Döntött a pedagógusok szakszervezete: nem fogadja el a kormány 5 százalékos béremelési javaslatát a pedagógusok számára. Következetesen makrogazdasági szempontból a kormány javaslata akár korrekt is lehetett volna, csábító a pedagógusok számára. Mert az állami alkalmazottak bérét néhány kivételtől eltekintve jövőre 5 százalékkal lecsökkentik. Időközben az is kiderült, hogy a nemzeti össztermékhez viszonyított államadósság a tavalyi 43,3 százalékról az év végére megnövekszik 52,2 százalékra! Döbbenetes, lesújtó növekedés csupán egy év leforgása alatt. Ezek után óvatosan kell bánni az államháztartás kiadásainak mindennemű megnövelésével, ezúttal azonban ne a végösszegre összpontosítsunk, hanem a tételek közötti arányokra!
Korrektnek tűnt a kormány javaslata, de csak első látásra. Az illetékes miniszterek pozitív kicsengésű tájékoztatásuk közepette elsiklottak afelett, hogy a béremelés csupán a betáblázott alapbéreket érinti. Emellett a bírák átlagfizetése megnövekszik 230 euróval, ezzel eléri a 3660 eurót. Közpénzekből zöldet kapott a nemzeti labdarúgó-stadion felépítése. Ezenkívül az ország számára egyáltalán nem nevezhető stratégiai fontosságú országokban nyitnak új nagykövetségeket. Mindezek mellett más okok miatt is hiteltelen a pénzügyi tárca érvelése, miért nem talált forrásokat a pedagógusok béremelésére, s a jövő évi tartalék megcsapolása mellett döntött. Tavaly kiemelkedő ütemben növekedett meg a központi állami hivatalokban dolgozók bére igaz, az előző kormányzati időszak végén. A pénzügyminisztériumban az átlagbér 1118 euróról 1418 euróra emelkedett meg (+26,8 %), a kulturális tárcánál 1017 euróról 1297-re (+27,5 %), az egészségügyi tárcánál 828-ról 1077-re (+30 %), az igazságügyi tárcánál 808-ról 1077 euróra (+ 33,3 %) emelkedett meg a tavalyi átlagbér. Hasonló helyzetben vannak további tárcák és az államigazgatás más intézményei is. Élni kellene csupán a kínálkozó lehetőséggel, az ilyen és hasonló esetekben az 5 százalékot jóval meghaladó ütemben kellene csökkenteni az állami hivatalnokok bérét és a többletet átcsoportosítani a pedagógusok, egészségügyi nővérek vagy akár a szociális és munkaügyi hivatalok dolgozóinak javára.
Az egészségügyi nővérek a Kassai Alkotmánybíróság előtt tüntettek a minap az elfogadott törvények betartásáért, bérük megnöveléséért. Amellett, hogy megérdemlik igényes munkájuk fokozott javadalmazását, kérdéses, hogy az előző kormány ez irányú törvénymódosítása politikai jellegű vagy szakmai jellegű volt-e, megfelelő forrásokkal alátámasztva? A szociális és munkaügyi hivatalok hivatalnokai bérének megnövelését az MKP parlamenti választási programjába is iktattuk, mert visszás helyzetnek tartjuk azt, ha a hivatal dolgozója számos esetben a bérét jóval meghaladó, esetenként havi bérének többszörösét meghaladó összegben utal ki szociális segélyt annak, aki ilyen-olyan oknál fogva nem dolgozik. A szociális ellátórendszert kell alaposan megreformálni, a visszaélések lehetőségét visszaszorítani, a szociális segélyek összegét az elviselhető, méltányos korlátok közé szorítani. Újabb forrásokat biztosítana ez mindazok bérének megnövelésére, akiket az imént felsoroltam. Vagyis a végösszeg szinten tartása mellett kellene az arányokat kiigazítani. A méltányosság elvének betartásával igazságos közigazgatási modellt kellene létrehozni, amelyben egyik csoport sem érezné magát hátrányosan megkülönböztetettnek. Minderre meglesz a kormány lehetősége a közigazgatás átfogó, jövő évben induló reformja folyamán. Csak nehogy az legyen a vége, hogy a reformmal kiábrándítja az összes érintettet. A végcél ugyanis az éves 700 milliós megtakarítás. Ez pedig nem lehet fájdalommentes.
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
