Felelősség nélküli választási propaganda
Az előző két szociális csomagot kormányzati intézkedésekként hagyta jóvá a kabinet. A harmadik csomagot a kormányzó párt kongresszusán fogadták el olyan választási ígéretként, amelyet 2017-től valósítana meg, amennyiben a választások után a Smer ismét kormányozhat. Az egymilliárd eurót meghaladó csomagot választási programként kell csupán értelmezni, ennek megfelelő a célkitűzések és az intézkedések súlya is.
Tetszetős ígéretek, de miből?
A százezer munkahely létrehozása 2020-ig megvalósítható, széles tömegek által várva várt, ám igencsak ködös célkitűzés. Öt év múlva, ki fog rá emlékezni? Talán a politikai elemzők, akik majd elszámoltatják a következő kormányt. Az alacsonykeresetűek egészségügyi járulékainak csökkentése ésszerű intézkedésnek tűnik, hiszen nem érinti kedvezőtlenül a dolgozókat mint mondjuk a nyugdíjbiztosítási járulék csökkentése a magas munkanélküliséggel sújtott járásokban. Ezzel párhuzamosan a nettó jövedelmük nő. A másik oldalon azonban csökkenti az egészségbiztosítási rendszer forrásait, amit feltehetőleg a többiek számára kirótt járulékterhek láthatatlan (hiszen a járulékkulcsokhoz nem nyúlnak), de érezhető növelésével ellensúlyoznak majd.
A fiatal házasok számára épített lakások száma látványos növelése valószínűleg az Európai Unió fejlesztési alapjaiból valósul meg, ami üdvözlendő fejlemény. A pedagógusok számára felkínált bérlakások is hasonló konstrukcióban épülhetnek majd fel. Értékelendő, hiszen az intézkedés társadalmi jelentősége elvitathatatlan. Az állami ösztöndíjak összegének növelése a diákok számára, valamint a középiskolai és egyetemi kollégiumok felújítása illetve korszerűsítése is régen várat magára, ezáltal egy komoly hiányosság orvoslása valósulhat meg.
Az alacsony nyugdíjak karácsonyi kiegészítésének növelése, megduplázása is jogos társadalmi igényeket követ. Ne feledjük el, hogy a nyugdíjak év végi vagy karácsonyi kiegészítése az MKP szociális államtitkárának javaslataként került bevezetésre 2001-ben. A szociális és egészségügyi gondozók javadalmazásának növelése is a szükséges intézkedések közé sorolható.
A vonatokhoz kapcsolódó buszjáratok ingyenessé tétele a diákok és a nyugdíjasok számára nem értékelhető másként mint a közel egy éve fennálló diszkrimináció kiküszöbölése. Azokat érte hátrány, akik lakhelyén nincs vasútállomás, mert az autóbusz közlekedésre nem vonatkozott a korábbi intézkedés a tömegközlekedés ingyenes igénybevételéről.
A mai fő irányvonalat meglovagolva, százmilliót a közbiztonság növelésére szánnak. Természetesen szükség lehet a jövőben az utcán posztoló rendőrök számának jelentős növelésére is. Az intézkedés fedezetéül a karhatalmi erők (hivatásos katonák, rendőrök, vámtisztek...) szolgálati nyugdíjának eltörlése szolgálhatna. A nyugdíjbiztosítás tekintetében nem lehet ekkora különbség egy katonatiszt, aki világ életében az irodájában dolgozott és a munkás, aki 30 évet húzott le egy autógyár gyártószalagjánál nehéz fizikai munkát végezve? Az egyiknek miért jár a nyugdíj 15 év szolgálat után, a másiknak pedig le kell dolgoznia 44 évet, ha 62 évesen megy nyugdíjba és 18 évesen érettségizett? Tegyünk konkrét lépéseket a társadalmi igazságosság irányába!
Szükséges intézkedések, kevés realitással
Mindent egybevetve: a tíz pontból álló programcsomag intézkedéseinek döntő többsége társadalmunk jelenlegi állapotát figyelembe véve szükséges. A kérdés csupán az, lesz-e elegendő forrás az intézkedések megvalósítására? Amennyiben a következő kormány a soron következő öt évben meghúzza a nadrágszíjat, az államháztartást tervei szerint kiegyenlíti, 2018-tól az nem lesz hiányos, deficites és még a fenti csomagra is jut, akkor csodával felérő tettet hajt végre. Ne feledjük el: csupán választási programról van szó, nem pedig kormányzati intézkedésről.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
