Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Bárdos Gyula Szlovákia első magyar elnökjelölte közös fóruma volt az utolsó előadás pénteken a II. Martosi Szabadegyetemen. A beszélgetést Horony Ákos vezette.
Bárdos Gyula a szlovákiai elnökválasztásokon a szavazatok több mint 5 %-át szerezte meg. Ezzel bebizonyította, hogy van más út is az örökös megalkuváson és önfeladáson kívül. A Magyar Országgyűlés közvetlenül a 2010-es parlamenti választásokat követően törvénybe iktatta a kettős állampolgárságot, aminek köszönhetően mára közel 600 ezer külhoni magyar tehette le az állampolgársági esküt. Semjén Zsolt ígérete szerint ez a szám a ciklus végére egymillióra növekszik.
„A magyar nemzet akkor tartható meg, ha mindegyik nemzetrésze megtartható” – hangzott el a miniszterelnök-helyettestől, ehhez hozzátette, ennek három feltétele van: erős Magyarország, amely védelmet tud nyújtani minden magyarnak a világban, mert Magyarország minden magyarnak az országa.
Továbbá a nemzet közjogi egyesítése, ami az állampolgárság megadását jelenti. Mivel egy nemzet tagjai vagyunk, ezért az a helyes, ha egy az állampolgárság. A harmadik feltétel Semjén szerint a különböző támogatási formák. A cél, hogy ne legyen olyan iskolázott gyerek, aki ne venne részt a Határtalan programban. „Mindezt azért, hogy az egész Kárpát-medencét hajszálgyökerekkel be tudjuk szőni – hangzott Semjéntől. A Határtalanul program egyfajta katalizátor-program kell, legyen, hogy beinduljanak a személyes ismerkedések.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a magyar állampolgársági törvény minden tekintetben támadhatatlan. Semjén a szlovák állampolgársági törvényt őrültségnek tartja, hiszen több olyan szlovák polgár veszítette el a állampolgárágát, akiknek semmi közük a magyar ügyhöz. Szlovákia rá fog jönni, hogy törvényt meg kell változtatni. Hozzátette: a kettős állampolgárság ügye Szlovákiában súlyos probléma, de erről a felvidéki magyarság és Magyarország sem tehet.
A közösségi jogok az emberi jogok a közösség szintjén – fogalmazott Semjén. Ott, ahol autonómia van, lehet az kulturális vagy területi, jelentős gazdasági, kulturális fellendülés tapasztalható.
Bárdos Gyula örömmel vette, hogy Magyarországról megvan az igény, hogy a felvidéki magyarok is családtagnak számítanak. Úgy látja, első magyar köztársasági elnökjelölt egy folyamat kezdete. Mindezt már tíz éve ezelőtt meg kellett volna lépni. Ha ez megtörtént volna, akkor jelentős mértékben befolyásolta volna a felvidéki magyarok és a szlovákok között viszonyt is.
Bárdos Gyula elmondta, hogy az ötlet tavaly évvégén az MKP sikeres megyei választása után vált reálissá. „Mernünk kell nagyot tenni, és nagyoknak lenni!” – jelentette ki határozottan. Elmondta: a kampány során fontosnak tartotta megértetni a felvidéki magyarokkal, hogy ha nem is lesz belőle államfő, ne akarjanak másodrendű állampolgárok lenni. Pozitívként értékelte, hogy a külföldi sajtó is felkapta a fejét indulására, és tudatosították, hogy Szlovákiában is élnek magyarok.
„Ott, ahol viszont kevesen vagyunk, a gazdaság is gyengébb, sokkal jobban fogadták mindezt az emberek és megértették a jelentőségét” – mondta Bárdos Gyula, aki kitért az MKP EP választások nyújtott sikerére, mint mondta, az önkormányzati választások is ugyanolyan fontosak lesznek.
A beszélgetés során a pártszakadásról is kérdezték az köztársasági elnökjelöltet: „Azt, amit mi elszúrtunk, itt a politikusokra gondolok, saját magamra is, azt nehéz helyrehozni. Akik bizonyos pozíciókba kerültek, sokan elfelejtették, hogy a felvidéki magyarok bizalmával kerültek oda" - mondta Bárdos, akinek meggyőződése, hogy olyan embereket kell jelölni, akik hitelesek, ismerik őket. „A felvidéki közösségnek észre kell vennie, kik a hitelesek, kikre lehet bizalommal szavazni” – jelentette ki Bárdos Gyula.
