Két éve Magyarország gazdaságpolitikája nem az ortodox, korábbi években kitaposott úton halad. Sajátos arculatát mutatja, egy kissé mintha a dualizmus korában megtapasztalt, sajátos magyar jegyeket hordozná magában. Ennek elfogadtatásáért folytat küzdelmet a kormány az unióban és a pénzpiacokon egyaránt. Nem mások ellenében, hanem a magyar érdekek érvényesítéséért. Tény, hogy azóta az „erőteljes ellenszélben” csökkent az államháztartás hiánya, enyhült a munkanélküliség aránya, megnőtt a foglalkoztatottság.
Éppen ezért jelzésértékű, hogy immár másodízben a dualizmus korszákanak háromszoros minszterelnöke, Wekerle Sándor szülőhelyén, Móron szervezte meg Radetzky Jenő vezetésével a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Kárpát-medencei Gazdasági Fórumot. A fórum a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) törekvéseit erősíti, hiszen a rendszerváltozást követő húsz év elteltével valósulhatott meg a belgazdasági (hazai) és a külgazdasági dimenzió mellett a Kárpát-medencei gazdasági térben való gondolkodás. Célja a Magyarországgal szomszédos országokkal történő kereskedelmi kapcsolatok bővítése, a határon átívelő gazdasági folyamatok megerősítése. Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a konferencián kifejtette, hogy a válságot követő konjunkturális időszakban az EU fő áramlata, a német-francia tengely és a velük szomszédos országok mögötti második vonal immár a déli, Mediterrán országok gazdasági tere helyett a 2004-ben társult országok csoportja, az új Borostyánút országai lehetnek a Baltikumtól egészen Szlovéniáig vagy akár az időközben társuló Horvátországig. E térség központjában pedig a Kárpát Régió országai helyezkednek el, a maguk 108 millió lakosával és 830 milliárd euró mai nemzeti össztermékével. Elmondta továbbá, hogy a mostani, 2007 – 2013 közötti uniós programozási időszakban a Magyarország számára megítélt uniós támogatási keret csupán 16 százaléka irányul gazdaságfejlesztésre. Mély szemléletváltásnak köszönhetően el szeretnék érni, hogy a következő, 2014 – 2020 közötti programozási időszakban a keret 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítsák. Érvényes ez a határon átnyúló európai fejlesztési forrásokra is.
Szatmáry Kristóf, a NGM gazdaságszabályozásért felelős állatitkára ismertette a Kárpát Régió Üzleti Hálózatának intézményrendszerét. Erdélyben már létrehozták az üzleti hálózat négy irodáját, melyek elősegíthetik a helyi gazdaságfejlesztést Erdély négy térségében. Szlovákiában hamarosan két iroda nyílhat meg Dunaszerdahelyen és Kassán. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felvázolta a szakmunkásképzés mélyreható reformját. A duális szakmunkásképzés keretében a gyakorlati képzés ugyanis a kereskedelmi és iparkamara hatáskörébe kerül.
Beszámolók hangzottak el a Magyarországgal határos országokban zajló gazdaságfejlesztésről és a fejlesztési tervekről. Felvidéki fejlesztési tervek címmel előadást tartottam, melyben felvázoltam a vállalkozási környezet és a vásárlóerő alakulását az országos, szlovákiai szinttől fokozatosan haladva Dél-Szlovákia térségének sajátosságáig. Megjegyeztem, hogy a magyarok által sűrűn lakott Dél-Szlovákia az ország egyik leggazdagabb régiója volt a rendszerváltozás idején. Azóta történelmi léptékkel tekintve röpke idő, csupán húsz év elég volt ahhoz, hogy a Komáromtól Bodrogközig terjedő régió egy összefüggő, leszakadó, hátrányos helyzetű térséggé váljon. Felvázoltam a térség lehetséges kitörési pontjait. Ezek fogják képezni Dél-Szlovákia hamarosan elkészülő fejlesztési tervének alapját. A konferencián azt javasoltam, hogy a Wekerle Tervhez szorosan kötődő fejlesztési tervet nevezzük el Baross Gábor vasminiszterről. Egyrészt azért, mert Trencsén megyében született, egyetemi éveit követően Trencsén megye tisztviselője volt. Kesőbb országgyűlési képviselő lett Pesten, majd Wekerle Sándor társa a kormányban és a kormányfő támasza, érzelmi jóbarátja. Dél-Szlovákia mai állapota azt kívánja meg, hogy Baross Gáborhoz hasonló vasminiszter vázolja fel a térség fejlődésének és gyarapodásának útját és főleg legyen lehetősége a terveit megvalósítani.
A konferenciát követően sorra került a Magyar Termék Nagydíj Kárpát-medencei vándorkiállításának megnyitása majd a staféta átadása Csíkszeredának. Végül megkoszorúztuk a város szülötte, Wekerle Sándor, háromszoros miniszterelnök móri szobrát, Nagy Benedek illésházi származású szobrászművész nagyszerű alkotását.
A gazdasági fórum azt üzeni számunkra, hogy amennyiben Szlovákia területének déli harmadában nem működnek a horizontális, nyugatról kelet felé haladó regionális fejlesztési és közlekedésfejlesztési pályák (ezt bizonyítják az utolsó két évtized történései), akkor a vertikális észak-déli kapcsolatokat kell kibővíteni, megerősíteni. Nem tessék összetéveszteni: nem politika ez, hanem gazdaságfejlesztés! Nem tűrhetjük tovább régiónk hanyatlását, leszakadását. Az unió következő hétéves időszakában hasznosítani kell a Duna Régió Stratégiája adta lehetőségeket, a határmenti régió kistérségeiben fel kell készülni a lehetőségek kiaknázására. Mindehhez pedig reális, megvalósítható fejlesztési terveket kell felvázolni. Vetítéssel egybeközött előadásom zárókockája a következőt tartalmazta: a szlovákiai magyarság asszimilációjára – annak jelenlegi állapotában – már nem a magyar virtus, hanem egy gazdaságilag erős Magyarország, a határmenti régiók együttműködése, a térség fejlesztése lehet a legjobb megoldás.
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
