Komáromban mutatták be az első külhoni magyar törvénytárat, amely a szlovákiai törvények magyar fordítását tartalmazza. A 2016. február 16-án megtartott Gazdasági és nyelvi gyarapodás elnevezésű konferencián szülőföldünk gazdasági felemelkedéséről is szó esett.
A megnyitóban Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete és Stubendek László, Komárom polgármestere köszöntötte a jelenlévőket.
A Pro Civis polgári társulás munkatársai eddig 61 törvényt fordítottak le és további 220 módosítást. A Szlovák Köztársaság Alkotmányát is ők ültették át magyar nyelvre öt évvel ezelőtt.
Évekkel korábban szembesültek azzal, hogy nincsenek kétnyelű okirataink, nincsenek lefordítva a törvények, nemzetközi dokumentumok, hivatali okiratok. Hiába van egy kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényünk, ha azzal nem élünk- monda Őry Péter, a Pro Civis polgári társulás elnöke, a Magyar Közösség Párja önkormányzati alelnöke. Polgármesterként neki is hiányoztak a magyar nyelvű űrlapok, kérvények, rendeletek, ezért döntöttek úgy kollégáival, hogy átültetik magyar nyelvre a legfontosabb önkormányzatokat érintő törvényeket.
A torvenytar.sk oldal létrehozására azért volt szükség, mert az onkormanyzas.sk oldalon csak az éppen aktuális törvényi változatot tudták megjelentetni. Azok módosításait már nem – mondta el Kállay András, a Pro Civis munkatársa. Az új honlapon minden információ megtalálható az adott törvényről, a módosítások időpontja és a hatályba lépés dátuma is.
A rendezvényen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a legújabb tematikus év kapcsán elmondta: a fiatal vállalkozók éve a tavalyi szakképzés évére kapcsolódik, a cél ezúttal is a szülőföldön való boldogulás segítése. A tervek szerint a negyvenedik életévüket még be nem töltött vállalkozók kaphatnak majd vissza nem térítendő támogatást, olyan személyek is, akik most indítják el vállalkozásukat.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szerint a felvidéki magyarok innovatívak, bízik benne, hogy többi határon túli régióban is elindul a felvidéki magyar törvénytárhoz hasonló kezdeményezés. Az Anyanyelv-használati útmutató kiadvány is példa volt a többi régió számára, amelyet követtek a határon túli közösségek.
Rajkovics Péter, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala gazdasági szakértője szerint Dél-Szlovákiát tudatosan lehetetlenítik el. Ebbe az országrészbe ugyanis nem érkeznek beruházások. Vannak olyan járások, ahol munkahelyeket csupán a szolgáltatások terén alakítanak ki. A szlovák gazdaságot az autóipar erősíti, de azok a déli járásokban nem alakítanak ki munkahelyet, hiszen a beszállító cégek is a gyárak közelében telepednek le.
Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatója az irodahálózat feladatait ismertette. A felvidéki irodáktól is azt várják el mint a többitől, hogy a megfelelő kapcsolati rendszer kialakításában segítsenek a vállalkozóknak.
Czaller László, a Hétfa Kutatóintézet kutatója egy felmérés eredményét ismertette, amelyből kiderült: a szakképzésnek nincs presztízse. Sok esetben az iskolák minden tanulót felvesznek, mivel fejpénzt kapnak a diáklétszám után. Sajnos a duális képzési rendszernek még nincs kialakított kapcsolati rendszere, amely szükséges a gyakorlaton alapuló minőségi oktatás kialakításához.
Neszméri Tünde
