Mi Európáért – Európa értünk címmel és Változtass! mottóval hirdette meg európai parlamenti választási programját az MKP. A program lényegi részeinek számító gazdaságfejlesztési és kisebbségvédelmi fejezeteit a jelöltlista második helyén szereplő Farkas Iván, és a harmadikon lévő Horony Ákos jogász ismertette.
„Olyan Európát szeretnénk, amely elmondhatná magáról majd a most kezdődő új hétéves költségvetési ciklus végén, hogy az álláspontok közeledtek egymáshoz. Elsősorban az emberek életminőségén kellene alapvetően változtatni. Ezért mondjuk, hogy változtassunk az Európai Unión, változtassunk Európán, de mindeközben a polgárok érdekeit tartsuk szem előtt. Egy olyan Európát szeretnénk, mely alulról építkezik, s melyben kiegyensúlyozott fejlesztés zajlik, tehát ne legyen kemény mag, ne legyen periféria, törekedjen az unió a felzárkóztatási politika hangsúlyosabbá tételére, s ezáltal a leszakadt, hátrányos régiók fejlesztésére", mondta el a Felvidék.ma kérdésére Farkas Iván.
A kohéziós politika valóban a hátrányos helyzetű, leszakadó régiók fejlődését kell hogy szolgálja, teszi hozzá a képviselőjeölt, hogy ne történhessen meg többé: a fejlettebb szlovákiai megye jóval több forráshoz jut a régiók fejlődését szolgáló Regionális Operatív Programból, mint a kevésbé fejlett megye. Éppen ezért e program tervezését, megvalósítását, a pályáztatást és a források felhasználását a megyékre kell átruházni úgy, hogy előre tisztázzák a megyékre jutó források összegét, fordított arányban a gazdasági mutatóikkal. Ezen kívül meg kell szüntetni Dél-Szlovákia térségének hátrányos megkülönböztetését azokban a programokban, amelyek a régiófejlesztést szolgálják. Farkas szerint a korszerű utak, vasutak és vízi utak a gazdaság ütőerei. Amerre haladnak, ott zajlik gazdaságfejlesztés, ott jönnek létre ipari jellegű, tartós munkahelyek. Mivel a közlekedési infrastruktúra fejlesztése szinte kizárólag az Európai Unió fejlesztési alapjai forrásainak bevonásával történik, el kell érni, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése ne kerülje el Dél-Szlovákiát.
A déli régiók felzárkóztatása azonban nem valósulhat meg munkahelyteremtés nélkül. Szlovákia munkanélküliségi mutatói jóval átlag felettiek az Európai Unióban, az országon belül a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott járások pedig Dél-Szlovákiában találhatók. Ezért a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, az ipari jellegű beruházások telepítését elsősorban a leszakadó, hátrányos helyzetű térségekben, elsősorban Dél-Szlovákia térségeiben kell végrehajtani. Számos kistérségben megtalálhatók a gépgyártás, az élelmiszeripar hagyományai, de Farkas Iván szerint fontos lenne a mezőgazdaság talpraállítása is.
„Vegyük ehhez igénybe az Európai Unió fejlesztési alapjait. Csupán a kétkezi munkára igényes mezőgazdasági termelés növeli meg térségünkben a foglalkoztatást. Ide tartozik a gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés, speciális növénytermesztés és az állattenyésztés. Fordítsuk meg az eddigi kedvezőtlen folyamatot, az Európai Unió mezőgazdasági alapjából sokkal többet fordítsunk ezen területek fejlődésére. Hiszen térségünk adottságaira kell építenünk, ez pedig a kiváló termőföld és a kedvező éghajlat", sorolja a jelölt.
Az Európai Unió 28 tagállamában több mint 40 millió azon polgárok száma, akik valamely őshonos, autochton nemzeti kisebbség tagjai. Szlovákia lakosságának 15 százaléka tartozik valamelyik nemzeti kisebbséghez. Általános célként tűzi ki hát a párt, hogy a jövőben is ráirányítsák európai partnerek figyelmét az általános emberi jogokon belül a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak fontosságára. „Kiemelt törekvésünk, hogy ezen egyéni érvényesítésű jogok mellett, a különböző kisebbségi jogok hatékonyabb gyakorlását elősegítendő, az Európai Unió tagállamaiban ismerjék el a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak általános legitimitását", olvasható a programban.
Horony Ákos szerint e törekvésében a Magyar Közösség Pártja jó kiindulópontnak tekinti az Európai Néppárt európai parlamenti választási programjában rögzítetteket: "Az Európai Néppárt vallja, hogy a nemzeti kisebbségeknek jogszabályi garanciákra van szükségük nyelvük, kultúrájuk és identitásuk megőrzéséhez. Az Európai Uniónak ki kell fejlesztenie a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és közösségek védelmét szolgáló jogszabályi keretet. Továbbá az Európai Uniónak bátorítania kell a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti megosztását, térnyerését."
Horony elmondta, az MKP hosszú távú céljai rögzítése mellett tudatában van annak, hogy a nemzeti kisebbségek uniós szintű védelmének jelenlegi jogi lehetőségei korlátozottak. „Ennek ellenére továbbra is azon leszünk, hogy minden olyan, a közösségünket ért jogsérelmet, amely uniós jogot is érinthet, továbbra is a megfelelő uniós jogi és politikai fórumok elé vigyük ( állampolgársági ügy, a Beneš-dekrétumok ügye)", közölte a lista 3. helyén induló jelölt. Meggyőződése, hogy a nemzeti kisebbségek ügyének az uniós fórumokon való folyamatos és következetes megjelenítésével, az ügyeinkre irányuló figyelem fokozatos növelésével vezet az út a hosszú távú célok megvalósításához. „Nyugat-Európában nagyon jól működő konstrukciók alakultak ki, elég csak Dél-Tirolt említeni, ahol a nyelvi jogokat is nagyon jól megoldották. Tehát Szlovákián belül is egy olyan rendszert kellene kialakítani, s ezt a z egész kérdést az unión belül jobban a középpontba helyezni, hogy az őshonos kisebbségek kérdésének megoldásában ne legyenek nagy különbségek Nyugat-Európa és Kelet-Európa között. Amire joga van egy dél-tiroli németnek, arra joga legyen egy dél-szlovákiai magyarnak is", jelentette ki Horony Ákos, hozzátéve: ha az EU a kérdés fontosságát felismeri, és próbál is ebben tenni, akkor mi is eredményeket érünk el. (BA, Felvidék.ma)
Az MKP „Mi Európáért – Európa értünk" című programja a www.valtoztass.eu honlapon érhető el.
