Május 8-án emlékezünk meg a második világháború befejezéséről. Hetven évvel ezelőtt ért véget a nagy földindulás. Sokan élnek még, akik saját bőrükön tapasztalták borzalmait. A későbbi generációk pedig szüleik, nagyszüleik elbeszéléseiből kaptak élő képet a háborús időkről.
Azelőtt a felszabadulást ünnepeltük ilyentájt, mostanra változott a retorika: a fasizmus feletti győzelem lett az ünnep témája. A világháború befejezése valóban okot ad az ünneplésre, de igazából hiányzik belőle az a mindenre kiterjedő megnyugvás, amelyet éreznünk kellene. A szlovákiai magyarok számára 1945 után a rövid reménysugarat újabb viszontagságok követték. A Beneš-dekrétumok intézkedései keserű megpróbáltatásokat róttak a szlovákiai magyarságra. Történelmünk ezen része a mai napig fehér folt, s addig nem beszélhetünk ünnepről, amíg utóhatásai az igazságszolgáltatásban nem rendeződnek.
A kollektív bűnösség okán elszenvedett kálváriáért sosem kért bocsánatot a szlovák törvényhozás, és a mai napig nem törölte el a kollektív bűnösség elvét. A Magyar Közösség Pártja az általa képviselt nagyszámú közösség érdekében kötelességének tartja, hogy szorgalmazza a mindenkori szlovák politikai vezetés hozzáállásának megváltoztatását. Az elődeink iránti tisztelet és önbecsülésünk követeli ezt meg tőlünk.
Berényi József,
az MKP elnöke