Az Európai Parlament plenáris ülése ma megszavazta Louis Michel liberális belga képviselő nevével fémjelzett „Alapvető jogok helyzete az Európai Unióban” jelentést, ami immár rendhagyó módon veszi górcső alá az emberi jogok helyzetét, betartását az Unióban. A jelentés európai néppárti felelőse Bauer Edit képviselő volt, aki a vita során rámutatott arra, hogy emberi jogok helyzete nyilván Európában sem problémamentes, itt is van bőven lehetőség az előrelépésre. A jelentés készítése során Bauer Edit több mint 80 módosító javaslattal javította a szöveget, ennek jelentős része a nemzeti kisebbségekre fókuszált, rámutatva a kisebbségi jogok megfelelő védelmének hiányára. A korábbi alapvető jogokkal foglalkozó jelentésekben is sikerült rámutatni a nemzeti kisebbségek hátrányos helyzetére, de mivel a kisebbségi jogok tagállami hatáskörbe tartoznak, ezért több tagállam képviselője mindent megtett, hogy ez a téma ne kapjon „uniós” teret. Idén végre sikerült áttörést elérni és a képviselő módosító javaslatai alapján a témában egy politikai kompromisszum született. Ennek köszönhetően az Európai Parlament nemcsak, hogy rámutat a nemzeti kisebbségek problémáira, hanem külön hangsúlyozza azt, hogy szükség van egy átfogó uniós védelmi rendszerre a hagyományos nemzeti kisebbségek és regionális nyelvi csoportok számára, megerősítve egy működő monitorozási folyamattal.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nemzeti kisebbségeket számos tagállamban a mindennapi élet több területén másodrendű polgároknak tekintik. Felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a jogrendszerük ne diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket és olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek elősegítik az egyenjogúságot. Elítéli a kettős standard alkalmazását a csatlakozásra-váró és tagállamok között a kisebbségi kritériumok területén. Végül rámutat arra, hogy a kisebbségek védelmére pozitív intézkedéseket kell hozni azért, hogy megfelelő fejlődésük és egyenjogúságuk biztosított legyen és ezek nem tekinthetők diszkriminatív intézkedéseknek.
A jelentés továbbá kitér arra, hogy új ún. koppenhágai mechanizmusokat kell létrehozni, ami jelentősen javíthat a kisebbségek helyzetén. „Amíg a nemzeti kisebbségek jogait a csatlakozó országok kötelesek tiszteletben tartani, a tagországokat erre semmi nem kötelezni, így az Unió bővítése során azt látjuk, hogy a csatlakozás után a nemzeti kisebbségek helyzete ahelyett, hogy javulna, inkább romlik”, mondta Bauer Edit. Ezáltal kettős mérce alakult ki. Az új koppenhágai mechanizmusok bevezetése garancia lehet arra, hogy a tagállamokra is ugyanaz a kisebbségi védelmi rendszer vonatkozzon, mint a csatlakozásra váró országokra.
„Nagyon örülök, hogy a sok-sok egyeztetéssel, tárgyalással eltelt óra nem volt hiábavaló és végre sikerült jelentős előrelépést elérni. Az elmúlt tíz évnek végre meglett a gyümölcse. Erre a parlamenti határozatra a továbbiakban már lehet hivatkozni”, tette hozzá Bauer Edit.
