Fennállásának 25 éves évfordulóját ünnepelte nagyszabású programsorozattal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A Kárpát-medencei magyar képviselet rangos képviselői között az MKP-t személyesen Berényi József pártelnök képviselte az ünnepségen.
Az eseménysorozat január 31-én, 16.00 órákor gálaműsorral kezdődött a Kolozsvári Magyar Operában. A rendezvényen beszédet mondott Kelemen Hunor szövetségi elnök, Markó Béla, az RMDSZ egykori elnöke, Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Brenzovics László elnök. Az MKP elnökének beszéde tudósításunk végén és videón is megtekinthető. „Az eltelt negyed évszázad alatt nem volt könnyű megakadályozniuk, hogy pártokra szaggassanak minket, és eltántorítsanak vállalt utunkról,“ fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke, hozzátéve, hogy „sem a kisebbségi jogok kivívása, sem a demokrácia felépítése nem fejeződött be. A nemzeti kérdés ma éppen olyan fontos, mint a 90-es években. Amit el akarnak venni tőlünk, iskolát, himnuszt, zászlót, mi vívtuk ki, és meg is védjük.“ Az RMDSZ mindig is fontosnak tartotta a Kárpát-medencei magyarsággal való kapcsolattartást. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese köszöntőjében elmondta, hogy, „minden magyart megilleti a kettős állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia is.“ Hangsúlyozta, hogy „az egyes nemzetrészek nem csak önmagukért felelősek, hanem a többi nemzetrészért és az egyetemes magyarságért is felelősséget kell hogy érezzenek.“ Semjén Zsolt az etnikai magyar politizálás fontosságát is kiemelte, emlékeztetve, hogy amikor ezt kétségbe fonták például a Felvidéken, az RMDSZ kiállt az MKP mellett. „A magyar értelmiség beintegrálódása a román pártokba a magyar érdekképviselet végét jelentheti“ – zárta Semjén Zsolt. Pásztor István, a VMSZ elnöke arról beszélt, hogy az előrehaladás sebessége attól függ, hogy a többségi politikának hol vannak a tűréshatárai. „Az RMDSZ csökönyös szótértési szándéka példaértékű a többi párt számára“ – jelentette ki Pásztor, aki azt kívánta az RMDSZ számára, hogy „legyen intellektuális frissessége, hogy újra és újra képes legyen megújulni, és meg tudja fogalmazni az elvárásait.” Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében rámutatott, hogy a párt olyan országot akar építeni közösen a többségi társadalommal, hogy szabadon használhassák jelképeiket. „Semmi okunk azt hinni, hogy lejárt, az etnikai politizálás ideje.(…) Óriási eredmény, hogy minden megosztó kísérlet ellenére egyben maradtak. Azt kívánom, hogy szülőföldjén találja meg az egyéni és közösségi boldogulását minden magyar ember“- zárta gondolatait Kelemen Hunor. Berényi József, az MKP elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy „fontos számunkra az RMDSZ-szel kialakított testvériség és barátság, hiszen önök mutatták meg nekünk azt, milyen kisebbségi pártként kormányzati szerepet vállalni. Arra kérem önöket, hogy azt a támogatást, amit eddig kaptunk, továbbra is kapjuk meg, hiszen közös a sorsunk és közös a jövőnk. Szükség van a közös fellépésre, egymás támogatásra, megőrizni a vívmányokat és továbblépni." Berényi József, az MKP elnökének beszéde Kolozsvárott, az RMDSZ fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású ünnepségen: Tisztelt miniszterelnök-helyettes úr, tisztelt elnök urak, nagykövet úr, kedves romániai magyar testvéreim! A Magyar Közösség Pártja minden tagja és szimpatizánsa nevében szeretném köszönteni a 25 éves RMDSZ-t. Teszem ezt annál nagyobb szeretettel és nosztalgiával, hogy a 20 éves ünnepségükön is már itt lehettem. Akkor a Magyar Koalíció Pártja elnökhelyetteseként tudtam köszönteni önöket. Ez alatt az idő alatt, amíg ideértem önökhöz, némi nosztalgiával és visszaemlékezéssel az elmúlt öt évre megállapítottam, hogy helyzetünk továbbra is ugyanolyan nehéz, helyzetünk ugyanolyan hasonló, mint öt évvel ezelőtt volt. Ugyanúgy van miről beszélnünk. Én is csak aláhúzni tudom azokat a gondolatokat, amiket az előttem szólók elmondtak, hogy milyen fontos ez a testvériség, milyen fontos ez a barátság, milyen fontos ez a kapcsolat számunkra, felvidéki magyarok számára, Önök ugyanis számunkra több esetben példát mutattak az elmúlt években és hivatkozási alapot teremtettek. Emlékszem arra, hogy milyen komoly konzultációk folytak 1998-ban, amikor az akkori MKP belépett a kormányba az önök tisztségviselőivel, milyen is az kisebbségi pártként kormányban lenni. Emlékszem arra, milyen intenzív megbeszélések folytak arról is, hogy milyen az európai uniós tagság, melyet Szlovákia nyert el hamarabb, mint Románia. A mai napig otthon őrzöm azt a tollat, amit külügyi államtitkárként akkor tarthattam a kezemben, amikor Szlovákia képviselőjeként aláírhattam az önök csatlakozásáról szóló protokollt. Nyilván a két ország szempontjából egy jelentős dokumentumról volt szó, de azért elsődlegesen – bocsássák ezt meg nekem akárkik – én önökre gondoltam. Hogy a csatlakozással újra együtt lehetünk egyfajta állami szervezetben, állami struktúrában. Hiszen van parlamentünk közös, az Európai Parlament, van európai kormányunk, amelyet szidni lehet sokat, főleg ezekben a napokban, de megteremti a lehetőséget, hogy az Európai Parlamentben közös frakcióban üljünk, közösen képviseljük ügyeinket, és közösen küzdjünk meg az itt élő közösségek megmaradásáért. Nem akármilyen tapasztalatok ezek. Aztán láthattuk azt is, milyen fájdalmas dolog kilépni egy kormányból. Én nagyon kívánom önöknek, hogy soha ne kelljen átadni a tapasztalatokat, hogy milyen nehéz dolog felállni parlamenten kívüli pártként húsz év után. De most az önök segítségének köszönhetően is újra versenyhelyzetben van a Magyar Közösség Pártja, és ezért szeretnék külön köszönetet mondani. Minden ittlévőnek, és külön az RMDSZ elnökének és volt elnökének azért, ami ma itt elhangzott, hogy önök végig az etnikai párt mellett voltak ebben a fájdalmas versenyfutásunkban, ami ma Szlovákiában kialakult. Sajnos nekünk nem volt olyan elnökünk, mint Markó Béla és az elnökcsere szakítással járt. Ez a szakítás akár végzetes is lehet a magyar közösség számára a Felvidéken, hogy ha nem sikerül visszajutnunk a parlamentbe. Ezért kérem önöket újra, hogy ezt a támogatást, amit eddig önöktől megkaptunk, azt kapjuk meg újra. Ahogy az európai parlamenti választások során ez megtörtént, ahol felszólítottuk közösen, én egyrészt az Erdélyben és Romániában élő magyarokat, Kelemen Hunor pedig a Felvidéken élő szlovákiai magyarokat, hogy szavazzanak az MKP-ra illetve az RMDSZ-re, ezt tegyük meg a jövőben is. Hiszen ahogy mondtam, közös a sorsunk, közös a jövőnk. Ha önöknek sikerül előrelépni az önkormányzatiság vagy az autonómia kérdésében, akkor nekünk is sikerül előrelépni. Ahogy önök példát mutattak abban, hogy kell indítani magyar köztársaságielnök-jelöltet, mi is megtettük ezt, és nagyon jól tettük. Örülök, hogy épp akkor léptük meg, amikor az MKP tagjainak bizalmából én lehettem a pártelnök, mert eddig ezt a lépést nem tettük meg. Közös fellépésre szükség van, a segítségre, támogatásra szükség van. Közösségeink helyzete nem könnyű. Ma talán nehezebb kisebbségpolitikát végezni ezekben az országokban, mint a 90-es években volt, de megőrizni a vívmányokat és előre lépni, ez a mi közös felelősségünk. Szeretettel és tisztelettel az RMDSZ fennállásának 25. évfordulója alkalmából közös kitartást kívánok mindenkinek. Köszönöm szépen.
(mti/fb-mkp/Fotó: Biró István) 
