Szeptember 21-én éjfélig lehetett benyújtani a helyhatósági választásokon indulni kívánó jelöltek listáit, október végén indul a hivatalos választási kampány, november 15-én pedig Szlovákia népe ismét - idén immáron sokadjára - az urnákhoz járulhat. Bár a szavazóhelyiségek nyitásáig még most is viszonylag sok idő van hátra, a választásokban érdekelt pártok már hónapokkal ezelőtt “ráfordultak” a témára. Mondhatni rögtön az európai parlamenti választások után - ha ugyan a május 24-i voksolást nem tekintjük egyenesen a novemberi helyhatósági választások egyfajta “főpróbájának”, afféle reprezentatív közvélemény-kutatásnak. Tény, hogy az önkormányzati képviselői és még inkább a polgármesteri székekért vívott harcnak jóval nagyobb a tétje, különösen magyar szempontból. Érzékelte ezt Magyar Közösség Pártja is, mely Országos Tanácsának ülése előtt beszélgettünk a testület elnökével, Szigeti Lászlóval.
Mennyire elszánt, hogyan készül a közelgő helyi önkormányzati választásokra, milyen célokat fogalmazott meg az MKP?
Az idei esztendő legfontosabb feladata számunkra a helyhatósági választásokon való helytállás, jó szereplés. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az utolsó helyi önkormányzati választások óta sok minden megváltozott a regionális és helyi politikában. Mindazonáltal bizakodóak vagyunk, óvatos optimizmussal tekintünk a megmérettetés elé. A célunk az, hogy megőrizzük jelenlegi pozícióinkat, megtartsuk a polgármesteri, képviselői helyeinket az egyes régióinkban, illetve növelni a számukat.
Négy évvel ezelőtt sikeresen vette az akadályokat az MKP, s az akkori helyi választásoknak a parlamenti megmérettetés sikertelensége után az volt a tétje, megmarad-e a párt, képes-e új erőre kapni. Akkor egyfajta jelzést kaptak a választók, hogy az MKP-val számolni kell a jövőben is.
Valóban így volt, négy esztendeje, amikor az MKP-nak nem sikerült bejutnia a parlamentbe, nagyon sokan leírták, temették már a pártot. Hálistennek, a választópolgárok ezt másként látták, így 2010-ben egy vállalható, nagyon jó eredményt értünk el a helyhatósági választásokon. A jelenlegi helyzet az eredményességet illetően hasonló, hiszen három sikeres megmérettetés van mögöttünk: a megyei, az államfő- és az európai parlamenti választás. Megítélésem szerint a párt rendre helytállt , és november 15-e katalizátora lehet a 2016-os parlamenti választásoknak. Amennyiben most az MKP elfogadható, jó eredményt ér el, akkor másfél év múlva bizakodóan várhatjuk a finist. Tehát többek között ez a helyhatósági választások tétje.
Nem tudom a párt berkeiben mennyire esik erről szó, de az oktatásügy szempontjából is nagyon fontos, milyen vezetése lesz egy-egy településnek, hogy mennyire tudja vállalni a magyar iskola ügyét. A kisiskolákra gondolok itt elsősorban…
Igen, ez rendkívül fontos szempont, hiszen az iskola- óvodafenntartó településeken van élet, van jövő. És hát a legjobb befektetés mindig a jövőt illeti, s a jövőbe való befektetés az a fiatalok nevelésével és oktatásával kezdődik. Úgy gondolom, jelöltjeink többsége érzi ennek a súlyát, hogy az iskolával igen is törődni kell, hogy az iskolát fenn kell tartani, mert óriási megtartó ereje van a közösség számára. Azonban nem lennék őszinte, ha nem mondanám el, hallottam olyan megnyilvánulásokat is egyes polgármesterektől, közvetve vagy közvetlenül, s itt nem az MKP-s polgármesterekről, hanem általánosságban beszélek, hogy néhányan pokolba kívánják az iskolát, mert rendkívül sok gond van vele, s talán jobb lenne, ha visszaadhatnák az államnak az idevonatkozó jogköröket, hogy az gondoskodjon az iskoláról. Szerintem ez nagyon rossz megközelítés. Minden polgármesternek, képviselőnek a végsőkig küzdenie kell az iskola megmaradásáért. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy megmaradhasson az intézmény, motiválni az embereket, buzdítani a fiatalokat, hogy igenis a helyi iskolába járassák gyerekeiket, magyar iskolába, mert újra hangsúlyozom, ez a megtartó erő.
Ráadásul jövő szeptembertől hatályba lép az oktatási törvény módosítása, amelynek nyomán a kisiskolák léte veszélybe kerül.
Nagyon nehéz lesz a törvény által megszabott tanulói létszám biztosítása. A megválasztott polgármestereknek, képviselőknek egy adott régión belül össze kell jönniük és nagyon intenzíven keresniük kell a kiutat ebből a helyzetből. Bölcs megoldásokra van szükség iskoláink megmaradása érdekében. A párt most arra összpontosít, hogy kidolgozzon egy stratégiát iskoláink megmentésével kapcsolatban, régiók, mikrorégiók szintjén egyeztetünk. S ezt szeretnénk majd a választásokat követően aprópénzre váltani, segíteni azon településeket, ahol kritikus a helyzet e téren. Az alapdoktrínánk az, ami az MKP hosszú távú programjában is szerepel, azaz szeretnénk, hogy tízéves koráig a gyermek a lakóhelyén járjon iskolába. Ha erre már végképp nincs lehetőség, megoldást jelenthetnek az iskolabuszok.
A helyhatósági választásokra készülve is érvényesülni látszik a pártvezetés által még a megyei megmérettetés előtt megfogalmazott elv, hogy ahol a magyarság aránya nem haladja meg az 50 százalékot, együttműködésre van szükség, ahol viszont magasabb ez az arány, jöhet a magyar-magyar verseny.
Most ezt annyira nem hangsúlyoztuk, mint korábban, de ez az elv ugyanúgy érvényes. A jó szándék megvolt bennünk. Tehát ott, ahol mód és lehetőség nyílt rá, igyekeztünk szövetségesekre találni, kezdeményezni az együttműködést. De ehhez tudni kell azt, hogy az MKP alulról építkező, demokratikus párt, ahol az alapszervezetek döntenek, nem a központ mondja meg, ki legyen a polgármester, kivel működjön együtt, kivel nem, a helyi szervezetnek van kellő helyismerete, ők voltak azok, akik a tárgyalásokat kezdeményezték és végigülték. Volt ahol sikeresen, volt ahol kevésbé. Ezen a téren még komoly tartalékaink vannak.
Szimbolikája van, akár jó példája is lehetett volna a magyar érdekérvényesítés mentén történő összefogásnak a komáromi eset. Végül azonban megtorpedózták azzal, hogy épp az MKP soraiból került ki egy komoly ellenjelölt.
Nem a legszerencsésebb döntés ez, hiszen a cél az volt, hogy Jókai városa magyar kézre kerüljön, hogy az összefogás következtében újra magyar polgármestere és erős magyar képviselete legyen Komáromnak. Leült a két párt és megegyezett, megteremtve a feltételeit, hogy az MKP-s Czíria Attila polgármester lehessen. Nem tartom szerencsés lépésnek, hogy Stubendek László függetlenként ringbe száll a polgármesteri posztért. Mindazonáltal úgy gondolom, november 15-ig még van elég ideje arra, hogy a döntését átértékelje.
Időről időre számon kérik a párton az autonómiatervezetét, többször is elhalasztották a nyilvánosságra hozatalát, legutóbb épp a helyhatósági választások miatt.
A dokumentum elkészült, A szlovákiai magyar nemzeti közösség megmaradásának koncepciója néven. Az elnökség megvitatta és figyelembe vette jelöltjeink azon kérését, hogy jobb lenne a választások utánra halasztani a közzétételét. Ennek a dokumentumnak egyértelmű célja és értelme az, hogy reagáljunk arra a kedvezőtlen folyamatra, melynek következtében az utóbbi húsz évben a felvidéki magyarság lélekszáma több mint 110 ezer fővel fogyott. Ezt nem nézhetjük tétlenül, meg kell teremteni megmaradásunk és gyarapodásunk jogi, pénzügyi és intézményes kereteit.
Barta József, Felvidék.ma
