 376 szavazattal győzött, Rigó Konrád 33 szavazata csak a 4. helyre volt elég. A Galántai járásnak 7 helye van a megyei önkormányzatban, itt a következő sorrend alakult ki: 1. Berényi József (379), 2. Forró Krisztián (334), 3. Agócs Gergely (276), 4. Biró László (260), 5. Pék László (247), 6. Zuzana Csadyová (Most-Híd, 195), 7. Gál Gábor (Most-Híd, 195). További sorrend: 8. Klabuzai Andrea (192), 9. Zupko Tamás (156)., 10. Ervin Chomča (a Most-Híd egyetlen képviselője Nagyszombat megyében, itt 150 szavazatot kapott).

Gúta (10 696 lakos, 8 201 magyar): Az elnökválasztást Farkas Iván nyerte (MKP, 878 szavazat), Milan Belica 291 szavazatot kapott. A Komáromi járásnak 8 helye van Nyitra megye önkormányzatában. Itt a következő sorrend alakult ki: 1. Horváth Árpád (MKP, 1 150 szavazat, ő a város polgármestere), 2. Forró Tibor (független, 893), 3. Viola Miklós (MKP, 830), 4. Forgács Attila (független, 736), 5. Becse Norbert (MKP, 574), 6. Orosz Örs (MKP, 355), 7. Stubendek László (független, 354), 8. Földes Csaba (MKP, 323). További sorrend: 9. Knirs Imre (MKP, 281), 10. Varga Péter (MKP, 275), 11. Gyarmati Tihamér (273), a Most-Híd egyetlen Nyitra megyei képviselője, Jobbágy József a 14. lett 224 szavazattal.

Komárom (34 349 lakos, 18 506 magyar): Az elnökválasztást Farkas Iván nyerte (2 040 szavazat), Belica 1 659 szavazatot kapott. A képviselői választás első nyolc helyezettje: 1. Stubendek László (a város polgármestere, független, 2 248 szavazat), 2. Varga Tamás (független, 2 042), 3. Knirs Imre (Komárom alpolgármestere, 1 703), 4. Viola Miklós (1 652), 5. Szénássy Tímea (független, 1 529), 6. Less Károly (független, 1 480), 7. Horváth Árpád (1 405), 8. Jobbágy József (Most-Híd, 1 398). További sorrend: 9. Petheő Attila (független, 1 389), 10. Orosz Örs (1 369), 11. Földes Csaba (1 276), 12. Molnár Marián (Most-Híd, 1 079), 13. Gyarmati Tihamér (972), 14. Becse Norbert (959), 15. Varga Péter (918).

Naszvad (5 068 lakos, 2 717 magyar): Az elnökválasztást Farkas Iván nyerte (271 szavazat), Belica 197 szavazatot kapott. A képviselői választás első nyolc helyezettje: 1. Becse Norbert (510), 2. Viola Miklós (291), 3. Horváth Árpád (203), 4. Földes Csaba (197), 5. Orosz Örs (180), 6. Gyarmati Tihamér (171), 7. Jobbágy József (Most-Híd, 165), 8. Petheő Attila (független, 143). További sorrend: 9. Knirs Imre (137), 10. Anna Žigová (Most-Híd, 133), 11. Varga Péter (130).

Tardoskedd (5 188 lakos, 3 234 magyar): Az elnökválasztást Farkas Iván nyerte (MKP, 230 szavazat), Belica 159 szavazatot kapott. Az érsekújvári választókörzetnek 8 helye van Nyitra megye önkormányzatában. Itt a következő sorrend alakult ki: 1. Nagy Dávid (MKP, 267), 2. Bób János (MKP, 252), 3. Bóna Bertalan (Most-Híd, 216), 4. Otokar Klein (független, 210), 5. Czuczor Mária (MKP, 195), 6. Dobai Tibor (MKP, 188), 7. Eva Polerecká (Most-Híd, 127), 8.Becík Branislav (független, 118).

Udvard (5 164 lakos, 3 208 magyar): Az elnökválasztást Belica nyerte (311), Farkas Iván lett a második, 290 szavazattal. A képviselőválasztás legeredményesebbjei a községben: 1. Branislav Becík (független, 763 szavazat), 2. Nagy Dávid (409), 3. Otokar Klein (független, 346), 4. Bób János (297), 5. Dobai Tibor (225), 6. Czuczor Mária (222), 7. Bóna Bertalan (Most-Híd, 204).

Párkány (10 919 lakos, 6 624 magyar): Az elnökválasztást Farkas Iván nyerte (921 szavazat), Belica 383 szavazatot kapott. A képviselőválasztás legeredményesebbjei: Az MKP Nyitra megyébe jutott képviselőnek szavazatai: Farkas Iván (890), Szigeti László (852), Bolya Szabolcs (691).

Ipolyság (7 624 lakos, 4 410 magyar): Az elnökválasztást Farkas Iván nyerte (521 szavazat), Belica 242 szavazatot kapott. Az MKP jelöltjei végeztek az első hét helyen: 1. Zachar Pál (786), 2. Pálffy Dezső (666), 3. Köpöncei Péter (615), 4. Kiss Beáta (461), 5. Csenger Tibor (425), 6. Bögi Pathó Melinda (419), 7. Cseri Zita (363).
Tornalja (7 509 lakos, 4 331 magyar): Az elnökválasztást Ján Lunter nyerte 652 szavazattal. A képviselőválasztás dobogósai az MKP jelöltjei lettek: 1. Szögedi Anna (932), 2. Hunyák Zsuzsa (687), 3. Deák János (601).

Fülek (10 817 lakos, 5 792 magyar): Az elnökválasztást Ján Lunter nyerte 1051 szavazattal. A képviselőválasztáson a következő élboly alakult. 1. Agócs Attila (Most-Híd, 1 335), 2. Szvorák Zsuzsanna (MKP, 910), 3. Kerekes László (MKP, 701), 4. Csúsz Péter (MKP, 644), 5. György Péter (MKP, 468). További sorrend: 6. Milan Spodniak (DOMA, 431), 6. Denisa Nincová (független,380), 7. Marcinkó Zoltán (MKP, 357), 8. Mázik István (MKDSZ, 274).

Királyhelmec (7 698 lakos, 5 670 magyar): Az elnökválasztást Pataky Károly nyerte (1402), 2. lett Richard Raši 337 szavazattal. A képviselőválasztás eredménye: 1. K. Pataky (1 281, Most-Híd), 2. J. Želinský (1 122, Most-Híd), 3. P. Pandy (930, Most-Híd), 4. G. Sačko (805, Most-Híd), 5. Furik Csaba (MKP, 720), 6. J. Horváth (Most-Híd, 570), 7. Kopasz József (MKP, 489), 8. Takács István (MKP, 400). További sorend: 9. Ilko Zoltán (MKP, 393), 10. Viktor Palko (Most-Híd, 374), 11. Peter Rico (Most-Híd, 357), 12. J. Juhász (Most-Híd, 355), 13. Bálint Csilla (MKP, 320), 14. Sáradi Tibor (MKP, 306)

Nagykapos (9 406 lakos, 5 604 magyar): Az elnökválasztást Pataky Károly nyerte (532), 2. lett Richard Raši 376 szavazattal. Képviselőválasztás: 1. Mária Vargová (Most-Híd, 634), 2. Varga Tibor (MKP, 555), 3. Peter Jakab (Most-Híd).

Megelent: Felvidék.ma / O.N.

Választások a magyar régiókban

on — Sun, 05 Nov 2017 17:54:41 +0000

Lezajlottak a megyei választások, melyek eldöntötték, hogy az MKP továbbra is erős regionális párt marad, a Most-Híd pedig gyenge.

A következőkben áttekintjük Szlovákia magyarok által lakott régióinak választási eredményeit az új megyei önkormányzatokba szerzett mandátumok alapján. Tesszük ezt megyei, majd járási szinten. Ami a magyar választópolgárok szavazatait megcélzó pártokat illeti, a magyarok által lakott régiókban az MKP 33:9-re verte a Most-Hidat.

Megyei helyzetkép

Pozsony megyében tartja magát a jobboldal (benne az MKP-val), Nagyszombat megyében lemosta az MKP a Most-Hidat (13:1), Nyitra megyében más-más formában indultak a pártok (az MKP önállóan indulva 11 mandátumot szerzett, a Most-Híd a Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal összeborulva indult), Besztercebányán az MKP dominált (5:1), Kassa megyében pedig a Most-Híd (1:6) volt eredményesebb. Önállóan indulva az MKP 30 mandátumot szerzett, a Most-Híd 8-at.

Koalícióban indulva az MKP és partnerei Pozsony megyében 17 mandátumot szereztek, a Most-Híd és koalíciós társai pedig Pozsony megyében 6-ot, Nyitra megyében pedig 17-et. Az MKP három képviselővel erősíti a pozsonyi jobboldali koalíciót, a Most-Híd pedig 1 képviselői helyet szerzett a Nyitra megyei koalíció révén.

Összegezve az önállóan és koalícióban szerzett mandátumokat, a magyarok által lakott területeken a mandátumokat tekintve 33 : 9 az MKP, illetve a Most-Híd közötti arány.Tekintsük át a magyarok által lakott megyék magyar vonatkozású választási eredményeit, azokon belül a magyarok által lakott járásokét is.

POZSONY MEGYE (3,97% magyar a 2011-es népszámlálás szerint): 3 MKP-mandátum. A megyei elnök az MKP által is lakotott koalíció jelöltje, Juraj Droba lett.

Pozsony, főváros (3,43% magyar) – 1 MKP-mandátum

Az MKP részéről mandátumhoz jutott Schwartz Zsuzsa Vereknyén (1 660 szavazat).

Szenci járás (13,8% magyar) – 2 MKP mandátum

A 2 MKP-mandátum: Pomichal István (2 031) és Gujber László (1 380) nevéhez fűződik. Különböző választókörzetekben indultak.

NAGYSZOMBAT MEGYE (21,77% magyar): 13 MKP-mandátum, 1 Most-Híd képviselő

a megyei elnök Jozef Viskupič (Egyszerű Emberek), Berényi József (MKP) 19414 szavazatot kapott, a Most-Hidas Rigó Konrád ennek alig harmadát, 6 362-t

Dunaszerdahelyi járás (74,98% magyar): Mind a nyolc mandátumot az MKP szerezte, nevezetesen: Menyhárt József (10 949), Fenes Iván (8 836), Hájos Zoltán (8 685), Bacsó László (8 312), Orosz Csaba (7 402), Polák László (6 755), Hervay Rozália (6 616) és Soóky Marián (6 367).

Galántai járás (35,04% magyar): 5 MKP-mandátum, 1 Most-Híd képviselő

Az MKP képviselői: Berényi József (5 986), Forró Krisztián (4 913), Agócs Gergely (4 345), Biró László (4 316) és Pék László (4 116). A Most-Híd egyetlen képviselője Ervin Chomča (3 474). Parlamenti képviselőjük, Gál Gábor (3 200) mindössze a 10. lett.

NYITRA MEGYE (24,56% magyar): 11 MKP-képviselő, 1 Most-Híd mandátum

Farkas Iván megyei elnökjelöltként 21 084 szavazatot kapott.

Komáromi járás (63,81% magyar): 6 MKP-mandátum, 1 Most-Híd képviselő

Az MKP képviselői: Viola Miklós (6 258), Horváth Árpád (5 846), Földes Csaba (5 187), Becse Norbert (4 919), Orosz Örs (4 885) és Gyarmati Tihamér (4 460).

A Most-Híd egyetlen mandátumát Jobbágy József (5 541) szerezte. A 2013-ban még az MKP színeiben induló Stubendek László, Komárom jelenlegi polgármestere most függetlenként, 4 458 szavazattal jutott a megyei parlamentbe.

Érsekújvári járás (33,57% magyar): Az MKP a párkányi körzetben begyűjtötte mind a 3 képviselői helyet: Farkas Iván (4 267), Bolya Szabolcs (3 755), Szigeti László (3 721). A Most-Hídnak nincs képviselője.

Lévai járás (24,34% magyar): 1 MKP-mandátum Csenger Tibor 4 088 szavazattal. A Most-Hídnak nincs mandátuma.

Vágsellyei járás (31,37%): 1 MKP mandátum Kőrösi Ildikó (2 761) révén. A Most-Hídnak nincs képviselője.

Nyitrai járás (5,7% magyar): nincs MKP-mandátum, a Most-Hídnak sem.

BESZTERCEBÁNYA MEGYE (10,23% magyar): 5 MKP-mandátum, 1 Most-Híd-képviselő

Nagykürtösi járás (24,01% magyar): 1 MKP-képviselő, Jámbor László (2 172). A Most-Hídnak nincs mandátuma.

Losonci járás (23,16% magyar): nincs MKP-képviselő, a Most-Hídnak 1 mandátuma van, Agócs Attila (3 921) személyében.

Rimaszombati járás (35,95% magyar): 4 MKP-mandátum. A Most-Hídnak nincs mandátuma. Az MKP önkormányzati képviselői: Juhász Péter (5 967), Cziprusz Zoltán (4 658), Auxt Ferenc (4 145) és Rigó László (4 060).

Nagyrőcei járás (19,15% magyar): nincs MKP-mandátum, a Most-Hídnak sem.

KASSA MEGYE (9,44% magyar): 1 MKP-képviselő, 6 Most-Híd mandátum

A Most-Híd megyei elnökjelöltjére, Pataky Károlyra 14 843-an szavaztak.

Rozsnyói járás (25,42% magyar): Nincs MKP-mandátum, a Most-Hídból Pavol Burdiga (2 340) volt eredményes.

Kassa város (2,65% magyar), Kassa-környéki járás (9,93% magyar) és Nagymihályi járás (10,94% magyar): sem az MKP, sem a Most-Híd nem jutott mandátumhoz.

Tőketerebesi járás (26,53% magyar): Az MKP 1 mandátumát Furik Csaba (3 927) szerezte. A Most-Hídból 5-en, Pataky Károly (5 665), Želinský József (3 778), Pandy Péter (3 298), Sačko Géza (3 289) és Horváth József (3 196) lettek képviselők.

(Megjelent: O.N./Felvidék.ma)

Dél-Szlovákiában az MKP a meghatározó politikai erő

on — Sun, 05 Nov 2017 06:39:19 +0000

A Magyar Közösség Pártjának központi kampánystábja Bős városában várta az eredményeket, majd azok ismeretében Menyhárt József MKP-elnök és Őry Péter kampányfőnök tartottak sajtótájékoztatót.

Őry Péter első mondata a köszönet volt mindazok irányába, akik segítették a kampányt, vagy akárcsak elmentek választani. Az előző megyei választásokhoz képest emelkedett a részvételi arány. Az MKP eredményes kampányt folytatott, a fiatalokat a közösségi média segítségével szólította meg. A kampány pozitív volt, eredményekről és a célokról szólt, és ez meghozta gyümölcsét. A számok ismeretében elmondható, hogy Szlovákiában az ellenzék győzött, az ország déli részén pedig az MKP volt a meghatározó erő. Mindhárom kormánypárt a megyei választásokon padlóra került. A kampányfőnök gratulált valamennyi mandátumot szerzett MKP-képviselőnek, ugyanakkor köszönetét fejezte ki azok irányába is, akik nem kerültek be a megyei önkormányzatokba. Rámutatott, vannak választókörzetek, ahol a magyarság számaránya okán erre alig volt esély.

Menyhárt József felhívta a figyelmet Berényi József és Farkas Iván megyei elnökjelöltek eredményére, akik felkészültségükkel, szakértelmükkel, jellemükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az MKP-nak továbbra is erős regionális képviselete lesz. Az eredmények részletes elemzését a jövő héten teszik meg a pártban, azt viszont már most tudni lehet, hogy a két legnagyobb arányban magyarok által lakott megyében – Nagyszombat és Nyitra megyékben – erős frakciója lesz az MKP-nak, Pozsony és Besztercebánya megyékben körülbelül tartották az előző választásokon elért szintet, Kassa megyében megoldást kell keresni. „A tapasztalatokat kritikusan megfogalmazzuk” – mondta. Örömmel nyugtázta, hogy Kotleba vereségével végre Besztercebánya megyében is megindulhat az előrehaladás. A pártelnök köszönetét fejezte ki a felvidéki magyar közösségnek, hogy nem maradt távol a választásoktól. A jövő héten akár megyei alelnöki posztokról is folytathatnak tárgyalásokat, erre az MKP-nak Pozsony, Nagyszombat és Nyitra megyében is lehetősége lehet. A Dunaszerdahelyi járás eredményét így jellemezte: „Totális siker. A megyefőnök jelöltünkkel szemben folytatott becsmérlő kampány a visszájára sült el”. (on)

A bizalmat munkával háláljuk meg

Puskás Attila — Sun, 05 Nov 2017 01:57:52 +0000

A megyei választásokat illetően a Magyar Közösség Pártjának célja az volt, hogy megtartsa eddigi erejét, hogy továbbra is ugyanolyan súllyal lehessen részese a regionális ügyeknek, különös tekintettel a magyarlakta vidékek sorsára.

Számunkra nagy eredményt jelent, hogy a regionális politikában megőriztük eddigi súlyunkat. Ez ugyanis nemcsak az MKP sikeres politikája szempontjából, hanem a szlovákiai magyarság sorsát illetően jelent határozott lehetőségeket.

Köszönjük a szavazóknak az MKP-ba vetett bizalmukat, a képviselőjelöltjeinkre leadott szavazataikat. A megyei parlamentbe bekerült jelöltek – leendő képviselők – vállalása mérhetetlenül komoly jelentőségű, hiszen rajtuk is múlik magyarlakta vidékeink fokozottabb előrelépése. Annak tudatában indultak ezeken a választásokon, hogy a déli járások helyzete több szempontból elmarad Szlovákia többi járásához képest, és ezt a trendet szándékoznak az elkövetkező öt évben megfordítani. A régiók gazdasági növekedése, a közutak folyamatos felújítása, beruházások telepítése, az egészségügyi és szociális hálózat fejlesztése, a kultúra ápolása – mind, mind a megyei parlamentben dől el. Képviselőink a cselekvés és eredmények felmutatása szándékával álltak a választók elé. Most megfontoltan, felelősséggel állnak hozzá a rájuk váró feladatok, valamint célkitűzéseik és elképzeléseik megvalósításához.

Az erős megyei képviselet nélkülözhetetlen feltétele a magyarlakta települések és régiók érdekei érvényesítésének. Az MKP ahhoz kérte a szavazók támogatását, hogy ezt megvalósíthassa. A jelöltjeire leadott szavazatokat pedig a vidékeinkért végzett odaadó és felelősségteljes munkával kívánja megszolgálni.

Tisztelt Választópolgárok! Kedves Barátaim!

on — Tue, 31 Oct 2017 22:55:20 +0000

2017. november 4-én megyei választásokat tartanak Szlovákiában. A Magyar Közösség Pártja számára a magyarlakta régiók fejlődése kiemelt fontosságú.

Az általunk kezdeményezett óvodafejlesztési program és a felvidéki kis- és középvállalkozóknak szánt gazdaságélénkítő támogatás is ezt a célt szolgálja.

Tettekkel igazoljuk: szívügyünk a felvidéki magyarok boldogulása.

Idén öt évre választunk megyei képviselőket, és a megyeelnök személye az első körben dől el. Az MKP két önálló megyeelnökjelöltje, Berényi József és Farkas Iván felkészült, tapasztalt szakember.

A megyék fontos jogkörökkel bírnak a közlekedés, oktatás, kultúra és szociális ügyek terén. Csak erős képviselettel vagyunk képesek erős közösséget és régiót építeni. A sikerhez a polgárok összefogására van szükség.

Kérem, november 4-én szavazzanak az MKP jelöltjeire - az erős képviseletért és az erős magyar régiókért!

Üdvözlettel:

Menyhárt József,
az MKP elnöke

A választók bizalmát el kell nyerni

on — Sat, 21 Oct 2017 08:06:51 +0000

Köbölkút alpolgármestere, Bolya Szabolcs, a párkányi körzet Nyitra megyei képviselőjelöltje most méretteti meg magát először a megyei választásokon. Hat éve látja el az MKP járási titkári feladatait, az utóbbi másfél évben pedig az MKP érsekújvári járási elnökeként bizonyította rátermettségét. Véleménye szerint a déli régió lakosait ugyanazok a támogatások illetik meg, mint a Nyitra megye északi részén élőket – de ez magyar képviselet nélkül, az MKP frakciója nélkül nem megy – vallja.

Mindössze 35 évesen milyen önkormányzati tapasztalatokkal rendelkezik?

Helyi önkormányzati politikusként már van tapasztalatom, harmadik éve vagyok Köbölkút alpolgármestere és az MKP érsekújvári járási elnökének a feladatait is ellátom tavaly május óta. Szigeti László elnöksége után magasra került a mérce, viszont az ő elnöklete alatt hat évig láttam el a járási titkár feladatait. Vele együtt dolgozva sikerült tapasztalatokat gyűjtenem, amelyeket kamatoztatni tudtam. Igyekszem legjobb tudásom szerint intézni a járás ügyeit, a párt struktúráit nemcsak életben tartani, de fejleszteni, dinamikussá tenni. A járási elnökségnek sok fiatal is tagja lett, de a fiatalítás mellett az elnökségen belül megmaradt a tapasztalat is. A Csemadok alapszervezetének elnökségi tagjaként igyekszem kivenni a részemet a rendezvények szervezéséből, támogatom a civil kezdeményezéseket, a Stampay János Alapiskola iskolatanácsának elnökeként pedig részt veszek az intézmény munkájában. Ismerem a térség, az itt lakók gondjait, hiszen itt születtem, itt élek.

Személy szerint hogyan tudná erősíteni pártját megyei szinten?

A jelenlegi választási időszakban az MKP Nyitra megyei frakciójának képviselői kiharcolták a déli járások lakosai számára azt, ami egyébként is megilletné őket. Ezt a megyei képviseletet szeretném erősíteni új szemléletű lendülettel, szívós munkabírással, tudásommal, az elmúlt években szerzett tapasztalataimmal, és tevékenyen részt venni a megyei önkormányzat munkájában. Úgy gondolom, csak úgy lehet eredményeket elérni, ha hasonló gondolkodású képviselőtársakkal együtt meg tudjuk fogalmazni azokat a célokat, amelyek a megyében élők javát, illetve életminőségének javulását szolgálják – ezek megvalósulásáért képesek vagyunk konokul harcolni. Minél több képviselőt tud bejuttatni a Magyar Közösség Pártja a megyei önkormányzatba, annál hatékonyabban képviselhetik a régió lakosságát. A célok, tervek megvalósításához azonban véleményem szerint először a választók bizalmát kell elnyernie a jelöltnek. Helyi önkormányzati politikusként naponta ezért dolgozom.

Bolya Szabolcs a Simon-Júda vásárban

Hogyan értékeli az MKP Nyitra megyei képviselőinek elmúlt négy évben végzett munkáját? Milyen kézzelfogható eredmények születtek a régiójában?

A párkányi választási körzetben mindhárom helyet a Magyar Közösség Pártjának képviselői foglalták el, ez látszik is az elért eredményeken. Ahhoz képest, hogy az MKP 15 megyei képviselője ellenzékben dolgozott, mérhető eredmények születtek, főként azt követően, hogy a szlovák koalíció szétesett. Az egyik leglátványosabb eredmény, hogy teljes burkolatfelújítást sikerült végrehajtani a megyei közutakon Szőgyénben, Ebeden, Sárkányon, Muzslán, Kisgyarmaton és Szalkán is. A megyei képviselőink eredménye a helyközi autóbuszjáratok menetrendjének észszerűsítése, amely most már a vasúti menetrendhez igazodik. A több száz beteget ellátó párkányi rendelőintézetben közel egy millió euró értékű beruházás valósult meg. Nyitra megye támogatásával újjáépült a kovácspataki szociális intézmény és annak helembai kihelyezett intézménye. A szélesebb körű regionális fejlesztés érdekében a régió településeit sikerült bekapcsolni az Alsó-Garam mente Leader-társulásába, így kiemelt fejlesztési és működési támogatásban részesülhet ez a térség is.

Miért fontos a magyar képviselet?

Csemadok-tagként pontosan tudom, mennyire fontos, hogy a megyei önkormányzatban legyen képviselete a magyarságnak, hiszen a kultúrára szánt támogatások elosztása szintén a megyei képviselők feladata. Úgy gondolom, jelentős támogatások érkeztek a települések többségébe kultúrára és sportra, s szinte minden civil szervezet azt az összeget kapta, amire pályázott. Ezt jó eredménynek tartom. Magyar képviselet nélkül, pontosabban az MKP frakciójának képviselete nélkül ez nem valósulhatott volna meg. Az idegenforgalom és a műemlékek felújításának támogatása terén azonban még további kiaknázatlan lehetőségeket látok – ezért a pályázati lehetőségekre mindenképpen szeretném felhívni az érdekeltek figyelmét. Sajnos gyakran szembesülök vele, hogy az emberek nagy része nem tudatosítja, hogy a megye milyen hatáskörökkel bír.

Milyen lehetőségeket lát a megyei képviseletben? Amennyiben képviselőként részt vehetne a megyei önkormányzat munkájában, milyen prioritásokat tűzne ki célul?

Közösségeink a jövőben is számíthatnak megyei támogatásra a sport, a kultúra és az idegenforgalom terén. Egyre több helyen sikerült a műemlékekre is odafigyelni a párkányi régióban, megyei támogatással megújulhatott a kéméndi római katolikus templom szószéke. A megyei útszakaszok további burkolatfelújítását szeretnénk szorgalmazni a jövőben is, hiszen a megye északi részéhez képest a déli járásokban nagy a lemaradás. Folytatni szeretnénk a párkányi rendelőintézet folyamatos felújítását, korszerűsítését, mivel még mindig vannak fejlesztésre szoruló részek. Egyik legfontosabb célkitűzésünk a régiót jövőjét illetően, hogy megépüljön a Helembát a magyarországi Ipolydamásddal összekötő Ipoly-híd. Ide sorolnám a középiskoláink megtartását, lehetőség szerinti fejlesztésüket.

Bolya Szabolcs az 1-es számmal indul

Az elmúlt évben nagy vihart kavart annak a két hulladékégetőnek az ügye, ami a Duna mindkét oldalán hatalmas ellenállásba ütközött. Hol tart jelenleg az ügy?

Az MKP gyors reakciójának és az általa kezdeményezett aláírásgyűjtésnek, valamint a lakosság egységes kiállásának köszönhetően a szemétégető egyelőre nem épül meg. Ám továbbra is küzdünk a párkányi hulladékégető megvalósítása ellen, mivel úgy tudjuk, a beruházó még nem mondott le szándékáról. Óvatos optimistaként – bízva az MKP megyeelnökjelöltje, Farkas Iván győzelmében – biztos vagyok benne, hogy megyei szintről is megkapjuk a hulladékégető megvalósulása elleni küzdelmünkhöz szükséges támogatást.

Bolya Szabolcs a Simon-Júda vásárban Szigeti Lászlóval és Farkas Ivánnal

Forrás: Szalai Erika, Felvidék.ma

Erős képviselet – erős megye / Az MKP megyei választási programja, 2017

on — Fri, 20 Oct 2017 06:28:41 +0000

A 2017. november 4-i megyei választások ismét mozgósításra kényszerítik a jelölteket, leendő képviselőket és megyeelnököket, de egyúttal a választópolgárokat is. Ismét túl sok ígéret hangzik el a politikusoktól. A Magyar Közösség Pártja nem híve a megalapozatlan és üres ígérgetéseknek. Nem ígérnek olyat, amit nem tudnak teljesíteni. Az eddigi eredményekből és sikerekből kiindulva megfontoltan, felelősséggel tárják a választók elé terveiket, célkitűzéseket, elképzeléseiket és szándékukat. Ehhez kérik a választók támogatását. Meggyőződésük, hogy az erős megyei képviselet nélkülözhetetlen feltétele a magyarlakta települések és vidék érdekei érvényesítésének. Hogy ez megvalósulhasson, minél több mandátumra van szükség a megyei parlamentekben.

A megye létrejötte

A törvény értelmében az önkormányzati kerület, más szóval megye, a Szlovák Köztársaság önálló területi önkormányzati és közigazgatási egysége. Az állam és az önkormányzat közti hatáskörök elosztásáról a parlament hosszas vitákat követően 2001-ben döntött. A hatáskörök átruházása az államról az önkormányzatokra a negyvenévi centralista igazgatás után meghozta a kétszintű igazgatást. Éspedig az államigazgatást, amelyet a minisztériumok és a helyi állami igazgatás képez, valamint a területi önkormányzást, amelyet a települések és a megyék képviselnek.

Az első regionális parlamentek (megyei közgyűlések), valamint a nyolc megye elnökének megválasztására 2001 végén került sor. Az idei megyei választás már az ötödik lesz az önkormányzati megyék megalakulása óta.

A decentralizációval az önkormányzatok nagyobb hatáskört kaptak, némely hatáskörüket elvesztették. Az önkormányzati megye jogi személy, amely a törvény alapján önállóan gazdálkodik saját vagyonával és saját bevételeivel, biztosítja és védi a megye lakosságának jogait és érdekeit.

A megyei önkormányzatban az egyes járásokat lakosságuk számaránya szerint képviselik a választások során legtöbb szavazatot elért képviselők. A megye élén a megyeelnök ál.

A megyének választott képviselete van, amely a képviselő-testületi tagokból áll. Fontos szerep hárul a megyei főellenőrre is.
A megyeelnök felel a megyei döntésekért, például a megyei költségvetés felhasználásáért, a megyei képviselőtestület határozataiért.

Az önkormányzati megye hatáskörei

Megyei intézményeket alapít és működtet: például középiskolákat, múzeumokat, szociális- és nyugdíjas otthonokat (a megye határozza meg a szociális szolgáltatások díját), könyvtárakat, színházakat és más kulturális intézményeket, kórházakat (a megye leválthatja a kórház igazgatóját, elrendelheti a kórház eladását) és különféle közérdekű szolgáltatásokat biztosít.

Rendelkezik a megye adóbevételeiből származó anyagi eszközökkel és a széleskörű megyei tulajdonnal.

A megyék fontos feladatköre a közlekedés, vagyis az úthálózat karbantartása, a másod- és harmadrendű utak és az autóbusz-közlekedés üzemben tartása. Az útjavítások fő forrása az útadó és az európai uniós pénzalapok.

Az önkormányzati megye megteremti a nevelés és oktatás fejlesztésének feltételeit, különös tekintettel a középiskolákra és a továbbképzések fejlesztésére. A megyék döntenek az iskolaépületek felújításáról, az egyes oktatási intézmények osztály- és tanulói létszámáról.

A megye felelőssége az egészségügy feltételeinek megteremtése. Fennhatósága alá tartoznak az egyes kórházak, az egyes osztályok egészségügyi szolgáltatásai, az egészségügyi ellátás színvonalának növelése.

További feladatköre a szociális szolgáltatások működtetése. A megye szociális és nyugdíjasotthonokat üzemeltet, megállapítja ezen szolgáltatások díját. Kidolgoztatja és jóváhagyja a szociális szolgáltatások fejlesztési tervét, együttműködik a községekkel, más jogi és természetes személyekkel a szociális szolgáltatást nyújtó intézetek és lakások építésénél.

Nem kevésbé fontos a kultúra, sport, turizmus is. A megye megteremti a kulturális értékek megalkotásának, bemutatásának és fejlesztésének feltételeit, és gondoskodik a műemlékvagyon védelméről. Koordinálja a testnevelési kultúra és a sporttevékenység, illetve a gyermekekről és az ifjúságról való gondoskodás fejlesztését. Figyelmet fordít az idegenforgalom vonzóbbá tételére.

A megye életében nagy jelentőségűek a megyei dotációk, amelyek a települések, szervezetek, vállalatok és egyének pályázataira megszavazott támogatásokat jelentik. Ezek nemcsak falunapokat, hagyományőrző fesztiválokat vagy egyéb kulturális és sportrendezvényeket támogatnak, hanem nagyobb mezőgazdasági vagy vállalkozási projekteket is.

A megyék a regionális és országos programokon túl több nemzetközi társulás tagjaként is szerepelnek, ezen felül fontos szerepet töltenek be a határon átnyúló kapcsolatok területén. A magyarok által is lakott megyék, amelyek a magyar határral érintkeznek, a partnerségi és együttműködési megállapodásokon túl a szlovák-magyar határon átnyúló kapcsolatok élénkítésén is igyekeznek.

Az önkormányzati megye tehát gondoskodik a régió sokrétű fejlődéséről és lakosai szükségleteiről. Ennek érdekében saját befektetési és vállalkozói tevékenységet is folytat. Költségvetési, támogatott szervezeteket és egyéb jogi személyeket alapít, illetve ellenőrzi azok tevékenységét. Részt vesz a természeti környezet kialakításában és megvalósításában, kialakítja a területén elhelyezkedő települések kölcsönös viszonyainak optimális rendezését szolgáló lehetőségeket.

A megye lakosa

Az önkormányzati megye hatásköreit nemcsak a megye képviselő-testülete és a megyeelnök gyakorolja, hanem a megye lakosai is, akik jogosultak megválasztani a képviselő-testületet, ugyanakkor jogosultak a képviselő-testületbe való megválasztásra; jogosultak megválasztani az elnököt és az elnöknek való megválasztásra. A megye lakosai jogosultak szavazni az önkormányzati megye által kiírt népszavazáson, részt venni a képviselő-testület ülésein, indítványaikkal, panaszaikkal és egyéb beadványaikkal az elnökhöz, a testülethez és az általuk létrehozott szervekhez fordulni.

Az önkormányzati megye lakosa az a személy, akinek állandó lakhelye az önkormányzati megye területén fekvő községben van. Ugyanakkor az a személy, aki él törvény adta jogaival, és felelősségteljes hozzáállással vesz részt megyéje működésében. Minden polgár joga és kötelessége hozzájárulni lakhelye és régiója előrehaladásához, de meglátásait, észrevételeit a képviselő-testület tagjai által ültetheti át, akiknek ő maga is bizalmat szavaz a megyei választások során.

Tervek, célkitűzések

A Magyar Közösség Pártja megyei képviselői 2013 és 2017 között hathatós munkát végeztek. 41 képviselőnk, három alelnökünk szemmel látható és kézzel fogható eredményeket tudnak felmutatni, amelyeket az egyes megyék lakosai élvezhetnek.

A betegellátás, kórházi ápolás, idősek gondozása mindegyik megyében a feladatok élén áll. Sajnos kórházaink és más egészségügyi intézményeink állapota sokszor nem felel meg a kor követelményeinek. Ennek okai elsősorban a jelenlegi finanszírozási módszerben keresendők, amelyen változtatni kell. A megyei képviselők azon igyekeznek, hogy az egészségügyi intézmények, beleértve a nyugdíjas otthonokat is, minél hatékonyabban teljesítsék küldetésüket. Fontos, hogy a szociális terület kielégítően működjön. Célunk, hogy a szociális és nyugdíjas otthonok színvonala tovább nőjön, és ellátottsága tovább bővüljön.

A közutak kérdése a következő feladat, amely az egyes kerületekben megoldásra vár. Már eddig is sok kilométernyi útszakasz újult fel országszerte, de továbbiak is megértek a rekonstrukcióra, némely vidékeken katasztrofálisak az útviszonyok. Mindemellett a felújított utakat is karban kell tartani, idővel pedig megismételni a felújításukat. Az MKP célja, hogy a közutak használata biztonságos legyen, s hogy a közutak hatékonyan szolgálják az embert.

Az oktatás és a kultúra területe kiemelten fontos a magyarok által is lakott megyékben. Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy megyei képviselőinknek köszönhetően nem csökken a magyar osztályok száma, s az alapiskoláinkat is sikerül megőriznünk. Megmaradásunk és gyarapodásunk fontos záloga az oktatás és a kultúra fenntartása, s ehhez kétségkívül szükséges a magyar ajkú megyei képviselők felelősségteljes, odaadó hozzáállása és munkavégzése.

Döntsünk együtt!

A megyék sorsa mindnyájunk kezében van. A megye lakossága a képviselők által tud beleszólni a megye működésébe. Észrevételekkel, kritikával, javaslatokkal, ötletekkel gazdagíthatja régióját az általa megválasztott képviselő közbenjárásával.

Mindehhez arra van szükség, hogy a választási arány minél magasabb legyen, hogy jelöltjeink minél több szavazatot kapjanak, s hogy minél többen szóljanak bele a megye vezetésének munkájába.

Mozgósíthat Farkas Iván elnökjelöltként való indítása

on — Tue, 17 Oct 2017 09:47:08 +0000

A Magyar Közösség Pártja a november 4-ei megyei választásokon Nyitra megyében Farkas Iván, jelenlegi frakcióvezető személyében megyei elnökjelöltet és 27 képviselőjelöltet indít. A megyében lévő helyzetről, és a jövőbeni célkitűzésekről Bolya Szabolcs megyei képviselőjelöltet, Köbölkút alpolgármesterét, az MKP érsekújvári járási elnökét kérdeztük.

Az MKP-nak jelenleg 15 képviselője van és 27 képviselőjelöltet indít

Nyitra megyében a legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint 713 422 lakos élt, közülük 196 609 vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami a lakosság 27,6 százaléka. A Nyitra Megyei Önkormányzat jelenleg 54 tagú, s abban a Magyar Közösség Pártjának (MKP) 15 képviselője van, az új választási ciklus előtt pedig 27 képviselőjelöltet indít.

„Az MKP tavasszal megtartott járási konferenciáin az a döntés született, hogy a képviselő-testület az új választási ciklusban a változatlan létszámú megyei önkormányzatban 27 képviselőjelöltet és Farkas Iván, jelenlegi frakcióvezető személyében megyei elnökjelöltet is indít. Névsorukat az MKP Országos Elnöksége véglegesítette“ – mondta el portálunknak Bolya Szabolcs.

A Nyitrai járás és az Érsekújvári körzet sem maradhat MKP-s képviselő nélkül!

A Komáromi járásban 8 képviselőjelölt van: Viola Miklós, Becse Norbert, Horváth Árpád, Varga Péter, Földes Csaba, Gyarmati Tihamér, Knirs Imre és Orosz Örs. "Közülük a 2013-ban megválasztott Becse Norbert, Horváth Árpád, Gyarmati Tihamér és Földes Csaba ismét felkerült a jelöltlistára, az akkor szintén sikert elért Stubendek László, Szabó Olga és Petheő Attila neve azonban az új listáról már hiányzik".A két választási körzetes Érsekújvári járásban a küldöttek 4 képviselőjelöltet az Érsekújvári, további 3 jelöltet pedig a Párkányi körzetből választottak meg, ők a következő személyek: Nagy Dávid, Bób János, Dobai Tibor és Czuczor Mária az előbbiben, illetve Farkas Iván, Szigeti László és Bolya Szabolcs az utóbbiban. „Sajnos, az Érsekújvári körzetből most nincs MKP-s, sőt, más magyar képviselő sem. A 3 mandátumos Párkányi választási körzetben pedig annyi változás történt, hogy a 2013-ban megválasztott Hugyivár Imre helyére engem jelöltek“ - jegyezte meg a járási elnök.

A Vágsellyei járás 4 mandátumos, az ottani MKP-konferencián Baranyay Zsoltot, Kőrösi Ildikót, Jancsó Istvánt és Baros Róbertet jelölték a megyei önkormányzatba. "A 4 jelöltünk közül Baranyay Zsolt és Jancsó István 2013-ban is szerzett mandátumot, ám az akkor ugyancsak megválasztott Borsányi Gyula most nem indult".

A Nyitrai járásban 13 képviselői hely van. „Sajnos, ebben a választási ciklusban ott egyetlen képviselőnk sincs, de az a helyzet tovább tarthatatlan. A járási konferencia Balkó Róbertet jelölte megyei képviselőnek“.

A lévai járási konferencián a küldöttek megyei képviselőnek jelölték Köpöncei Pétert, Csenger Tibort, Kiss Beátát, Pálffy Dezsőt, Bögi Pathó Melindát, Cseri Zitát és Zachar Pált, tehát a járás 9 mandátumára 7 jelöltet állítottak. "2013-ban csak 2 jelöltünk: Csenger Tibor és ugyancsak a Lévai járásból Cseri Zita szerzett mandátumot" - mondta Bolya Szabolcs.

Az MKP Farkas Iván személyében saját megyeelnök-jelöltet indít

„Az öt járási konferencia közül négy Farkas Ivánt jelölte megyei elnöknek. Majd az MKP májusban tartott Nyitrai Kerületi Tanácsa határozott arról, hogy ő lesz a magyar párt megyei elnökjelöltje. "Azért is született ez a döntés, mert Farkas Iván sokéves tapasztalatokkal rendelkező, rátermett politikus és gazdasági szakértő. Az MKP országos alelnökeként, valamint volt parlamenti képviselőként, illetve megyei képviselőként és frakcióvezetőként is folyamatosan a felvidéki magyarságért és a magyarlakta térségek felvirágoztatásáért munkálkodik. Nyitra megye sokat nyerne azzal, ha ő kerülhetne a megyefőnöki tisztségbe“ – nyilatkozta az elnökjelölt-indítás kapcsán a járási pártelnök.

Farkas kontra a Most-Híd által is támogatott Belica?!

Farkas Iván, illetve az MKP helyzetét némileg megnehezíti az a tény, hogy a kormánypártok megyei szinten Milan Belica jelenlegi megyefőnököt támogatják, illetve 6 jobboldali párt közös elnökjelöltje pedig Ján Greššo.

„Bár tavasz óta az MKP országos és járási szinten is folytatott tárgyalásokat a Most-Híd vegyes párttal, de érdemleges egyezségek nem születtek. A két párt egymással csak arról állapodott meg, hogy a pártok hajlandóság esetén járási szinten további tárgyalásokat folytathatnak, de később azok sem bizonyultak eredményesnek. Az pedig már megdöbbentő, hogy megyénkben a Most-Híd vegyespárt is a kormánykoalíciót másoló hármaskoalícióban indult, s ezzel a megszakítás nélkül immár 16 éve elnökösködő Milan Belica mögé állt be. Valószínű, hogy a vegyes párt felső struktúráiban adták ki az ilyen jellegű utasítást“ – értékelte a kialakult helyzetet Bolya.

Bízik azonban abban, hogy a Most-Híd szimpatizánsai között is akadnak olyan választópolgárok, akik majd megfontoltan döntenek arról, hogy valóban ragaszkodnak-e Belicához, vagy inkább egy érdekeiket jobban képviselő magyar elnökjelöltre szavaznak. „Az MKP ugyanis olyan választási kampányt folytat, amely során megyénkben nemcsak a magyar párt híveit, hanem a többi magyar és szlovák lakost is megszólítjuk - számukra is vonzó tervekkel állunk elő“ – szögezte le.

Szavazzunk, ne hagyjuk ki ezt a történelmi esélyt!

Bolya Szabolcs szerint az MKP megyei választási programja, a prioritásai olyan témákra épül, amelyek jelentősen előremozdítanák a fejlesztést. „A megyei hatáskörökből eredően az eddiginél is nagyob figyelmet szeretnénk fordítani a szociális intézmények működésére-fejlesztésére, hiszen Nyitra megyében nagyon sok idős polgár él, akik előbb-utóbb igénybe veszik ezeknek az intézményeknek a szolgáltatásait. Nagy odafigyelést igényelnek a megyei hatáskörökbe tartozó egészségügyi intézményeink is. Az érsekújvári kórház egyetemi kórházként működik, de a komáromi kórház a további szakrendelőkkel, például a párkányi rendelőintézettel együtt megyei fenntartású" - sorolta a program célkitűzéseit.

Mindenképpen folytatni szeretnék a 2. és 3. osztályú megyei utak felújítását a magyarlakta, déli járásokban is. "További prioritásunknak tartjuk a megyei fennhatóság alatt működő középiskoláink megtartását és korszerűsítését, illetve az azokban végzett oktatás színvonalának az emelését. Nem utolsósorban a megyei igazgatású kulturális intézményeket, így a Komáromi Jókai Színházat és a Duna Menti Múzeumot említeném, amelyeket ugyanúgy, ahogy a különféle civil szervezeteket is, igyekeznénk majd megfelelő anyagi támogatáshoz juttatni. Ugyanezt ígérem az idegenforgalmi és sportlétesítmények, valamint a műemlékek felújítása esetében is“ – vázolta terveiket a képviselőjelölt.

Bolya Szabolcs reményét fejezte ki: komoly vonzerőt jelent és mozgósít majd az a tény, hogy az MKP elnökjelöltet is indít Nyitra megyében, hiszen ez egy történelmi esélyt jelenthet a térségben élő magyarság számára.

„Kampányrendezvényeink során többnyire azt szoktam kiemelni, hogy a megyei önkormányzatban végzendő tevékenység akkor lehet igazán hatékony, ha az összehangolt csapatmunka formájában valósul meg. Úgy látom, hogy csak hasonló elveket valló és egyforma célkitűzésekkel rendelkező képviselők tudnak folyamatosan a megye magyar lakossága javát szolgáló, érdemleges munkát végezni" - fogalmazott a járási elnök.

Meggyőződése, nem mindegy, hogy az MKP az immár ötéves új választási ciklusban hány képviselővel lehet jelen a megyei önkormányzatban. "Mindenkinek tudatosítania kellene azt, hogy megyei szinten csak akkor születhetnek az életminőségünk javulását és a további fejlesztéseket szolgáló döntések, ha minél erősebb, a lehető legtöbb képviselőből álló csapattal vehetünk részt a meghatározó döntésekben“ – mondta végül Bolya Szabolcs.

Forrás: hirek.sk

Az MKP meghívására Bodrogközbe látogatott Seszták Miklós

admin — Mon, 16 Oct 2017 07:32:00 +0000

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter október 12-én az MKP meghívására a Tőketerebesi járásba látogatott, ennek kapcsán a Magyar Közösség Pártja (MKP) Királyhelmecen a Privat Cafe épületében tartott sajtótájékoztatót.

A látogatás fontosabb mozzanatairól Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Menyhárt József, az MKP elnöke, Kocur László pártigazgató, Furik Csaba (12), a Kassai Kerületi Önkormányzat képviselője és Takács István (65) megyei képviselőjelölt, a Tőketerebesi járás kampánykoordinátora tájékoztatták a sajtó képviselőit.

Menyhárt: Bodrogközben is egy erős régióért küzdünk

Menyhárt József elmondta, gyakran elhangzott a kritika, miszerint a Kassától keletre fekvő területeket elhanyagolnák a párton belül. „Az új vezetés felállása után úgy gondolom, sokat változott a helyzet. Gyakran látogatunk Ung-vidékre és a mostani kiszállásunknak otthont adó Bodrogközbe. Fontosnak tartjuk, hogy a megyei választások előtt ez a térség is érezze azt, hogy egy erős régióért küzdünk. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy nemcsak észak felé tudunk gondolkodni, hanem bírjuk az anyaország támogatását is, gazdasági kapcsolatok és lehetőségek formájában” – szögezte le az MKP elnöke, majd hozzátette: „Ennek a térségnek a felvirágoztatását is nagyon fontos feladatnak tartjuk. Megyei választások lesznek, s örömömre szolgál, hogy ebből a térségből is nagyon erős jelölteket indítunk, velük lehetőségem volt ma találkozni, s a térség kisebb és nagyobb településeinek fejlesztését akár Kisvárda irányába közösen átgondolni. Örülünk, hogy itt lehetünk és bizonyára hamarosan újra jönni fogunk” – mondta bizakodva Menyhárt.

Seszták: Az MKP stratégiai partner számunkra

Seszták Miklós oldott hangulatban szólva közölte a jelenlévőkkel: „Akárhonnan is nézem, Bodrogköznek én vagyok a legközelebb eső minisztere”. A politikus kiemelte, hogy a magyar kormány elkötelezett az MKP irányába, „többször járt az MKP elnöke nálam, a miniszterelnök úrnál, ahol leszögeztük, hogy az MKP stratégiai partner számunkra” – mondta.

Hozzátette: „A választópolgárokat arra kérném, hogy az MKP-t válasszák november 4-én, hiszen egy olyan szimbiózis alakulhat ki az MKP és a magyar kormány együttműködéséből, ami komoly fejlesztéseket generálhat a térségben”. A politikus elmondta, hogy nagyon sok mindenről beszéltek ma, egyebek mellett a turizmusról, a borturizmusról, a térség bekapcsolásáról az integrált baromfitenyésztésbe, varrodák újraindításáról és fejlesztéséről, s minden olyanról, amit a közös múltra és jelenre építve együttesen is meg tud valósítani a két szomszédos, ma még határokkal elválasztott térség.

Bodrogköz „hangja” az elmúlt négy évben Furik Csaba volt

Bodrogköz „hangja” Kassa megyében az elmúlt négy évben Furik Csaba volt, mondta felvezetőjében Kocur László, ezért a négy év eredményeinek összegzésére ő a leghivatottabb. Furik beszédében a megye munkájáról szólva négy fontos területet emelt ki.

A szociális és egészségügy olyan terület, ahol a megye sokat segíthet az elesett emberek felkarolásában. Az oktatásügyet vázolva arra hívta fel a figyelmet, hogy Bodrogközben három középiskola is működik, azonban a diákok száma folyamatosan csökken, s amennyiben nincs elegendő számú tanuló, a megyének kell kiegészíteni a normatív támogatást, amit eddig sikerrel tudtak megoldani. A kultúráról szólva kiemelte, hogy négy nagy rendezvény és több kisebb bodrogközi esemény fő támogatója a megye, s az MKP kezdeményezésének köszönhetően immár tizedik éve megyei intézményként működik a Bodrogközi és Ung-vidéki Kulturális Központ. A negyedik fontos feladatkörnek a másod- és harmadosztályú utak felújítását jelölte meg, kiemelve az itt elért eredményeket. „Azonban ezen területen még hathatósabb lobbitevékenységet lehetne folytatni, amennyiben növelnénk a megyei képviselőink számát” – mutatott rá a megyei választások tétjére Furik.

Takács István, az MKP egyetlen királyhelmeci képviselőjelöltje hozzászólásában fő prioritásának azt jelölte meg, mindent elkövet azért, hogy végre megépüljön a Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tornaterme, mert minden odajáró gyerek megérdemli, hogy méltó körülmények között tanulhasson.

Seszták: Csak jó hírekről tudok beszámolni

Seszták Miklós igazán jól ismeri a Felvidék egyik legelmaradottabb régiójának problémáit, hiszen szülővárosa alig 30 kilométerre fekszik Királyhelmectől, s az államhatárral mesterségesen szétszakított földrajzi terület, Alsó- és Felső-Bodrogköz hasonló problémákkal küzd. Az elvándorlás, elnéptelenedés, hiányzó infrastruktúra, kevés munkalehetőség, szociális és gazdasági kilátástalanság sajnos gyakran használt fogalmak az amúgy páratlan természeti kincsekkel és épített műemléki hagyatékkal gazdagon megáldott régióban.

Felvidéken mindez a rendszerváltás után egy tudatosan végbevitt leépítés és elsorvasztás következménye, s ennek tudható be, hogy az egykor fejlett mezőgazdasági termeléssel, állattartással és jelentős iparral rendelkező régió csak árnyéka önmagának. A szolid megélhetést keresők legtöbbször az ország szerencsésebb régióit, vagy a külföldet veszik célba, hátrahagyva családjukat, szülőföldjüket, eldobva fájó múltjukat. Nem csoda, hogy csupán azt állapíthatjuk meg időközönként, hogy megint kevesebben vagyunk.

Portálunk a miniszteri látogatás kapcsán Seszták Miklóst a fejlesztési lehetőségekről kérdezte. Alsó- és Felső-Bodrogköz hasonló gondokkal küzd: elhanyagolt infrastruktúra, elnéptelenedő falvak, csekély munkalehetőség. Kormányzati szinten milyen megoldási lehetőségekben gondolkoznak a felsorolt gondok orvoslására?

„A magyar kormány tudatában van annak, hogy az ország ezen része is jelentős fejlesztésre szorul. Magyarország egyszerűen felborul, hiszen Győr, Budapest, de mondhatnám Miskolc és Debrecen vonatkozásában is, már nem találunk munkaerőt” – vázolta a politikus, hozzátéve: „Ezért is fontos, hogy Bodrogközbe, Záhony térségébe jelentős beruházásokat tudjunk elhelyezni. Ez nem könnyű, a nyugati beruházónak az ország keleti része túl távolinak tűnik, éppen ezért stratégiát is váltottunk, úgy gondolom, hogy a keleti beruházókat kell idecsábítanunk. Megpróbálunk olyan orosz és ukrán vállalkozásokat megszólítani, amelyek számára a vasút adottsága miatt is vonzó lehet ez a térség. Ez ügyben csak jó hírekről tudok beszámolni. Az elmúlt 2-3 hónapban konkrét beruházások is megvalósultak, francia és ukrán cégek telepedtek meg, s így 1-2 ezer munkahely fog létrejönni másfél éven belül. Ennek a kedvező hatása és a turizmussal együtt generált munkaerőigény egész Bodrogközre pozitív hatást gyakorol majd” – hangzott a válasz.

Varga: A magyar régiók összefogásával komoly eredményeket érhetünk el

Portálunk nyilatkozott Varga Tibor (69) is, aki a Nagymihályi járásban, az MKP színeiben képviselőjelöltként indul a megyei választásokon.

Mondhatjuk, hogy azonos problémákkal küzd Ung-vidék és Bodrogköz, milyen megoldásokat lát kézenfekvőnek ezek orvoslására?

„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg régiónkban, amelyek elősegítik a fiatalok maradását, a szülőföldön való boldogulását. Az anyaország egyre több és nagyobb ilyen célú segítséget nyújt szűkebb pátriánknak is, amiért igazán hálásak lehetünk. Nem vagyunk elfeledett régió, a nemzeti fejlesztési miniszter úr látogatása is ezt bizonyítja. Hiszek abban, hogy együttes erővel, az Ung-vidék és Bodrogköz, illetve a szomszédos magyar régiók összefogásával komoly eredményeket érhetünk el térségünk fejlesztésében” – fogalmazott Varga.

Takács: Kassától távolabb is van élet

Lát-e esélyt arra, hogy belátható időn belül javulni fog Bodrogköz gazdasági helyzete? – faggatta portálunk a nap eredményeit taglalva Takács Istvánt (65), az MKP képviselőjelöltjét?

„Az, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és az MKP elnöke ellátogatott hozzánk, jelzi, hogy számukra fontos ez a régió, s egyben cáfolja a kétkedőket is, akik szerint Kassától távolabb már nincs is élet. Jelzésértéke van a mai napnak, hogy az MKP országos vezetése odafigyel ránk, a miniszter úr is úgy fogalmazott, mintha egy régió lennénk. Hiszem, hogy közösen megtaláljuk a hatékony módját annak, hogy a fejlődés irányába tartó sínre tegyük ezt a sokat próbált régiót” – fogalmazott bizakodóan Takács.
Forrás: Szegedy László, Felvidék.ma