A Nyíregyházán lezajlott 52. Közgazdász Vándorgyűlés nyitónapján Szijjártó Péter, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium államtitkára - azóta külgazdasági és külügyminiszter - is szólt a résztvevőkhöz, aki maga is közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát.
Szerinte a magyar stratégia lényege megtalálni helyünket az új világrendben, hogy a jövőben a folyamatok nyertesei közé tartozzunk. A magyar külpolitika és külgazdaság elsődleges célja, hogy ösztönözze az ipari részesedés növekedését a bővülő gazdasági teljesítményben. A gazdaság növekedését a jövőben a kivitel bővülése ösztönözze, növekedjen a beáramló külföldi tőke egy főre számított mennyisége (FDI / fő). 2014-ben a magyar gazdaság kivitele várhatóan eléri a 108 milliárd dollárt, ami a tavalyi évhez képest 6 százalékos bővülést jelentene. Szijjártó Péter szerint a külgazdaság szerkezetét kell javítani, ami a következőkben rejlik: az eddigi egyirányú kivitelt kell többirányúvá változtatni, az exportőrök szerkezetét kell módosítani, hiszen az egyoldalú. A legnagyobb növekedésű piacokon kell sokkal erőteljesebben megjelenni, ezek közé tartoznak a BRICS államok. A kivitel 80 százalékát a külföldi tulajdonú vállalatok végzik. Alapvető célkitűzés a kis- és középvállalatok (KKV) részesedésének jelentős növelése a magyar kivitelben, hiszen a munkavállalók 80 százalékát alkalmazzák, miközben exportrészesedésük 16 százalékos. Ma az exportképes KKV-k száma 2 500, ezt szeretnék növelni a következő években 12 ezerre, az Exim Bank hathatós támogatásával.
Szijjártó Péter megállapította, hogy a gazdasági válság begyűrűzését követő immáron hatodik évben Közép-Európa térsége lett az Európai Unió gazdaságának motorja, hiszen mára már ebben a térségben tapasztalható a legmagasabb gazdasági növekedés. A válság idején Közép-Európában történt a legmélyebb szerkezeti átalakítás a gazdaságban. Térségünk rugalmas, alkalmazkodni képes gazdaságpolitikájának következménye ez. Mindezzel együtt ma már a közép-európai gazdaság súlyának, befolyásának növekedése tapasztalható. A magyar gazdaság az Európa motorjának számító német gazdasághoz jó oldalról, a termelés oldaláról kötődik hasonlóan a többi, meghatározó felvevőpiacnak számító ország gazdaságához. Az intézkedések között az államtitkár megemlítette, hogy a jövőben minden nagykövetségen legalább egy külgazdasági diplomata fog tevékenykedni. Magyarország tehát komoly külgazdasági offenzívára készül.
Összegezve, ami a közgazdász vándorgyűlés nyitónapján elhangzott előadásokból leszűrhető: tíz éve, amikor Magyarország újoncként további kilenc térségbeli országgal együtt az Európai Unió tagjává vált, az akkori közgazdász vándorgyűlés előadásaiból sugárzott az optimizmus, hatalmas várakozások előzték meg az új, globális környezetbe való beilleszkedést. Ma racionális mérlegelés tapasztalható. Az elmúlt tíz évben kétségkívül kedvező folyamatok tanúi is lehettünk, ám a válság begyűrűzését követően felszínre kerültek a kedvezőtlen folyamatok is. Éppen ezért a mai részbeni kurzusváltás, új piacok felkutatása, a külgazdasági offenzíva, a termelés, az iparosítás előtérbe helyezése, ezáltal a munkaalapú gazdaság megteremtése indokolt, sőt kulcsfontosságú. Magyarország legfrissebb gazdasági mutatói, akár európai uniós megvilágításban és összehasonlításban is alátámasztják a kiválasztott irány megalapozottságát.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
