2015. május 4-én két párt (az MKP és a Most-Híd) és öt civil, illetve szakmai szervezet (a Comenius Pedagógiai Intézet, a Csemadok, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége) képviselői találkoztak a Magyar Közösség Pártja székházában, hogy közös nevezőre jussanak az égető oktatáspolitikai témákban, és a közösségünket érintő problémákra együtt keressenek megoldásokat. A megbeszélés bár jó hangulatban és konstruktív légkörben zajlott, végül felemás eredményt hozott. Míg operatív kérdésekben sikerült egy fontossági sorrend kialakítása, az "oktatási minimum" munkacímet viselő dokumentumot csupán hat szervezet írta alá. A nyilatkozat hitelesítésével kapcsolatban a Most-Híd képviselői haladékot kértek, amit a többi fél elfogadott és tiszteletben tartott.
Három nappal később a vegyespárt székházából egy részben módosított, részben megkurtított ellenjavaslatot kaptak a tárgyaló felek, amelyben a következők voltak a szembetűnő különbségek:
- a "felvidéki" kifejezést minden esetben "szlovákiai magyar"-ra cserélték
- a kisebbségek önigazgatási jogainak kiszélesítése helyett a közelebbről meg nem határozott oktatási önkormányzatiság fogalmát használták
- kihagytak három pontot, melyek az oktatáspolitikai lépések egyeztetését, valamint a közös fellépést és az egységes állásfoglalást szorgalmazták, illetve azt a vállalást, hogy a felek tartózkodnak egymás nyilvános bírálatától és támadásától
A személyes egyeztetés 2015. május 11-én délután a Most-Híd székházában folytatódott, ahol többórás megbeszélés után esély mutatkozott egy kompromisszumos javaslat elfogadására, ám a végén nyilvánvalóvá vált, hogy a házigazda nem rendelkezik mandátummal az együttműködési szándék kinyilatkoztatására, és elfogadhatatlan számára az iskoláinkat sújtó kérdésekben az egységes állásfoglalás.
Az MKP sajnálattal veszi tudomásul, hogy a mintegy háromórás egyeztetés során a nagypolitika árnyékában elveszett a szakmai szervezetek véleménye és a magyar közösség érdeke. Főképp azért fájó ez a kudarc, mert az oktatást érintő kérdésekben a résztvevők között gyakorlatilag nem volt nézetkülönbség. Úgy tűnik azonban, hogy a korábban "az együttműködés pártja" szerepében tetszelgő csoportosulásnak mára már nem érdeke, hogy magyar társadalmi és szakmai szövetségekkel kerüljön egy platformra.
A Magyar Közösség Pártja ugyanakkor megerősíti, hogy a civil szervezetekkel továbbra is együtt kíván működni, mert az iskoláink megtartása és az önigazgatás megvalósítása nemzetstratégiai kérdés, amelyben csakis a mindenkori együttműködés és a közös fellépés biztosíthatja a sikert, nem pedig a szűk érdekcsoportok csatározása.
A nyilatkozattal kapcsolatban az objektív tájékoztatás érdekében nyilvánosságra hozzuk mind az eredeti tervezetet, mind a Most-Híd által módosított szöveget, valamint a mai tárgyalás során kialakított kompromisszumos javaslatot is. Ki-ki maga döntse el, hogy a történetben ki játszik felelőtlen játékot...
A. Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke
***
1.- Eredeti tervezet
A felvidéki magyarság megmaradása és fejlődése érdekében szükséges oktatási minimum
Mi, a felvidéki magyar nyelvű oktatás alapvető kérdéseiről és problémáiról folytatott megbeszélés résztvevői (a továbbiakban "Felek")
- a 2011-es szlovákiai népszámlálás magyar szempontból lesújtó eredményeinek ismeretében
- a 2012-ben aláírt, A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumban foglaltak értelmében
- tudatosítva felelősségünket és lehetőségeinket a közösségünk jelentős számbeli fogyatkozásának megállítása és visszafordítása terén
- elismerve, figyelembe véve és tiszteletben tartva egymás értékeit, érdekeit, küldetését és szakmai kompetenciáit
- következetesen kiállva az európai jogrendekben alkalmazott önigazgatási modellek alapján kialakított oktatási rendszer szlovákiai bevezetésének és alkalmazásának szükségessége mellett
- kifejezve a mindenkori együttműködés és a közös fellépés szándékát és fontosságát
a következő nyilatkozatot fogadjuk el:
- A Felek egyetértenek abban, hogy a magas szintű, hatékony anyanyelvi oktatás a magyar kisebbség megmaradásának, fejlődésének és boldogulásának záloga és alapvető eszköze. Az anyanyelv, és az azon megszerzett tudás és műveltség révén válhat a felvidéki magyar ember a magyar nemzet részévé, az egyetemes magyar kultúra gazdájává és gazdagítójává. A globalizálódó világban a szülőföldhöz való ragaszkodás, az elődeink által megteremtett kulturális javak továbbvitele, az erős identitástudat és a közösséghez való kötődés lehetnek az egyéni életutak és sorsok segítői, alakítói és meghatározói.
- A Felek a magyar iskola és az anyanyelvi oktatás megerősítése és fejlesztése érdekében kiemelten fontosnak tartják a kisebbségek önigazgatási jogainak és lehetőségeinek kiszélesítését, valamint a nemzetiségi oktatásügy helyzetének jogszabályi rendezését. Ennek érdekében javasolják:
- átfogó kisebbségi törvénybe foglalni a Szlovákiában élő nemzeti közösségek és etnikai csoportok életének sajátos, a közösségek megmaradását és fejlődését meghatározó területeit és kérdéseit;
- kisebbségi önkormányzati rendszer vagy egyéb önigazgatási mechanizmusok létrehozásával lehetővé tenni, hogy a nemzeti közösségek és etnikai csoportok a megmaradásukat és fejlődésüket érintő sajátos kérdésekben önmaguk irányíthassák és alakíthassák sorsukat, jövőjüket;
- a közoktatási törvényben önálló fejezetben meghatározni és rendezni a nemzetiségi oktatásügy alapelveit, céljait, sajátos igazgatásának és működtetésének kereteit és feltételeit.
- A Felek az elmúlt másfél évtized során Szlovákiában kialakult közoktatási rendszerben szükségesnek tartják:
- a közoktatás-irányítás önkormányzati elvű, decentralizált jellegének megőrzését,
- a községi és megyei önkormányzatok jelenleg érvényes iskolafenntartói jogköreinek, az átruházott és az eredeti jogkörök kialakult rendjének megtartását,
- az iskolavezetők kinevezése és visszahívása terén működő jelenlegi gyakorlat megtartását,
- az iskolatanácsok jelenleg meglévő jogköreinek, kötelességeinek és feladatainak megtartását,
- az átruházott jogkörök normatív finanszírozásának megtartását, a normatívák fokozatos, a fejlett országokkal összevethető mértékű emelésének biztosítását, valamint a különböző sajátosságok differenciáltabb és átláthatóbb finanszírozását,
- az eredeti jogkörök jelenlegi finanszírozási gyakorlatának megtartását, a források növelését és a felhasználásuk nyilvános ellenőrizhetőségének erősítését,
- az iskolaalapítás és -működtetés pluralizmusának megőrzését, a különböző fenntartók által működtetett intézmények egyenjogúságát és egyenrangúságát, beleértve azok finanszírozását is,
- az egyházi és magániskolák hálózatának megerősítését és szélesítését, s az oktatásügyben ezáltal is a minőségek versenyének ösztönzését és támogatását,
- az anyanyelven zajló szakképzés minél szélesebb körű biztosítását,
- a kétpólusú tartalmi szabályozás terén tapasztalható központosítási szándékok leállítását, s éppen ellenkezőleg, az állami (központi) követelmények csökkentését és az intézményi (helyi) tartalomszabályozási szabadság és lehetőségek növelését,
- a pedagógus-továbbképzés jelenlegi, rossz hatékonyságú gyakorlatának átértékelését és újragondolását,
- a kötelező intézményi önértékelési és minőségfejlesztési rendszer kiépítésének bevezetését.
- A Felek a nemzetiségi oktatásügy igazgatásában, az iskolai hálózat alakítása és finanszírozása terén egybehangzóan igénylik:
- a pozitív diszkrimináció elvének érvényesítését, tekintettel arra, hogy a nemzeti közösségek éppen kisebbségi létükből és létszámukból adódóan igényelnek sajátos, differenciált bánásmódot és számukra kedvező (ugyanakkor a többségi nemzetet hátrányosan nem érintő) megközelítést,
- a nemzetiségi oktatás intézményeinek és pedagógusainak a támogatását és fejlesztését szolgáló háttérintézmény-rendszer (oktatáskutató és fejlesztő intézet, módszertani központok, tanácsadói és szakértői hálózat stb.) kiépítését.
- A Felek a kis létszámú közoktatási intézmények tervezett racionalizációja kérdésében osztják azt a felismerést, hogy az óvodát és az alapiskola alsó tagozatát minden olyan településen meg kell őrizni, ahol arra a lakosok igényt tartanak. Nem vélik helyesnek kiskorú, 3-10 év közötti gyermekek napi utaztatását, iskolai körzetek „fentről” jövő bürokratikus meghatározását. Az iskolahálózat alakítása kistérségi oktatástervezési feladat, amelyet az érintett iskolafenntartóknak közösen, együttműködésben kell ellátniuk, úgy, hogy ne sérüljenek a gyermekek jogai és lehetőségei, és érvényesüljön a méltányosság és az esélyegyenlőség elve. A Felek fontosnak tartják kinyilvánítani, hogy az iskolahálózat alakítása, az iskoláztatás tereinek, formáinak, lehetőségeinek a kérdése komplex, regionális, gazdasági, szociális és kulturális szempontú megközelítéseket és tervezéseket igényel, nem egyszerűsíthető csupán finanszírozási és hatékonysági kérdéssé. Különösen fontos e téren a kisebbségek iskolahálózatának a megőrzése és fejlesztése (pozitív diszkrimináció alkalmazása), hiszen ez közvetlenül határozza meg a kisebbségek létét, megmaradását és fejlődését.
- A Felek egyetértenek abban, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy megóvása és fejlesztése valamennyi felvidéki magyar közös érdeke, ebből következően nem szabad szűk érdekcsoportok közti csatározások tárgyává tenni. A Felek ezért kinyilatkozzák abbéli szándékukat, hogy oktatáspolitikai lépéseiket egyeztetik, és minden olyan területen, ahol ennek feltételei adottak, egymást erősítő és támogató, egységes és közös fellépést szorgalmaznak.
- A Felek kinyilvánítják, hogy a jövőben kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk kidolgozott javaslatokról, koncepciókról és jogszabály-tervezetekről, a jelen nyilatkozatban foglaltakkal kapcsolatban és azok szellemében pedig törekszenek az egységes állásfoglalásra és az összehangolt fellépésre.
- A Felek a közös célok megvalósítása érdekében lehetőségeikhez mérten és a törvényes eszközök igénybevételével mindent megtesznek a törvényalkotás és a végrehajtó hatalom aktív, a felvidéki magyarság érdekeit szolgáló befolyásolására.
- A Felek tartózkodnak attól, hogy egymást nyilvánosan bírálják és személyükben támadják, és nem hoznak olyan döntéseket, amelyek a Felek közti bizalmat megingathatnák. Amennyiben a Felek közül bármelyik olyan lépésre készül, amely nincs összhangban a nyilatkozatban foglaltakkal, a többi aláíró Felet előzetesen tájékoztatja, véleményüket kikéri.
- A Felek kötelezik magukat, hogy a nyilvánosság előtt csak akkor lépnek fel a másik Fél számukra elfogadhatatlan nyilatkozata vagy döntése ellen, ha a belső egyeztetés nem vezetett eredményre.
- A Felek elfogadják, hogy a jelen nyilatkozathoz a jövőben bárki szabadon csatlakozhat.
A Comenius Pedagógiai Intézet nevében .......
A Csemadok nevében ..........
A Magyar Közösség Pártja nevében ..........
A Most-Híd párt nevében .......
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében ........
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében ......
A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége nevében .......
Pozsony, 2015. május 4.
***
2. A Most-Híd javaslata:
A szlovákiai magyarság megmaradása és fejlődése érdekében szükséges oktatási minimum
Mi, a szlovákiai magyar nyelvű oktatás alapvető kérdéseiről és problémáiról folytatott megbeszélés résztvevői (a továbbiakban "Felek")
- a 2011-es szlovákiai népszámlálás magyar szempontból kedvezőtlen eredményeinek ismeretében
- tudatosítva felelősségünket és lehetőségeinket a közösségünk jelentős számbeli fogyatkozásának megállítása és visszafordítása terén
- elismerve, figyelembe véve és tiszteletben tartva egymás értékeit, érdekeit, küldetését és szakmai kompetenciáit
- a 2012-ben aláírt, A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumban foglaltak értelmében
- következetesen kiállva az európai jogrendekben alkalmazott önigazgatási modellek alapján kialakított oktatási rendszer szlovákiai bevezetésének és alkalmazásának szükségessége mellett
- kifejezve az együttműködés és a közös fellépés szándékát és fontosságát
a következő nyilatkozatot fogadjuk el:
- A Felek egyetértenek abban, hogy a magas szintű, hatékony anyanyelvi oktatás a magyar kisebbség megmaradásának, fejlődésének és boldogulásának záloga és alapvető eszköze. Az anyanyelv, és az azon megszerzett tudás és műveltség révén válhat a szlovákiai magyar ember a magyar nemzet részévé, az egyetemes magyar kultúra gazdájává és gazdagítójává, és egyben Szlovákia és az Európai Unió öntudatos, teljes értékű és elégedett polgárává. A globalizálódó világban a szülőföldhöz való ragaszkodás, az elődeink által megteremtett kulturális javak továbbvitele, az erős identitástudat és a közösséghez való kötődés lehetnek az egyéni életutak és sorsok segítői, alakítói és meghatározói.
- A Felek a magyar iskola és az anyanyelvi oktatás megerősítése és fejlesztése érdekében kiemelten fontosnak tartják a nemzetiségi oktatásügy helyzetének jogszabályi rendezését. Ennek érdekében javasolják:
- átfogó kisebbségi törvénybe foglalni a Szlovákiában élő nemzeti közösségek és etnikai csoportok életének sajátos, a közösségek megmaradását és fejlődését meghatározó területeit és kérdéseit;
- stratégiai célként kezelni az oktatási önkormányzatiság biztosítását a szlovákiai magyar közösség számára, hogy lehetővé tegyük tagjai számára identitásuk megtartását és fejlesztését.
- a közoktatási törvényben önálló fejezetben meghatározni és rendezni a nemzetiségi oktatásügy alapelveit, céljait, sajátos igazgatásának és működtetésének kereteit és feltételeit.
- A Felek az elmúlt másfél évtized során Szlovákiában kialakult közoktatási rendszerben szükségesnek tartják:
- a közoktatás-irányítás önkormányzati elvű, decentralizált jellegének megőrzését,
- a községi és megyei önkormányzatok jelenleg érvényes iskolafenntartói jogköreinek, az átruházott és az eredeti jogkörök kialakult rendjének megtartását,
- az iskolavezetők kinevezése és visszahívása terén működő jelenlegi gyakorlat megtartását,
- az iskolatanácsok jelenleg meglévő jogköreinek, kötelességeinek és feladatainak megtartását,
- az átruházott jogkörök normatív finanszírozásának megtartását, a normatívák fokozatos, a fejlett országokkal összevethető mértékű emelésének biztosítását, valamint a különböző sajátosságok differenciáltabb és átláthatóbb finanszírozását,
- az eredeti jogkörök jelenlegi finanszírozási gyakorlatának megtartását, a források növelését és a felhasználásuk nyilvános ellenőrizhetőségének erősítését,
- az iskolaalapítás és - működtetés pluralizmusának megőrzését, a különböző fenntartók által működtetett intézmények egyenjogúságát és egyenrangúságát, beleértve azok finanszírozását is,
- az egyházi és magániskolák hálózatának megerősítését és szélesítését, s az oktatásügyben ezáltal is a minőségek versenyének ösztönzését és támogatását,
- az anyanyelven zajló szakképzés minél szélesebb körű biztosítását,
- a kétpólusú tartalmi szabályozás terén tapasztalható központosítási szándékok leállítását, s éppen ellenkezőleg, az állami (központi) követelmények csökkentését és az intézményi (helyi) tartalomszabályozási szabadság és lehetőségek növelését,
- a pedagógus-továbbképzés jelenlegi, rossz hatékonyságú gyakorlatának átértékelését és újragondolását,
- a kötelező intézményi önértékelési és minőségfejlesztési rendszer kiépítésének bevezetését.
- A Felek a nemzetiségi oktatásügy igazgatásában, az iskolai hálózat alakítása és finanszírozása terén egybehangzóan igénylik:
- a pozitív diszkrimináció elvének érvényesítését, tekintettel arra, hogy a nemzeti közösségek éppen kisebbségi létükből és létszámukból adódóan igényelnek sajátos, differenciált bánásmódot és számukra kedvező (ugyanakkor a többségi nemzetet hátrányosan nem érintő) megközelítést,
- a nemzetiségi oktatás intézményeinek és pedagógusainak a támogatását és fejlesztését szolgáló háttérintézmény-rendszer (oktatáskutató és fejlesztő intézet, módszertani központok, tanácsadói és szakértői hálózat stb.) kiépítését, illetve a meglévők fejlesztését.
- A Felek a kis létszámú közoktatási intézmények tervezett racionalizációja kérdésében osztják azt a felismerést, hogy az óvodát és az alapiskola alsó tagozatát minden olyan településen meg kell őrizni, ahol arra a lakosok és a fenntartók igényt tartanak. Az iskolahálózat alakítása kistérségi oktatástervezési feladat, amelyet az érintett iskolafenntartóknak közösen, együttműködésben kell ellátniuk, úgy, hogy ne sérüljenek a gyermekek jogai és lehetőségei, és érvényesüljön a méltányosság és az esélyegyenlőség elve. A Felek fontosnak tartják kinyilvánítani, hogy az iskolahálózat alakítása, az iskoláztatás tereinek, formáinak, lehetőségeinek a kérdése komplex, regionális, gazdasági, szociális és kulturális szempontú megközelítéseket és tervezéseket igényel, nem egyszerűsíthető csupán finanszírozási és hatékonysági kérdéssé. Különösen fontos e téren a kisebbségek iskolahálózatának a megőrzése és fejlesztése (pozitív diszkrimináció alkalmazása), hiszen ez közvetlenül határozza meg a kisebbségek létét, megmaradását és fejlődését.
- A Felek kinyilvánítják, hogy a jövőben kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk kidolgozott javaslatokról, koncepciókról és jogszabály-tervezetekről, a jelen nyilatkozatban foglaltakkal kapcsolatban és azok szellemében pedig törekszenek az összehangolt fellépésre.
- A Felek a közös célok megvalósítása érdekében lehetőségeikhez mérten és a törvényes eszközök igénybevételével mindent megtesznek a törvényalkotás és a végrehajtó hatalom aktív, a szlovákiai magyarság érdekeit szolgáló befolyásolására.
- A Felek elfogadják, hogy a jelen nyilatkozathoz a jövőben bárki szabadon csatlakozhat.
A Comenius Pedagógiai Intézet nevében .....
A Csemadok nevében .........
A Magyar Közösség Pártja nevében .......
A Híd párt nevében .........
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében .......
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében .....
A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége nevében ......
Pozsony, 2015. május 4.
***
3. - A kompromisszumos javaslat
A szlovákiai magyarság megmaradása és fejlődése érdekében szükséges oktatási minimum
Mi, a szlovákiai magyar nyelvű oktatás alapvető kérdéseiről és problémáiról folytatott megbeszélés résztvevői (a továbbiakban "Felek")
- a 2011-es szlovákiai népszámlálás magyar szempontból lesújtó eredményeinek ismeretében
- a 2012-ben aláírt, A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei című dokumentumban foglaltak értelmében
- tudatosítva felelősségünket és lehetőségeinket a közösségünk jelentős számbeli fogyatkozásának megállítása és visszafordítása terén
- elismerve, figyelembe véve és tiszteletben tartva egymás értékeit, érdekeit, küldetését és szakmai kompetenciáit
- következetesen kiállva az európai jogrendekben alkalmazott önigazgatási modellek alapján kialakított oktatási rendszer szlovákiai bevezetésének és alkalmazásának szükségessége mellett
- kifejezve a mindenkori együttműködés és a közös fellépés szándékát és fontosságát
a következő nyilatkozatot fogadjuk el:
- A Felek egyetértenek abban, hogy a magas szintű, hatékony anyanyelvi oktatás a magyar kisebbség megmaradásának, fejlődésének és boldogulásának záloga és alapvető eszköze. Az anyanyelv, és az azon megszerzett tudás és műveltség révén válhat a szlovákiai magyar ember a magyar nemzet részévé, az egyetemes magyar kultúra gazdájává és gazdagítójává, és egyben Szlovákia és az Európai Unió öntudatos, teljes értékű és elégedett polgárává. A globalizálódó világban a szülőföldhöz való ragaszkodás, az elődeink által megteremtett kulturális javak továbbvitele, az erős identitástudat és a közösséghez való kötődés lehetnek az egyéni életutak és sorsok segítői, alakítói és meghatározói.
- A Felek a magyar iskola és az anyanyelvi oktatás megerősítése és fejlesztése érdekében kiemelten fontosnak tartják a kisebbségek önigazgatási jogainak és lehetőségeinek kiszélesítését, valamint a nemzetiségi oktatásügy helyzetének jogszabályi rendezését. Ennek érdekében javasolják:
- átfogó kisebbségi törvénybe foglalni a Szlovákiában élő nemzeti közösségek és etnikai csoportok életének sajátos, a közösségek megmaradását és fejlődését meghatározó területeit és kérdéseit;
- kisebbségi önkormányzati rendszer vagy egyéb önigazgatási mechanizmusok létrehozásával lehetővé tenni, hogy a nemzeti közösségek és etnikai csoportok a megmaradásukat és fejlődésüket érintő sajátos kérdésekben önmaguk irányíthassák és alakíthassák sorsukat, jövőjüket;
- a közoktatási törvényben önálló fejezetben meghatározni és rendezni a nemzetiségi oktatásügy alapelveit, céljait, sajátos igazgatásának és működtetésének kereteit és feltételeit.
- A Felek az elmúlt másfél évtized során Szlovákiában kialakult közoktatási rendszerben szükségesnek tartják:
- a közoktatás-irányítás önkormányzati elvű, decentralizált jellegének megőrzését,
- a községi és megyei önkormányzatok jelenleg érvényes iskolafenntartói jogköreinek, az átruházott és az eredeti jogkörök kialakult rendjének megtartását,
- az iskolavezetők kinevezése és visszahívása terén működő jelenlegi gyakorlat megtartását,
- az iskolatanácsok jelenleg meglévő jogköreinek, kötelességeinek és feladatainak megtartását,
- az átruházott jogkörök normatív finanszírozásának megtartását, a normatívák fokozatos, a fejlett országokkal összevethető mértékű emelésének biztosítását, valamint a különböző sajátosságok differenciáltabb és átláthatóbb finanszírozását,
- az eredeti jogkörök jelenlegi finanszírozási gyakorlatának megtartását, a források növelését és a felhasználásuk nyilvános ellenőrizhetőségének erősítését,
- az iskolaalapítás és -működtetés pluralizmusának megőrzését, a különböző fenntartók által működtetett intézmények egyenjogúságát és egyenrangúságát, beleértve azok finanszírozását is,
- az egyházi és magániskolák hálózatának megerősítését és szélesítését, s az oktatásügyben ezáltal is a minőségek versenyének ösztönzését és támogatását,
- az anyanyelven zajló szakképzés minél szélesebb körű biztosítását,
- a kétpólusú tartalmi szabályozás terén tapasztalható központosítási szándékok leállítását, s éppen ellenkezőleg, az állami (központi) követelmények csökkentését és az intézményi (helyi) tartalomszabályozási szabadság és lehetőségek növelését,
- a pedagógus-továbbképzés jelenlegi, rossz hatékonyságú gyakorlatának átértékelését és újragondolását,
- a kötelező intézményi önértékelési és minőségfejlesztési rendszer kiépítésének bevezetését.
- A Felek a nemzetiségi oktatásügy igazgatásában, az iskolai hálózat alakítása és finanszírozása terén egybehangzóan igénylik:
- a pozitív diszkrimináció elvének érvényesítését, tekintettel arra, hogy a nemzeti közösségek éppen kisebbségi létükből és létszámukból adódóan igényelnek sajátos, differenciált bánásmódot és számukra kedvező (ugyanakkor a többségi nemzetet hátrányosan nem érintő) megközelítést,
- a nemzetiségi oktatás intézményeinek és pedagógusainak a támogatását és fejlesztését szolgáló háttérintézmény-rendszer (oktatáskutató és fejlesztő intézet, módszertani központok, tanácsadói és szakértői hálózat stb.) kiépítését, illetve a meglévők fejlesztését.
- A Felek a kis létszámú közoktatási intézmények tervezett racionalizációja kérdésében osztják azt a felismerést, hogy az óvodát és az alapiskola alsó tagozatát minden olyan településen meg kell őrizni, ahol arra a lakosok igényt tartanak. Az iskolahálózat alakítása kistérségi oktatástervezési feladat, amelyet az érintett iskolafenntartóknak közösen, együttműködésben kell ellátniuk, úgy, hogy ne sérüljenek a gyermekek jogai és lehetőségei, és érvényesüljön a méltányosság és az esélyegyenlőség elve. A Felek fontosnak tartják kinyilvánítani, hogy az iskolahálózat alakítása, az iskoláztatás tereinek, formáinak, lehetőségeinek a kérdése komplex, regionális, gazdasági, szociális és kulturális szempontú megközelítéseket és tervezéseket igényel, nem egyszerűsíthető csupán finanszírozási és hatékonysági kérdéssé. Különösen fontos e téren a kisebbségek iskolahálózatának a megőrzése és fejlesztése (pozitív diszkrimináció alkalmazása), hiszen ez közvetlenül határozza meg a kisebbségek létét, megmaradását és fejlődését.
- A Felek egyetértenek abban, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy megóvása és fejlesztése valamennyi szlovákiai magyar közös érdeke. A Felek ezért kinyilatkozzák abbéli szándékukat, hogy oktatáspolitikai lépéseiket egyeztetik.
- A Felek kinyilvánítják, hogy a jövőben kölcsönösen tájékoztatják egymást az általuk kidolgozott javaslatokról, koncepciókról és jogszabály-tervezetekről, a jelen nyilatkozatban foglaltakkal kapcsolatban és azok szellemében pedig törekszenek az egységes állásfoglalásra és az összehangolt fellépésre.
- A Felek a közös célok megvalósítása érdekében lehetőségeikhez mérten és a törvényes eszközök igénybevételével mindent megtesznek a törvényalkotás és a végrehajtó hatalom aktív, a szlovákiai magyarság érdekeit szolgáló befolyásolására.
- A Felek tartózkodnak attól, hogy oktatáspolitikai témákban egymást nyilvánosan bírálják és személyükben támadják, és nem hoznak olyan döntéseket, amelyek a Felek közti bizalmat megingathatnák. Amennyiben a Felek közül bármelyik olyan lépésre készül, amely nincs összhangban a nyilatkozatban foglaltakkal, a többi aláíró Felet előzetesen tájékoztatja, véleményüket kikéri.
- A Felek kötelezik magukat, hogy a nyilvánosság előtt csak akkor lépnek fel a másik Fél számukra elfogadhatatlan nyilatkozata vagy döntése ellen, ha a belső egyeztetés nem vezetett eredményre.
- A Felek elfogadják, hogy a jelen nyilatkozathoz a jövőben bárki szabadon csatlakozhat.
A Comenius Pedagógiai Intézet nevében ...
A Csemadok nevében ..........
A Magyar Közösség Pártja nevében ........
A Híd párt nevében ..........
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében ......
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében ........
A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége nevében .......
Pozsony, 2015. május 4.
---
Megjegyzés: Az áthúzott szövegrész elfogadhatatlan volt a Most-Híd számára.
