Őry Péter felvidéki politikussal és Gutai István íróval folytatott beszélgetést Ternovácz István temerini újságíró a budapesti Polgárok Háza május 3-i rendezvényének közönsége előtt.
A „Földönfutók, hontalanok” címen meghirdetett rendezvényen a diktatúrák áldozataira való megemlékezés mellett az előadók a számbeli kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek aktuális helyzetének ismertetésére, és annak megoldási lehetőségére is figyelmet fordítottak.
Ternovácz István bevezető beszédében emlékeztetett arra, hogy a második világháború után a Magyarországtól elcsatolt országokban élő magyarok számára a megpróbáltatások tovább folytatódtak. Csehszlovákiában ez a Beneš elnök nevével fémjelzett jogfosztásokkal történt, de ehhez hasonló volt az egykori Jugoszláviában élt magyarok sorsa is. Ezek felidézésére kérte beszélgetőpartnereit.
Gutai István a Földönfutók, hontalanok című kétkötetes könyvében szemtanúkat szólaltatott meg, akik átélték a borzalmakat. Őry Péter szólt a kitelepítésekről, és tájékoztatott arról is, hogy a rendszerváltozás után létrejött Szlovákia parlamentje nyilatkozatban erősítette meg a jogfosztások alapjául szolgáló Beneši dekrétumokat. Gutai István könyveiben a bácskai magyarok tragikus sorsát már dokumentálta, most Beneš párhuzamán visszaemlékezett Mihailo Petrovic volt jugoszláv kommunista vezérre, aki a háború után arra „figyelmeztetett”, hogy „a német és magyar hordákat szétvertük, de a mérgező gyomot még nem irtottuk ki.”
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a gond ott van, hogy a háborút követő időszak borzalmai ma is éreztetik hatásukat. Ez a nagyhatalmak bűne is, Gutai István visszatekintett a második világháború utáni európai helyzetrendezésről tartott potsdami konferenciára, ahol a Szovjetunió mellett az Egyesült Államok és Nagy Britannia politikai vezetői is döntöttek. „Hol van az ő felelősségük?” – vetette fel Gutai.
A szlovákok a mai napig „kategorizálják” a magyarokat, azok a jók, akik megfelelnek az elvárásaiknak – szögezte le Őry Péter. Hangsúlyozta, hogy hamis törekvés arra építeni a szlovák történelmet, hogy itt 1000 éves magyar elnyomás volt és a szlovákok a magyaroktól csak rosszat kaptak. „Nem lehet csúsztatásokra építeni a nemzeti identitástudatot, ki kell mondani az igazságot!” – mondta. Követendő példaként említette Dunajszky Géza felvidéki író kutató és írói munkáját a pozsonyligetfalui vérengzésekről. A hallgatóság köréből érkezett a kérdés, hogy a szlovák politikusok körében vannak-e partnerek a korrekt szlovák–magyar kapcsolatok kiépítésére, Őry megemlítette Ondrej Dostált és két ellenzéki társát, akik a múlt héten a kettős állampolgárságot is lehetővé akarták tenni a szlovák állampolgársági törvény módosításával, ám azt még a szlovák kormánykoalícióban résztvevő magyar képviselők sem szavazták meg. A jelen helyzetben Őry Péter szerint a megfelelő kommunikációs csatornákat kell megtalálni a fiatalság tájékoztatására.
A közönség soraiból az autonómiára, mint megoldási lehetőségre is rákérdeztek. Mint ismeretes, Őry Péter a Magyar Közösség Pártja önkormányzati alelnökeként dolgozta ki az MKP önkormányzati tervezetét. Tette ezt úgy, hogy előtte áttanulmányozta az Európában működő autonómiákat. A dél-tiroli németek vezetője, Arno Kompatscher a közelmúltban tájékoztatta őt arról, hogy az 1972-ben létrejött tartomány Olaszország legszegényebb régiójából a leggazdagabbak közé nőtte ki magát, mégpedig úgy, hogy a „jogi és politikai eszközök, karöltve a Dél-Tirolban működő intézményes többnyelvűséggel, lényegesen hozzájárultak a régió minden lakosát érintő gazdasági felvirágzáshoz”. Ezzel párhuzamban Őry Péter hangsúlyozta a természetes régiók határait követő közigazgatási területek kialakításának fontosságát, és azt, hogy a Szlovákiában élő magyarságnak fennmaradása érdekében bátor célokat kell maga elé tűznie.
(O.N., Felvidék.ma)
