Mivel az elmúlt évben a munkanélküliségi mutatók egyre emelkedtek, és március végén 14,71%-ot mutattak, érdeklődéssel vártuk a foglalkoztatási törvény módosításának végleges változatát.
Mindannyian átérezzük a probléma komolyságát, és tudatosítjuk, hogy a megoldás nem tűr halasztást. Sok mindent lehet a gazdasági krízisre fogni, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne hatékony megoldásokat foganatosítani ahhoz, hogy legalább mérsékeljük a munkanélküliségi mutatókat, növeljük a foglalkoztatást. Ezen a térén lényeges változtatásokra van szükség. Az egyes nemzeti projektek implementációja nem hozott érdemben pozitív változást, nem csökkent látványosan a munkanélküliség, sőt az elmúlt évben folyamatosan nőtt. Az átképzések pénzhiány miatt szinte teljesen leálltak, a közmunka-programokban résztvevő tartósan munkanélküliek helyzete nem változott, gyakran került sor visszaélésekre, a fiktív közmunkáért járó bérek kifizetésére.
Támogatások – szubjektív döntések alapján
A teljesség igénye nélkül nézzük tehát mit is hozott a foglalkoztatási törvény módosítása? Hatékony megoldás lehetett volna, ha mielőbb a munkaerőpiac igényeihez igazítják a foglakoztatási törvényt, és nem a Foglakoztatás Kérdéseinek Bizottsága hatásköreit erősítik meg, s ennek szubjektív döntései alapján támogatják majd az új munkahelyek kialakítását. Ezzel szemben a napokban elfogadott módosított foglalkoztatási törvény 7 törvény által garantált támogatást szüntet meg és teszi fakultatív juttatássá, ami növeli a protekció és a klientelizmus lehetőségét, mivel a támogatásokra jogosultakat, a fent említett bizottság választja majd ki. Ilyen például a kisvállalkozás indításakor nyújtott támogatás, a hátrányos helyzetben lévők alkalmazásáért járó támogatás, az abszolvensi gyakorlatért járó támogatás, a védett műhelyek és munkahelyek kialakításáért járó támogatás stb.
A támogatások fonákja
A kisvállalkozás beindításánál folyósított támogatás 2 részben kerül kifizetésre, 60%-a a szerződés aláírásakor, 40%-a egy év vállalkozás után, ami gátolni fogja azokat a munkanélkülieket a kisvállalkozás beindításában, akik a támogatás nélkül képtelenek vállalkozásukat beindítani. Ezen kívül további adminisztrációs terheket rónak a kisvállalkozókra, például éves jelentéseket kell írniuk tevékenységükről minimum 3 évig, mivel 2-ről 3 évre módosul a kisvállalkozás megtartásának feltétele.
Teljesen megszűnik 12 eddigi támogatási forma, például a továbbképzési támogatás, az alacsony bérért dolgozók támogatása, a betanítási támogatás vagy a csökkentett munkaképességűek munkapiaci érvényesülését elősegítő támogatás, vagy a regionális és helyi foglalkoztatás növelését elősegítő támogatás is.
Az abszolvensi gyakorlat csak meghatározott szakmákban, illetve irányzatokban lesz lehetséges, és csak a frissen végzettek vehetik majd igénybe, tehát a 26 éves korhatár megszűnik, és a gyakorlatért járó támogatás a létminimum összegének 65 %-ára csökken (eddig 100% volt).
Némi pozitívum
Pozitívuma a módosításnak, hogy megújítják a veszélyeztetett munkahelyek megtartására irányuló támogatást, amelyet 2009-2011-ben folyósítottak azon munkaadók számára, akik a megrendelések visszaesése miatt korlátozni kényszerültek a termelést és elbocsátások fenyegettek. A támogatás elnyeréséhez azonban aránytalanul sok adminisztráció, kimutatás járul majd.
A törvénymódosítás szerint a munkanélkülieknek már nem kell rendszeresen jelentkezniük a munkahivatalban, ezután a hivatalnok dönti el, milyen gyakran rendeli be ügyfelét, aki 3 nap leforgása alatt köteles a hivatalban megjelenni. Ez a módosítás ugyan részben tehermentesíti a hivatalnokokat, akik ma havonta 700-800 ügyfelet fogadnak, de egyben lehetőséget ad az illegális munkavállalásra nemcsak itthon, hanem külföldön is.
A módosított foglalkoztatási törvény elsősorban a „minden áron spórolni” elvből indul ki, ezzel is elősegítve a közpénzek konszolidációját. Igaz, ezt Richter miniszter tagadja és visszautasítja, állítása szerint a támogatások átláthatóságát, egyszerűsítését és hatékonyságát akarta növelni. A fent említett módosítások azonban ennek pont az ellenkezőjét támasztják alá.
Az új munkahelyek kialakításához nyújtott erőteljesebb támogatás helyett a törvénymódosítás újabb terheket ró a kisvállalkozókra és a munkaadókra, nő az adminisztráció és a bürokrácia, csökken a tényleges segítségnyújtás mértéke és megteremtődött a klientelizmus újabb lehetősége.
Németh Gabriella,
az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke
