A trianoni diktátum máig tartó gazdasági hatásairól készített riportot a Kossuth Rádió. Bartal Tímea a Határok nélkül című műsorban május 30-án Farkas Ivánt, az MKP gazdasági alelnökét és Mihók Gábort, nagykaposi régiófejlesztési szakembert kérdezte a témában.
Az I. világháborút követő trianoni diktátum több mint 23 millió embert érintett. Következtében Magyarország területeinek több mint kétharmadát csatolták más országokhoz. Milyen gazdasági hatásai vannak a döntésnek, amelyekkel minden érintettnek máig meg kell küzdenie? Erre keresték a választ a Határok nélkül című műsorban május 30-án. Az adásban elhangzott, hogy míg a múlt század közepén 50 Ipoly-híd szolgálta az áthaladó forgalmat a folyón, ma 6 ilyen létesítmény van Magyarország és Szlovákia között. A megszólalók a hatékonyabb és nagyobb fokú állami támogatásban és a határ menti együttműködésben látják a megoldást.
Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke elmondta, hogy az Ipoly folyónál húzódó határ mindkét oldalán hátrányos helyzetű, leszakadó régiók találhatók. A trianoni határmódosítások miatt leépült infrastruktúra azóta nem állt helyre, és több olyan zsáktelepülés alakult ki, amelyek helyzete máig nem megoldott. Meglátása szerint a határ menti térségek fejlesztésére jobban oda kellene figyelniük a mindenkori kormányoknak, már csak az elvándorlás csökkentése miatt is. A gazdasági szakember szerint a fejlesztés elsősorban pénzkérdés. Ehhez kell megtalálni a szükséges forrásokat és a megfelelő programokat.
Ezt a véleményt erősítette meg Mihók Gábor, nagykaposi régiófejlesztési szakember is, aki a riportban rámutatott, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás óta történtek előrelépések a határ menti együttműködés terén. Jelentősebb fejlesztéseket elsősorban Szlovákiai nyugati részén lehet látni, a középen és keleten található régiók még gyerekcipőkben járnak, ami a határon átnyúló együttműködéseket illeti, fejtette ki Mihók. Véleménye szerint az EU 2014-2020-as programozási időszaka komoly lehetőségeket rejt a leszakadó régiók felzárkóztatásában. Mint elhangzott, a keleti közgazdász elsősorban a korábban nagy hagyományokkal bíró mezőgazdasági feldolgozóipar és az élelmiszeripar fellendítésében látja a kiugrási lehetőséget a hátrányos helyzetű térségek számára. Cél, hogy a mesterségesen elszakított természetes régiókat gazdaságilag újra összekapcsolják, vagyis teljes egészként kezeljék, ami által megvalósulhat a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés, fejtette ki Mihók Gábor, aki szerint ez a magyar és a szlovák gazdaságfejlesztés célja is. Hosszú távon pedig azt kell elérni, hogy a folyók és az utak ne elválasszák, hanem összekössék a magyarlakta régiókat.
(vt, Felvidék.ma)
