Szakmai konferencia keretében mutatták be csütörtökön a Csallóköz központjának számító Dunaszerdahelyen a Baross Gábor Tervet, amely a dél-szlovákiai régió és a felvidéki nemzetrész fejlesztési terve.
A Baross Gábor terv egy, a dél-szlovákiai régió állapotának felmérésén és az azt követő helyzetértékelésen alapuló cselekvési terv, amely átfogó képet nyújtva konkrét kitörési pontokat fogalmaz meg a régió felzárkóztatása céljával és a felvidéki nemzetrész fejlődési irányát előrevetítve.
A felvidéki szakértők csoportja által összeállított Baross Gábor Terv, a tavaly nyáron bemutatott erdélyi Mikó Imre Tervhez, illetve a vajdasági és a kárpátaljai fejlesztési tervekhez hasonlóan, a négy évvel ezelőtt kormányzati célkitűzésként megfogalmazott Wekerle Tervhez kötődik, amely a kárpát medencei gazdasági térben vázol fel fejlesztési célokat. A Baross Gábor Tervet a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság és a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve szervezett, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával megvalósított szakmai konferencián mutatták be Dunaszerdahelyen.
Farkas Iván a Baross Gábor Terv előkészítő bizottságának szakmai vezetője, aki a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) gazdasági alelnöke is, a bemutatót követően az MTI-nek azt mondta: tervük azért kapta nevét a Wekerle kormány felvidéki származású vasminiszteréről, mivel a Dél-Szlovákiában élő magyarság közel negyed évszázaddal a rendszerváltás után olyan helyzetben van, hogy a régió fejlődési pályára állításához egy hozzá hasonló személyiségre lenne szüksége, s ezt a célt követik a cselekvési tervben most felvázolt lépések is.
Rámutatott: a dél-szlovákiai régió 18 magyarok által is lakott járása mára egy összefüggő, hátrányos helyzetben lévő leszakadó térség lett, ez is indokolta, hogy az eddig elkészült helyzetértékelések mellé egy konkrét cselekvési lépéseket tartalmazó útmutató egy "központi gerincterv" is elkészüljön, amely összeköti a déli megyék és a helyi önkormányzatok fejlesztési terveit.
A 15 éves megvalósítási idejű terv készítői annak realizálása során két európai uniós költségvetési ciklus támogatásainak felhasználása mellett szlovákiai és magyarországi fejlesztési forrásokkal is számolnak. A célkitűzések gyakorlati megvalósítása a megyei és helyi önkormányzatokra valamint a helyi vállalkozókra és a civil szférára vár majd, ugyanakkor abban fontos szerepet kaphatnak a Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodái is, amelyekből jelenleg kettő működik a Felvidéken, az egyik Dunaszerdahelyen a másik Kassán.
Berényi József az MKP elnöke a konferencián mondott beszédében a cselekvési terv várható hozadékait méltatva "mérföldkőnek" nevezte azt, s rámutatott: az elmúlt húsz évben nem készült ilyen jellegű átfogó fejlesztési dokumentum, amely fontos eleme lehet annak, hogy a felvidéki magyarság önkormányzati és önigazgatási szerveken keresztül saját kezébe vegye sorsa irányítását.
Vagács István a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztályának vezetője a konferencián azt hangsúlyozta: a nemzetrész fejlesztési terv alapján Dél-Szlovákiának nagyon jó kilátásai vannak s annak köszönhetően ez a régió is fejlődési pályára tud majd állni.
Kovács Sándor, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója beszédében azt hangsúlyozta: Magyarország számára a szomszédos országok jelentik a legnagyobb lehetőséget a természetes gazdasági partneri kapcsolatok kialakítására, amelynek lehetőségei közül eddig viszonylag kevesebbet használtak ki, a jövőben ezért ezekre a racionális megoldásokra kell összpontosítani. (mti)
