Bizonyára ma minden pedagógus örül, hogy a parlament végül módosította a közoktatási törvény minimális osztálylétszámokra vonatkozó passzusát az általános iskolákban, kivételt alkalmazva a nemzetiségi intézményekben. Örvendetes tény, hogy a szabályozás direktív, fenyegető, kötelező jellege megszűnt, így a fenntartók, önkormányzatok számára kiskapuk nélküli törvényes módon van lehetőség az első és ötödik osztályok megnyitására mind a kisiskolákban, mind a teljes szervezettségű iskolákban. Mindez azonban tűzoltás. A problémák rendszerszintű megoldására nem került sor. A fenntartó a törvény előző állapotában is alkalmazhatott kivételt, amennyiben biztosítani tudta a kis létszám miatt kialakult költségvetési hiány pótlását saját forrásaiból. Nos, ez a hiány továbbra is fennáll majd, nincs megnyugtató megoldás arra, hogy milyen módon tudják ezt a fenntartók pótolni külső segítség nélkül. Az oktatásügy finanszírozásának kérdése nyitott, a korábban beharangozott változtatások nem történtek meg.
A módosítás egyáltalán nem tér ki a középiskolákra. Az ott érvényben lévő minimális létszám - 17 fő – néhány nagy, központi magyar iskolát kivéve már szinte sehol sem reális. A miniszteri rendelet pedig kegyetlen, ebben a tanévben már érvényes, elméletileg kisebb osztályok nem működhetnek. Kivételek vannak, törvényes garancia nincs. Ráadásul a megyei önkormányzatok olyan jogkörrel bírnak, melyek alapján bármikor dönthetnek a megye területén működő középiskolák létéről, függetlenül attól, ki azok fenntartója. Dönthetnek akár magán-, akár egyházi iskolák megszűnéséről is.
Iskoláink jövőjét csak úgy lehet biztosítani, ha teljes mértékben módosul az oktatási törvény, illetve új születik. Ebben pedig figyelembe kell venni a regionális igényeket és lehetőségeket, meg kell teremteni a nemzetiségi iskolák önigazgatását.
Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke
