A Magyar Közösség Pártja január 12-én tartotta Közös akarat című választási programjának ünnepélyes bemutatóját a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében. A rendezvényen előbb a szakmai alelnökök ismertették a választási program egyes részeit, majd Berényi József, az MKP elnöke foglalta össze a párt célkitűzéseit.
A program négy pillérre épül: az első Szlovákia és Európa jövője, a második a gazdaság, a szociálpolitika és az egészségügy kihívásai, a harmadik a régiók felzárkóztatása, a negyedik pedig a magyarság megmaradására összpontosít.
Az est háziasszonyaként Erdélyi Claudia köszöntötte a jelenlévőket. A vendégek között foglalt helyet Czimbalmosné Molnár Éva - Magyarország pozsonyi nagykövete, Stubendek László – Komárom polgármestere, Fazekas László – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Mézes Rudolf – a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke.
A komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont kórusának műsora után a jelenlevők egyperces néma felállással emlékeztek az isztambuli tragédia áldozataira.
Forró Krisztián, az MKP kampányfőnöke is köszöntötte a dísztermet zsúfolásig megtöltő érdeklődőket. Hangsúlyozta: az MKP-nak hat éve nincs képviselete a parlamentben, ám a megyei, helyhatósági és európai parlamenti választások eredményei alapján állítható: a pártnak sosem volt ekkora esélye a törvényhozásba a bejutásra, mint amekkora most van. Leszögezte: a felvidéki magyar párt választási sikere érdekében mindazok munkálkodhatnak, akik azon túl, hogy majd önmaguk is az MKP-ra szavaznak, hajlandóak lesznek a rokonaiknak, ismerőseiknek is elmagyarázni azt, hogy miért fontos a hazai magyar közösség parlamenti képviselete, s ezzel növelik az MKP-ra szavazók táborát.
A továbbiakban a Közös akarat című választási programból kiderült, hogy az MKP tudatában van az ország iránti felelősségének, regionális küldetésének és a magyarság iránti elkötelezettségének. Két évtized alatt a szlovákiai magyar közösség 110 000-es fogyást mutat, s ez ellen a tendencia ellen az MKP minden lehetséges eszközzel fel akar lépni. Az ország magyarok által lakott déli régióit rendre elkerülik a nagyberuházások, az itteni járások munkanélküliségi mutatói a legrosszabbak, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése évek óta elmarad. Éppen ezért a gazdasági és pénzügyi stabilizációs folyamatokért, a szociális igazságosság kialakításáért, a jogállamiság fejlesztéséért és a közélet tisztaságáért érzett országos felelősség mellett az MKP kiemelt céljai között szerepel, hogy segítse és képviselje a dél-szlovákiai régió gazdasági és társadalmi és kulturális érdekeit.
Az MKP választási programjával elsősorban Dél-Szlovákiát és a szlovákiai magyar választókat szeretné megszólítani, szem előtt tartva az országos jelentőségű kérdéseket is. A program hangsúlyozza, hogy mindazon tényezők, amelyek Dél-Szlovákia felemelkedésének feltételeit jelentik, az egész ország életszínvonalának növekedéséhez járulnak hozzá. A jellegzetesen közösségi igények figyelembevétele természetes velejárója a kisebbségi érdekképviseletnek. Ugyanakkor a program társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi, önkormányzati, egészségügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó alfejezetei az állam összes lakosára érvényesek. Annak tudatában, hogy a kisebbségi közösségek minden tekintetben gazdagítják az országot, az MKP programja Szlovákia fejlődését kívánja szolgálni.
A szakmai alelnökök ismertették a választási program egyes részeit.
Farkas Iván gazdasági és régiófejlesztési alelnök hangsúlyozta: az MKP el akarja érni, hogy az ország a fenntartható fejlődés, Dél- és Kelet-Szlovákia régiói pedig a leszakadás helyett a felzárkózás útjára lépjenek. A társadalmi felelősségvállalás alapján legfontosabb teendőnek a munkahelyteremtést tartja Dél- és Kelet-Szlovákia leszakadó régióiban. A felvidéki magyar párt a gazdasági és területfejlesztési program összeállításánál elsősorban a középosztály, a fizetésből élők, a kis- és közepes vállalkozók, gyermekeket nevelő családok és a nyugdíjasok igényeit vette figyelembe. A területfejlesztést illetően gazdasági programja egyik kiindulási pontja a Baross Gábor Terv, amelyet 2014-ben fogadtak el. Az MKP a helyi adottságokon alapuló gazdaságfejlesztést tartja célravezetőnek.
A párt gazdasági alelnöke elmondta, hogy Szlovákia nemzetgazdaságát ma erős kettősség jellemzi. Az egyik oldalon a zömében külföldi vállalatok által létrehozott cégek, pénzügyi és kereskedelmi láncok állnak, amelyek nyeresége átlagon felüli, ám ők a profit döntő hányadát kiviszik az országból. A másik oldalon a többségében hazai kis- és közepes vállalkozók állnak, akik egyre nehezebb körülmények között tevékenykednek. Bár a hazai össztermék (GDP) évről évre növekszik, annak itthon maradó hányada, a nemzeti jövedelem (GNI) arányaiban egyre csökken. A párt e folyamatot szeretné lassítani, hosszabb távon megszüntetni. Ezért az adózás terén is több változtatást javasol.
Ágazati különadókat vetne ki a magasan nyereséges üzleti tevékenységekre. A bankok esetében a meglévő adóterheket növelné, háromkulcsos társasági adórendszert vezetne be. A személyi jövedelemadó esetében bevezetné a családi adózást úgy, hogy a gyermekek számának növekedésével a fiatal házaspárok számára az adóterhek csökkenjenek. Bővítené a 10 százalékos hozzáadottérték-adójú termékek listáját.
A párt szorgalmazza a munkahelyteremtést a dél-szlovákiai térségekben, mert az országon belül a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott járások Dél-Szlovákiában találhatók. Ezért úgy véli, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, az ipari jellegű beruházások telepítését elsősorban a leszakadó, hátrányos helyzetű térségekben kell végrehajtani. Az MKP céljául tűzi ki Dél-Szlovákia közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését.
A párt úgy véli, hogy a felvidéki magyarság jövője érdekében idehaza kell tartani a fiatal értelmiséget. Ha egyetemista vagy egyetemet, középiskolát frissen végzett fiatal vagy fiatalok csoportja kíván vállalkozást alapítani, az MKP állami ösztönzéssel kívánja támogatni a kezdő vállalkozást (ún. startup program).
Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztésében jelentős szerep jut a határ menti és a határon átívelő együttműködésnek, amelyet jelentős mértékben támogat az Európai Unió is, és ezt a lehetőséget hangsúlyozza a párt gazdasági porgramja is.
Németh Gabriella a szociális politika és egészségügy terén végrehajtandó feladatokat ecsetelte.
Elmondta, hogy az MKP olyan törvények elfogadását szorgalmazza, amelyek pozitívan hatnak a tartósan magas munkanélküliséggel küzdő régiókra. Az állami és külföldi beruházásokat elsősorban Gömörbe, Nógrádba és a Bodrogközbe kell irányítani, a legmagasabb támogatásokat a legnagyobb munkanélküliséggel sújtott régiókba kell juttatni. Új támogatási rendszer kell az ingázóknak, hogy utazási költségeik ne akadályozzák a munkavállalást. Hathatós bérlakás-építési programmal kell támogatni a munkaerő-mobilitást.
Szorgalmazni fogja az esélyegyenlőség alapelveinek betartását a foglalkoztatás terén is, a nők és férfiak keresete közötti bérkülönbség megszüntetését és a gyermeket vállaló szülők munkapiacra való mielőbbi visszatérése feltételeinek kialakítását. Családbarát foglalkoztatáspolitikával elősegítené a család és a munkahely összehangolását.
Programja nagy része a vállalkozásbarát törvények megalkotására irányul, a járulékok optimalizálására, a kisvállalkozók, vagyis nagyrészt a kényszervállalkozók járulékterheinek mérséklésére. Az Európai Szociális Charta Szlovákiára is vonatkozó ajánlásából kiindulva javasolni fogja a minimálbéremelést az előző év átlagkeresetének 50 százalékára.
Az MKP célja, hogy a közmunkaprogramot és annak rendszerét átdolgozza. Állami segítséggel a munkahelyteremtést kell szolgálnia azokban a régiókban, ahol a piac erre nem képes. Emellett a párt továbbra is támogatja a romák társadalmi érvényesülését elősegítő programokat.
A családpolitika terén a családtámogatási rendszer mielőbbi módosításának szükségességét tartja a párt a legfontosnak. A társadalmi szolidaritás elveit szem előtt tartva szükségét látja a családi pótlék igazságosabb elosztásának és jelentős emelésének is. Emellett az MKP több formában anyagilag is ösztönözné a gyermekvállalást.
Az MKP a nyugdíjrendszerben olyan intézkedéseket kezdeményezne, amelyek biztosítják az idősek magasabb életszínvonalát, életkörülményeik javulását, és támogatja a többpilléres nyugdíjrendszer fenntartását is. Az MKP az elkövetkező 4 évben nem támogatja a nyugdíjkorhatár emelését - mondta Németh Gabriella.
Az MKP azt gondolja, hogy az elmúlt négy évben az egészségügy terén nem történt érdemi előrelépés, nem javult az egészségügyi ellátás színvonala. Maradtak a várólisták és több olyan törvénymódosítás lépett életbe, amely megnehezíti a betegek orvosi ellátását. Az MKP vállalja, hogy megoldást talál az egészségügy problémáira, a béreket növeli, a munkakörülményeket pedig fokozatosan a 21. század elvárásaihoz igazítja.
Miklós László a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság és a környezetvédelem terén kitűzött célokat vázolta.
Mint mondta, az MKP kiemelten kezeli a vidékfejlesztést. Szlovákiaában a vidék helyzete sajnos nem javul, továbbra sem kínál jelentősebb perspektívát az ott élőknek. Ez fokozottan érvényes a dél- és kelet-szlovákiai régiókra. Az MKP tudatosítja, hogy ezekben a régiókban a mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodás, a környezet- és tájvédelem és az ezen ágazatokra építhető szolgáltatások és feldolgozóipar – a legjelentősebb, sok helyen az egyetlen lehetőség a kedvezőtlen folyamatok megállítására. A vidékfejlesztés a lakosság széles rétegeinek nyújthat gazdasági és szociális biztonságot, s otthontartó erőt is jelent a lakosok számára, kiteljesítve az MKP szándékát: szülőföldön boldogulni magyarként.
A párt különös figyelmet szentelne a kistermelők, a családi vállalkozások fellendítésére is
Az MKP a vidékfejlesztés alapvető feltételének a mezőgazdasági termelés és az erre épülő feldolgozóipar komplex támogatását tekinti. A mezőgazdaságra szánt EU-s források a 2014-2020 közötti programidőszakra sokrétű lehetőséget kínálnak az ágazat fellendítéséhez. Az MKP a célirányos támogatási programok igazságos megvalósítását támogatja.
Mindezek érdekében az MKP szükségesnek tartja: a hagyományos állattenyésztés és tejtermelés újraélesztését, megfelelő támogatását; a kisállattenyésztés és a méhészet támogatását, a halgazdálkodás fejlesztését; a szőlészet és borászat, ideértve a borturizmus fejlesztését és a hegyközségi törvény kidolgozását; a zöldség- és a gyümölcstermesztés újraélesztését, beleértve az integrált termesztési folyamatokat; és a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozásának bővítését közvetlenül az adott régióiban;- összegezte a program lényegét az ünnepélyes programbemutatón, majd az azt követő sajtótájékoztatón is Miklós László alelnök.
Őry Péter a polgárközpontú, a természetes régiókon alapuló közigazgatás és egyszerű ügyintézés elérését célzó tervekről szólt.
Az MKP szorgalmazza a közigazgatási reform tapasztalatainak kiértékelését, valamint a folyamatok továbbvitelét, mégpedig úgy, hogy az ügyintézés kusza hálója a reform eredményeként törvényben meghatározott módon, átlátható, és mindenki számára érthető rendszerré váljon.
Célja az államigazgatási és önkormányzati szervek hatásköreinek átláthatóvá tétele, valamint a feladat- és jogkörök megfelelő finanszírozásának biztosítása.
A polgárok hivatali ügyintézését egyszerűbbé és hatékonyabbá kívánja tenni a párt. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a közigazgatás központosítására tett lépéseket.
Az MKP hibásnak tartja az ország regionális felosztását - hangsúlyozta Őry Péter. Meggyőződése, hogy a természetes tájegységekre épülő regionális felosztás sokat segíthetne a régiók gazdasági fejlődésében. Az MKP olyan átalakításnak a híve, hogy az a magyar közösség sajátos gondjaira is hosszú távú megoldást nyújtson. A magyar közösség megmaradása és a déli régiók felzárkóztatása érdekében egy olyan különleges jogállású regionális önkormányzatot (önkormányzatokat) kell kialakítani, amely pénzügyi, költségvetési önállósággal, gazdasági, területfejlesztési hatáskörökkel és egyéb, az önálló működést biztosító jogkörökkel bír. A jogkörök fontos kulcsterületekkel való kiegészítése garantálná, hogy a régió immár ne legyen "áldozata" a mindenkori kormány évtizedes alulfejlesztési politikájának. A cél az, hogy a régió valódi igényeinek megfelelően és valódi potenciáljának kihasználásával képes legyen a helyi lakosság életkörülményeinek, gazdasági és szociális helyzetének érzékelhető javítására.
A helyi és regionális önkormányzatok finanszírozásában az MKP célja, hogy a központi költségvetés bevételeiből (azaz az állam összes adóbevételéből) százalékarányosan részesedjenek a helyi önkormányzatok, s ezt a költségvetési törvényben is rögzíteni kell. A törvényben rögzített és garantált bevételek normatív elosztásánál olyan képlet szerinti finanszírozást szükséges bevezetni, amely biztosítja az önkormányzatok feladat- és jogköreinek tényleges megvalósíthatóságát.
A regionális önkormányzatok esetében a finanszírozás alapkérdése a gyakorlatban nem létező pénzügyi önállóság, amelynek megteremtése kulcsfontosságú a fenntarthatóság és fejleszthetőség szempontjából. A kerületi önkormányzatok részére saját adópolitikát kell kialakítani, mégpedig úgy, hogy működésük ne az aktuális kormánytól függjön.
Az MKP azt vallja, a rendszerváltás óta eltelt több mint 25 év már elegendő ahhoz, hogy a szórvány- és peremvidéki kisebbségek hatékony kezelése érdekében a helyi önkormányzatok mellett létrejöjjenek a kisebbségi önkormányzatok is - mondta Őry Péter. A kisebbségi önkormányzati intézményrendszer önálló finanszírozással biztosítani tudná az adott kisebbségek helyi kulturális, oktatásügyi és mediális önigazgatását, ezért szándékában áll a kisebbségi önkormányzatokról szóló törvény megalkotása.
A.Szabó László az oktatással és kultúrával kapcsolatos fontos célkitűzésekről szólt.
Nemzeti önazonosságunk megőrzésének alappillérei az anyanyelvhasználat, az oktatás, a kultúra és a tömegtájékoztatás. Közösségünk fennmaradása, valamint értékeink megtartása és továbbfejlesztése megkívánja, hogy ezeken a területeken az MKP haladéktalanul kiépítse az önigazgatás jogi és intézményi keretrendszerét - fogalmazott az alelnök. Mindehhez szükségesnek tartja a nemzeti kisebbségek jogállásáról és védelméről szóló törvény elfogadását, a vonatkozó jogszabályok megalkotását és a rendszer működéséhez nélkülözhetetlen költségvetési keretek biztosítását.
Céljai megvalósításában tevékeny és döntő szerepet szán a sok esetben állami feladatok ellátására is vállalkozó legnagyobb társadalmi szervezeteinknek, a Csemadoknak, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének, valamint a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének, amelyeket az MKP stratégiai partnereinek tekint.
Az MKP mindig stratégiai fontosságú területként kezelte az intézményes oktatás és nevelés kérdéseit, hiszen csupán a magas színvonalon működő minőségi iskola biztosíthatja a helyi közösségek megerősödését, illetve szellemi és anyagi gyarapodását. Elengedhetetlennek tartja az oktatás prioritásként való kezelését, és kiemelt anyagi támogatását az állam részéről.
A.Szabó László elmondta, az MKP mindent megtesz annak érekében, hogy megszüntesse a minimális osztálylétszámokra vonatkozó rendelkezéseket, visszaállítsa az iskolatanácsok jogköreit, és módosítsa az állami pedagógiai programok anyanyelvi oktatásra vonatkozó részét (9≠5).
A magyar párt kötelességének tartja az anyanyelvi oktatás mindennemű támogatását. Közösségünk megmaradásának és felzárkóztatásának záloga, hogy egyetlen gyermeknek se kelljen más nyelven tanulnia, mint amelyet családi és baráti körben használ. Épp ezért a népességi adatok tükrében lehetővé kell tenni, hogy minden régió minél több településén működjön legalább óvoda és az alapiskola alsó tagozata, amely garantálja az alapismeretek anyanyelven való elsajátítását és egyben a község megtartó erejét. Mint mondta, a párt fontosnak tartja, hogy ezeknek az intézményeknek a sorsáról a szubszidiaritás jegyében kizárólag az önkormányzatok, illetve a helyi közösségek dönthessenek. Amennyiben bármely település valamilyen oknál fogva nem lenne képes önállóan ellátni iskolafenntartói feladatát, javasolja, hogy a kistérségi iskolahálózat kialakítása és hatékony működtetése érdekében, a települési önkormányzatok szövetsége is lehessen iskolafenntartó.
Az MKP az iskolarendszer átalakításának stratégiai célját az önkormányzatiság elvére épülő önálló nemzetiségi oktatási-nevelési hálózat létrehozásában látja, amely az európai modelleknek megfelelően kiterjedne a képzés minden szintjére és formájára. Természetes és jogos igénynek tartja, hogy őshonos közösségünk saját ügyeiben maga döntsön.
Az oktatási rendszer sikere és hatékonysága szempontjából a pedagógus kulcsszereplő. Ezért az MKP nagymértékben emelni akarja az oktatásra fordított költségvetési források mértékét, s ezen belül több pénzt kíván fordítani az iskolák felszereltségének javítására, de elsősorban az átlagbért jelentősen meghaladó szintre kívánja hozni a pedagógusok alapfizetését.
A párt azt is kezdeményezni fogja, hogy az oktatási minisztériumban hatékony nemzetiségi főosztály működjön az őt megillető jogkörökkel, felkészült szakemberekkel. Különösen lényegesnek tartja a magyar-szlovák közös történelemtankönyv bevezetését az oktatásba, amely egyszer s mindenkorra véget vethetne a történelemhamisításnak, az egymásra mutogatásnak, és tartósan hozzájárulhatna a két nemzet békés egymás mellett éléséhez.
Közösségünk az utóbbi két évtizedben riasztó lélekszámcsökkenést könyvelhetett el. Ennek megállítása és visszafordítása csakis olyan közegben lehetséges, amelynek szerves része a közművelődés, az értékek és a hagyományok őrzése, ápolása, illetve az asszimiláció megfékezését szolgáló programok sora. Az MKP a jogtudat emelése és a jogvédelem biztosítása mellett rendkívül fontosnak tartja a kisebbségi kultúrák támogatási rendjének megváltoztatását, az állami költségvetésből százalékarányosan finanszírozott nemzetiségi önigazgatási rendszer kialakítását is. Ez az önálló struktúra garantálhatná, hogy azok az intézmények, szervezetek, civil kezdeményezések és professzionális vagy amatőr csoportok kapjanak tevékenységükhöz megfelelő anyagi támogatást, amelyek közösségünk életében játszott szerepük, a magyarság érdekében végzett aktivitásaik és a regionális művelődési igények alapján leginkább érdemesek rá - mondta az MKP alelnöke, A.Szabó László.
Az MKP azt os szorgalmazza, hogy Szlovákia a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségei alapján nyilvánítsa a magyar nyelvet regionális nyelvvé, és ennek megfelelően minden téren maradéktalanul biztosítsa nyelvi jogainkat, valamint a magyar nyelv presztízsének emelését.
A Magyar Közösség Pártja közösségünk megmaradása terén meghatározó szereplőként tekint az anyanyelv ápolásában, a társadalom szervezésében és a közéleti tevékenységben pótolhatatlan feladatot ellátó történelmi egyházakra. Ezért velük mindenkor a kölcsönös bizalomra épülő párbeszédre és együttműködésre törekszik. E párt határozottan fellép az egyházakkal szembeni bármilyen negatív megkülönböztetéssel szemben, támogatja az egyházi oktatási intézmények működését, az egyházak jogtalanul elkobzott vagyonának visszaszolgáltatását, ugyanakkor a katolikus hívek nevében továbbra is kiáll a magyar püspök kinevezése mellett.
Végül Berényi József, az MKP országos elnöke szólt a jelenlévőkhöz.
Elmondta, hogy az MKP választási programja négy pilléren nyugszik. "Az első Szlovákia és Európa jövőjével foglalkozik, a másodikban a gazdaság, a szociálpolitika és az egészségügy kihívásait vettük sorra, a harmadik régióink felzárkóztatásáról szól, a negyedik pedig a magyarság megmaradására összpontosít" – foglalta össze annak lényegét.
Az MKP elnöke kifejtette: programjuk sokban eltér a négy évvel korábbitól, de vannak részletek, amelyek azonosak. Az új programpontok hátterében az új kihívások állnak, a megtartott célkitűzéseknek pedig az az oka, hogy azokban nem történt érdemi előrelépés az elmúlt négy év során.
Egyebek mellett Szlovákia és Európa jövőjét érintő kérdések kapcsán elmondta, hogy Európának a jelenleginél jóval óvatosabb és körültekintőbb bevándorlás politikára van szüksége, mert a korlátozás és ellenőrzés nélküli beáramlás rendkívül veszélyes. "Mi nem olyan Európai Unióhoz csatlakoztunk, ahol a karácsonyi vásárokat csak rendőri felügyelettel lehet békésen megrendezni, és nem olyan Európai Uniót akarunk, ahol öt napig hallgatnak olyan erőszakos cselekményekről, amely a közelmúltban Európa több pontján is megtörténtek – csak azért, mert nem illik bele abba a koncepcióba, melyet eddig Európában hirdettek. Mi olyan Európai Uniót akarunk, amelyhez csatlakoztunk, ezt az Európát akarjuk meg védeni" – hangsúlyozta Berényi. Hozzátette: a demográfiai mutatók romlását nem bevándorlókkal, hanem a gyermekvállalási kedvet javító programokkal kell megállítani, illetve visszafordítani.
Az MKP elnöke úgy véli, hogy pártja választási programja hangsúlyozza leginkább Szlovákia regionális különbségeit, s foglalkozik a legátfogóbban a felvidéki magyarság és a többi nemzeti közösség megmaradásának és gyarapodásának feltételeivel.
Az MKP elnöke a negyedik programpillérrel összefüggésben felidézte: az arra a több mint egy éve bemutatott dokumentumukra alapul, amely a felvidéki magyarság megmaradását és a dél-szlovákiai régió felzárkóztatását célozza s, amelynek célkitűzése egy olyan, természetes régiók mentén kialakított déli megye létrehozása, amelyben a helyi közösség saját kezébe vehetné régiójának fejlesztését és a hivatalos kétnyelvűség is valóra válhatna. Hozzátette: ez a koncepció a peremvidék, a szórvány számára az oktatási és kulturális önkormányzatiság megadásával számol.
Berényi szerint a következő időszak egyik legfontosabb kihívása lesz, hogy a márciusban felálló kormány hogyan tud majd megbirkózni a korrupcióval. Leszögezte: az MKP nem korrupciós, hanem koalíciós partnere kívál lenni a következő szlovákiai kormányzatnak. "Nem egészséges, ha oligarchák irányítják ezt az országot, és nem egészséges, ha az emberek számára átláthatatlan a döntéshozatal. A korrupcióellenes küzdelem a programunkban megfogalmazott alapelvek alapján sikeres lehet ebben az országban. Ez kell ahhoz, hogy az emberek bizalma visszatérjen a politikához" - hangsúlyozta a párt elnöke.
Berényi József kiemelte azt is, hogy még sosem volt ennyire nyitott az MKP választási listája, mint most, hiszen azon a tapasztalt MKP-s politikusokon kívül új arcok és civilek is helyet kaptak. „Vannak, akik húzzák, míg mások kellő alázattal tolják az MKP választási listáját. Tudva-érezve, hogy a felvidéki magyarság megmaradása érdekében vissza kell kerülnünk a parlamentbe. Köszönetemet fejezem ki a listánkon szereplőknek és a támogatóinknak is. Kérem, hogy március 5-én minél nagyobb számban szavazzanak az MKP 21-es számú listájára...!“ – zárta beszédét Berényi József.
A programbemutató végén Vadkerti Imre énekes, a Kormorán együttes tagja lépett a színpadra, akivel végül a jelenlevők együtt elénekelték a Szózatot.
A hirek.sk (-miskó-)tudósítása, Fotók: O.N.
Az MKP választási programjának megtekintése, illetve letöltése
Az MKP választási programnyilatkozatának megtekintése, illetve letöltése
Szlovákiában 2016. március 5-én tartják a parlamenti választást, melyen a Magyar Közösség Pártja 21-es számmal indul.
