A kormány újabb látszólagos intézkedése az egészségügyi törvény változtatása. Ennek lényegi része abban áll, hogy egy EU-s jogszabállyal hozza összhangba a honi törvényt. Ezzel egyidejűleg a nővérek fizetése is terítékre kerül. Jogosan merül fel a kérdés: mindez csupán azért történik, mert közeledik a választás, vagy a kormány nem halaszthatja tovább a módosítást, és tényleg szükséges a szemmel látható lépés? Sajnos, nagyon úgy tűnik, hogy ez is csak egy választási ígéret kisstílű megvalósítása.
Mert a tervezett törvény egyes passzusai csak bizonyos személyekre vonatkoznak. Nem az összes nővér, szülésznő fogja január elsejétől „élvezni a fix alapfizetés biztonságát” és a javaslatként szereplő 0,81 százalékpontos korrekciót. A tervezett törvénymódosítás kezdetben azokat az intézményeket tüntette fel a dolgozók bérezését illetően, amelyeknek költségvetése az egészségügyi minisztérium alá esik, továbbá az állami vállalatok, amelyeket az egészségügyi minisztérium alapított és azok az üzleti társaságok, amelyeket a minisztérium alapított és 100 %-os állami részesedéssel bírnak. Nem tudni, hogy az általános közfelháborodás eredményezte-e, de a múlt szerdán a kormányfő javaslatot tett a törvény kiterjesztésére a magánkórházak és a megyei kórházak alkalmazottaira is. Kérdés, mi lesz azokkal a nővérekkel, akik körzeti és szakorvosi rendelőkben teljesítenek szolgálatot, vagy szociális otthonokkal vannak munkaviszonyban.
A nővérek érdekképviselete rámutatott egy következő problémára is: azok a nővérek, akik állami kórházakban dolgoznak, többéves gyakorlatuk van, és megbecsült szakemberek, valószínű, hogy kevesebbet fognak keresni, mint jelenleg keresnek. A törvényjavaslatban szereplő 0,81-es kvóciens ugyanis ezt eredményezheti. Erről nem vettek tudomást a javaslat megfogalmazói, mint ahogy sok minden másról sem. A nővéreknek egyformán kell teljesíteniük mindegyik egészségügyi területen, munkájukat ugyanazzal a pontrendszerrel értékelik, miközben nyilvánvaló, hogy a szakmaiság és a ledolgozott évek száma nem jelentenek előnyt bérezésükben.
Egy effektív ellenőrző mechanizmusra lenne szükség, melynek segítségével kiszűrhetőek a praktikák. Már jó ideje érvényben van a nővérek továbbképzési kötelessége. Sőt vannak nővérek, akik főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Különbséget kell tenni egy főiskolai végzettséggel bíró és középiskolát végzett dolgozó bére közt, és figyelembe kell venni a ledolgozott éveket is. Éppen ezt nem tapasztaljuk az egészségügyben. A kontrollmechanizmusok nem ott vannak, ahol szükség lenne rájuk. Azt ellenőrzik, hogy a továbbképzéseken elérik-e a megadott pontszámot, de arra már nincs ellenőrzés, hogy a munkáltató figyelembe veszi-e ezt a bérezésnél, megannyi más együtthatóval együtt.
A nővérek kivonultak már az utcára, tüntettek a parlament előtt, találkoztak a miniszterrel, és mi lett az eredmény? Csak az ígéretek, semmi más. Mindezek ellenére kitartanak hivatásuk mellett, miközben tudják, hogy munkájukat nem értékelik kellőképpen. Meddig vagyunk hajlamosak tűrni a politikai képmutatást?
Köpöncei Péter, az MKP tagja