Hány arca van Edvard Benešnek, illetve kik és miért akarnak ügynököt csinálni Esterházy Jánosból? címmel Tóth Endre, a Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem és a Sziléziai Egyetem tanára és Molnár Imre történész tartott előadást. Beszélgetőtársa Csáky Pál, az MKP EP képviselője volt.
Bevezetőjében Csáky hangsúlyozta, Szlovákiában Esterházy pályája máig nincs kellőképpen feldolgozva. Tóth Endre az Árgyélus házban röviden felvázolta Beneš politikai tevékenységét, amelyben - mint mondta -, négy különböző szakaszt különbözhetünk meg. „Minimálisan két arca volt Benešnek, az erős politikus, illetve a gyenge háttérember. Minden politikusnak meg volt legalább ez a két arca” – emelte ki a prágai előadó.
Beneš kettősségére fókuszálva Molnár Imre elmondta, 1918-ban életképtelen államot hoz létre, melyért a „csehszlovák nemzet” dicsőíti őt. „Háromszor állt nagy történelmi kihívás előtt, 1918-ban sikeren helyt állt, az 1938/1939-es években elbukott a németekkel szemben. Tíz évvel később ismét meghunyászkodva elbukott” – summázta Csáky.
Molnár Imre előadásában felvázolta, Esterházy 1935-öt követően bejáratos volt Beneš irodájába. Ezért tekintettek egyes politikai csoportok besúgóként Esterházyra. Mindezzel kapcsolatban Tóth Endre kifejtette, az elmúlt években hosszasan tanulmányozta a felelhető cseh és magyar levéltári iratokat. „Semmi jele annak, hogy Esterházy János ügynök lett volna” – tette hozzá a szakember. (Felvidék.ma)
