Újabb mérföldkőhöz érkeztek az önkormányzatok és a települések. November 15-én újra választhatnak a falvak, városok lakói, ki illetve kik azok a jelöltek, akik nem a funkció kedvéért indulnak a választáson, hanem a közösség érdekeiért kívánnak munkálkodni.
Az önkormányzati választások annyiban különböznek a parlamenti képviselő-választásoktól, hogy ebben az esetben az emberek nem a pártpolitikáról, eszmék és politikai színezetek milyenségéről, hanem az őket leginkább érintő, "testközeli" kérdésekről, a mindennapjaikról döntenek. Ezért logikusnak tűnik, hogy a helyhatósági választásokra sokkal nagyobb figyelmet és gondot fordítanak, s nem véletlen, hogy az önkormányzati választásokon az idei év legmagasabb részvételi arányával számolhatunk.
Forróbb lesz az ősz, mint azt sejthettük volna, hiszen tapasztaljuk, hogy számos helyen eltolódik a helyi közbeszéd hangsúlya. A települések helyi gondjainak orvoslására tett lépések és elképzelések helyett sokszor a személyeskedések tolulnak előtérbe, ami káros. Káros, mert a valós jövőkép helyett a féligazságokra vagy csúsztatásokra kerül a hangsúly. Márpedig az egészséges lokálpatriotizmus helyett a mondvacsinált okok, az alaptalan vádaskodások a helyi közösségek megosztását eredményezhetik. Vajon kinek jó az, ha az eltűnik az egymás segítésének eszméje, ha kikopik a helyi közösségekből az értékteremtő hozzáállás? Csak azoknak, akik nem értik és nem érzik a helyi közösségek megtartó erejének fontosságát. Azoknak, akik nem érzik magukénak a helyi közösséget. Tudjuk, tapasztaltuk: sokkal egyszerűbb rombolni, mint építkezni, könnyebb valótlanságokat terjeszteni, mint jövőképet mutatni.
Hogy merre tart illetve milyen irányt vegyen egy település élete, az nagyban függ az önkormányzati testülettől és a polgármester személyétől. Egy települést irányító testületnek nem kizárólag gazdálkodási, vagy fejlesztési kérdésekkel kell foglalkoznia, hanem életben kell tartania a helyi iskolát, támogatnia kell a kultúrát és sportot. Be kell biztosítania a község megszokott működését. A feladat tehát nem szűkíthető le kizárólag a törvényi kötelességek elvégzésére, hanem a közösségi lét folyamatos fenntartását, s a mai nehéz helyzetben is lehetőség szerinti felemelkedését kell biztosítani.
Minden településnek van egyfajta kollektív közösségi tudata, amit ápolni és óvni kell. A szlovákiai magyarság szempontjából kiemelten fontos, hogy a helyi magyar közösségek identitását segítő személyek legyenek azok, akik az elkövetkező időszakban megbízatást kapnak a polgárok képviseletére. A fentiek tükrében nem túl szerencsés, ha a már említett jövőkép helyett valami más is előtérbe kerülhet, ha túlsúlyba kerülnek a disszonáns felhangok, amikor a választások közeledtével élesedik a verseny.
A választások tétje óriási: kik és milyen irányt határoznak meg egy-egy település életében? Vajon milyen lesz a jövőkép? Természetes, hogy a választópolgárok döntik el, kiket bíznak meg a települések vezetésével, és, mint minden demokratikus választáson, itt is a többség szava dönt. Személy szerint úgy gondolom, hogy a választópolgárok pontosan tudatában vannak, hogy megfontolt döntésük határozza majd meg, hogy erős közösség és fejlődő község marad vagy lesz az ő településük!
Őry Péter,
az MKP önkormányzati és közigazgatási alelnöke
