(Frissítve a szombati eseményekkel is) Őry Péter, a Pro Civis polgári társulás elnöke nyitotta meg Nagymegyeren a VI. Önkormányzati Szabadegyetemet, majd Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet, Menyhárt József MKP-elnök és Grezsa István kormánybiztos előadásai következtek.

A Pro Civis polgári társulás által szervezett rendezvényen felvidéki magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők vesznek részt. Az Önkormányzati Szabadegyetem Czimbalmosné Molnár Éva a nagykövet szerint Kárpát-medence-szerte egyedi kezdeményezés. Ezen a rendezvényen olyan témákról szólnak, melyeket a jelenlévők használni tudnak az önkormányzatoknál. Magyarország számára fontosak a külhonban élő magyarok, ezért indította a nemzetpolitikai államtitkárság a tematikus programokat, az idei évben például a vállalkozók évét, amellyel a fiatal magánvállalkozókat támogatják, ezzel gazdaságilag is megerősödhet a felvidéki magyarság – mondta el a nagykövet.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a nyelvhasználati jogokról szólt. Kiemelte, a két világháború közötti nyelvi jogokhoz képest nagy a visszalépés. Nem előnyös, hogy a magyar nyelv a magánszférába szorul, hiszen ezzel veszít a nyelv a presztízséből. Ennek következménye az asszimiláció.

Menyhárt József elmondta: az önkormányzatoknak többek között kötelességük a település nevét feltüntetni a kisebbség nyelvén, a község elején és végén, de középületeken is. Kötelező a veszélyre figyelmeztető információkat is a kisebbség nyelvén. Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit a nemzetiség nyelvén is ki kellene adni. A választások előtt az államnyelv mellett a kisebbség nyelvén is értesíteni kell a polgárokat. Magyar nyelvű kérelem esetén, amelyet az önkormányzat kap, magyar nyelven is válaszolnia kellene a hivatalnak. A helyi képviselők számára biztosítani kellene a magyar nyelv használatát. Az MKP elnöke, mint nyelvész azt kérte a jelenlévőktől, hogy használják bátran az anyanyelvüket, hiszen arra a magyarságnak joga van.

Grezsa István kormánybiztos a peremvidéken és a diaszpórában élő magyarság helyzetéről szólt. A kormánybiztos szerint sok diaszpórában élő magyar, harmadgenerációs emigráns már nem tud magyarul, de magyarnak vallja magát. El kell fogadnunk, hogy ők is magyarok. Az anyaország sok pénzt fordít a külhoni magyarságra. A magyar állam támogatja a diaszpóra magyarságának hétvégi iskoláit is. A Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet határozza meg az anyaország nemzetpolitikájának irányát – emelte ki Grezsa István. Jelenleg a nemzetpolitika az otthon maradás erősítését segíti, ezért próbálnak gazdasági támogatást adni a helyi magyar vállalkozóknak.

A kormánybiztos elmondta: nyolcszázötvenezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítási kérelmet, sajnálatos, hogy a felvidékiek ebből az érzésből kimaradnak. Az idei Márton Áron emlékév után a jövő évben Szent László emlékévet hirdet a magyar állam – ezzel is a Kárpát-medence magyarságát szeretnék támogatni. Grezsa bízik abban, hogy hamarosan a felvidéki magyarok is kaphatnak gazdasági segélycsomagot, ahogy nemrégiben a vajdaságiak kaptak.

Pályázati lehetőségekről a szórványban élőknek és az önkormányzatoknak

Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség alelnöke már 1994 óta szervezi az utaztatási programját, majd 2010-ben a magyar kormány elindította a Határtalanul programot, azóta ez ad lehetőséget arra, hogy az iskolások ellátogathassanak a Kárpát-medence városaiba.

A Rákóczi Szövetség meghirdette a diaszpóra programot is. Ez nem csak a nyugati diaszpóra, hanem a szórványban élő közösségek programja is. A pályázati lehetőség fent van a Rákóczi Szövetség honlapján – mondta az alelnök és azt kérte a jelenlévőktől, hogy népszerűsítsék ezt a pályázati lehetőséget. Ennek köszönhetően majdnem kétezer szórványban élő és 650 diaszpórában élő gyermeknek biztosítanak majd lehetőséget, hogy a Kárpát-medencébe látogassanak. A nemzeti öntudat a diaszpórában élő közösségeknél is erősen jelen van, még akkor is, ha már a magyar nyelvet nem is beszélik, vagy gyengén beszélik – mondta el Ugron Gáspár.

A Rákóczi Szövetségnek széles a programskálája. Minden évben írnak ki pályázatot a kárpát-medencei vállalkozók számára magyar nyelvű cégér elkészítésére, ez Ugron Gáspár szerint csak odafigyelés kérdése. Legismertebb kezdeményezése a Beiratkozási program, amellyel arra szeretné ösztönözni a magyar szülőket, hogy az anyanyelvi oktatást válasszák a gyermeküknek. A munka még novemberben kezdődik, amikor is megkeresik az óvodás gyermekek szüleit, és bíznak abban, hogy a magyar iskola választás egy önkormányzatnak is fontos. A Rákóczi Szövetség keresi a partnereket ehhez a programhoz. Közel nyolcezer ösztöndíjat oszt ki a Rákóczi Szövetség, az összeget magánvállalkozók, önkormányzatok és magánszemélyek adják össze – mondta Ugron Gáspár.

Lelkes Gábor, a Danube Euroconsulting igazgatója a szlovák-magyar INTERREG pályázati lehetőségekről szólt. A 2020-ig tartó időszakban összesen 183 millió eurós a költségvetés. Nemcsak önkormányzatok, hanem egyházi közösségek, civil szervezetek és EGTC-k is pályázhatnak. Az idei évben az összeg nagyjából negyven százalékát szétosztják. A programnak köszönhetően várhatóan nyolcszázezerrel növekszik majd a látogatottsága a régiónak, a határátkelőhelyek átlagosan 15 kilométerre lesznek egymástól, tehát több határátkelő lesz. Nőhet a foglalkoztatás is. Az INTERREG pályázati rendszerben négy kategória van, az első a természet és a kultúra területe. A másik program a határon átnyúló mobilizáció javítása. A harmadik kategóriát még nem írták ki, de ennek a programnak a minőségi foglalkoztatás fenntartása és javítása a célja. A negyedik kategóriában a határon átnyúló kapcsolatok erősítésére lehet pályázni. A szakember azt javasolta, hogy mindenképpen pályázzanak az önkormányzatok.

Van nemzeti öntudatunk

Az Önkormányzati Szabadegyetem pénteken délután a Feszty-Körkép Alapítvány elnökének, Ökrös Mariannak az előadásával folytatódott. Az elnök a Feszty Árpád Emlékév kapcsán elmondta, 160 éve született Feszty Árpád, 120 éve avatták a Millenniumi Emlékparkot. A céljuk az volt az emlékévvel, hogy a tankönyvekben nem szereplő tényeket, vagy hamisan tanított eseményeket bevigyék a köztudatba. A programmal összekötötték a Kárpát-hazát, voltak vetélkedők, amelyekben felvidéki gyerekek is részt vettek.

Az emberek gyakran felteszik a kérdést: ki vagyok én? A nemzetek is feltehetik ezt a kérdést önmaguknak. A magyarságnak erős nemzeti öntudata van, még akkor is, ha ettől az identitástudattól meg akarnak minket fosztani, a nemzeti öntudatunk gyengítése idegenkezűségre utal – fogalmazott Ökrös Mariann.

A magyarságot a szomszédos országok tankönyveiben negatív jelzőkkel illetik. Nem értenek minket, hiszen mások vagyunk, más a nyelvünk, mások a szokásaink, más a kép-jel rendszerünk. Az európaiak viszont nem tolerálják a másságot.

Élhető településeket

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere a fejlesztési tervek buktatóiról szólt. A községek általános érvényű rendeletben szabályozzák a területfejlesztési tervüket, ennek kialakításakor gyakran a polgárok igényeit is figyelembe veszik. Ez alapján lehet fejleszteni és építkezni a településeken.

Hájos Zoltán pozitívan értékelte, hogy az állam az építésügyi feladatot leosztotta az önkormányzatokra, és nem központilag adják ki az építkezési engedélyeket. Dunaszerdahelyen rendelettel szabályozták, hogy a befektetőknek, akik lakóparkokat építenek ki a városban, milyen széles utcát kell építeniük. A fő útvonalakhoz 12 méter széles utcát kell kiépíteniük. Azaz 6 méteres úttestet, és két oldalon járdát, illetve zöldövezetet. A mellékutcák útjainak 5.5 méter szélesnek kell lenniük. Amennyiben a befektető nem ilyen utcákat épít ki, a város nem hajlandó átvenni saját tulajdonba ezeket a közterületeket. Ezzel az a célja az önkormányzatnak, hogy élhető település legyen Dunaszerdahely.

A polgármester kiemelte, a városnak felelőssége két nyelven tájékoztatni. Dunaszerdahelyen információs táblát helyeztek ki, amely a gyakorlatban kétnyelvű útjelző tábla.

Őt követően Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere, ismertette a magyarországi helyzetet. Jelenleg az önkormányzatoknak 21 feladatuk van. Magyarországon elsősorban a feladatok után járó pénzből gazdálkodnak az egyes települések.

Varga Krisztina, az Ovi Foci Alapítvány elnöke szólt az ovi-foci programról. A program óvodás korú gyermekeket szólít meg, egy 6 méter széles és 12 méter hosszú pályát alakítottak ki, amelyen bármilyen sportot űzhetnek a gyermekek. A programmal harmincezer gyermeket értek el eddig és kétezer pedagógus képeztek.

Kevesebb hulladékot

Szlovákiában idén júliusban lépett életbe az új hulladékgazdálkodási törvény. A jogszabály a szakemberek és a polgármesterek szerint módosításra szorul. Az Önkormányzati Szabadegyetem résztvevőit az eddigi tapasztalatokról a Natur Pack munkatársai tájékoztatták.

Az új törvény értelmében a csomagoló cégek fizetik a hulladék egy részének felhasználását. A problémát az jelenti, hogy minden termék be van csomagolva, a csomagolás pedig hulladék –mondta Bognár Éva, a Natur Pack munkatársa. Januártól a szemetes konténereknek színeseknek kell lenniük, illetve a feketéket matricázhatják. A szelektív hulladékgyűjtésre tanítani kell még a polgárokat, ami viszont az önkormányzatok felelőssége.

Weingartner Béla, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a hulladékgyűjtőkből származó szennyeződés akár évtizedek után is jelen van a területeken, ezeket a területeket rekultiválják, hogy ismét hasznosítható legyen, bár az Európai Unió szabályozza, hogy itt milyen tevékenységet szabad végezni.

Süveges László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. projektkoordinációs igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Felvidéken négy helyszínen tartanak majd előadást és workshopot a hulladékgazdálkodásról.

Szombaton:

A Pro Civis által szervezett Önkormányzati Szabadegyetem a szombati napon délelőtt az autonómiák, az önkormányzatiság és önigazgatás kérdéskörével foglalkozott. Európa több országában elfogadott közigazgatási forma az autonómia, a nemzetiségi közösségek megmaradása szempontjából létkérdéssé válhat az önigazgatás.

Kalmár Ferenc, az Európa Tanács által 2014-ben elfogadott Kalmár-jelentés kidolgozója elmondta: megpróbálták elfogadtatni az Európa Tanáccsal, hogy ne nemzeti kisebbségnek, hanem közösségeknek hívják a nemzetrészeket, amelyek nem a saját anyaországukban élnek. Ez sajnos nem sikerült. Amit viszont sikerült elérni, hogy a kisebbségi jogokat ne az egyén, hanem a közösség szempontjából nézzék.

Dél-Tirolban 1972-ben kikiáltották a Bolzanoi Autonóm Tartományt. Olaszország több mint száz régiójában addig ez a terület a leszakadó régiókhoz tartozott, mára a harmadik legsikeresebb területe az országnak. Az autonómia kialakítása előtt nemzetiségi feszültségek voltak a régióban, majd a megalakulás után az ott élő nemzetek egymás mellé kerültek, mára egymással élnek, és a cél, hogy egymásért dolgozzanak. Ez kellene, hogy Európa célja legyen – véli Kalmár Ferenc.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint nehéz meghatározni a jövőt, hiszen a jelen értékelése minden országból másként hat. A VMSZ elnöke kifejtette, sikeres magyarság csak akkor lesz, ha az anyaország és a vele szomszédos országokban élő magyarság is sikeres, ezért lenne fontos, hogy a felvidéki magyarság is erős legyen. Ezért lenne kívánatos, hogy a Magyar Közösség Pártja megerősödjön és az itteni magyarságot ők képviseljék.

Pásztor hiszi, hogy ellenzéki pozícióból nem lehet közösségi érdeket építeni. A mi dolgunk, mindenkivel olyan viszonyt kialakítani, hogy el tudjuk mondani egy asztalnál ülve, mik az igényeink. Aztán azokkal, akik a magyarság véleményét respektálják, együtt is lehet majd dolgozni. Az együttműködésnek köszönhetően a VMSZ a szerb parlamentben bele tud szólni a jogalkotásba. Ezért vállalt kormányzati szerepet a VMSZ.

A nemzetileg elkötelezett politika feladata, hogy olyan megoldásokat fogadjon el, amelyek a nemzet számára a boldogulást biztosítják. Ma határon túli magyarnak lenni azt is jelenti, hogy van egy párhuzamos rendszerünk. A felvidékiek számára ez azt jelenti, szlovák adófizetőként el tudjuk érni azokat a lehetőségeket, amelyeket az állam nyújt. Ez mellett, ha építjük magunkat, akkor egy magyar párhuzamot tudunk állítani, ilyen pl. az oktatási-nevelési támogatás.

A szerbiai egyetemeken tanuló fiataloknak egy ösztöndíjrendszert dolgoztak ki. Fontos, hogy legyenek magyar értelmiségiek, de egy olyan kétszázötvenezres közösség, mint a vajdasági, nem tud egy egyetemet eltartani.

Az autonómia kialakítása nem volt egyszerű, hiszen a jogszabály megszavazása mellé oda kellett állítani a többséget. Máról holnapra nem lehet autonómiát megalkotni, csak apró lépésekkel lehet haladni, fontos, hogy az egyenleg pozitív legyen, de ehhez tudni kell, mit akarunk. Jelenlegi feladatként a vajdaságiakra a tartományokról szóló törvények átdolgozása vár.

Őry Péter, a Pro Civis elnöke szerint az ilyen fórumok azért is jók, mert görbe tükröt állítanak önmagunk elé. A felvidékiek az egyetemes magyarság részei, ennek köszönhetően tudunk egy irányba gondolkodni, és ebben gondolkodik Szili Katalin kormánybiztos is – fogalmazta meg Őry.

Szili Katalin volt házelnök, miniszterelnöki megbízott kiemelte, az Unió lakosságának 10 százaléka nemzeti közösséghez tartozik, és az itt élők 5 százaléka bevándorló, akiknek nincsen a kontinensen állampolgárságuk. Európa pedig nem az őshonos lakókkal foglalkozik, hanem a bevándorlók jogait próbálja megoldani.

2021-re valószínűleg 10 százalékkal kevesebb lesz a magyar a Kárpát-medencében, mint 15 évvel ezelőtt. Ezért lenne fontos az autonómia felé való lépések elindítása. Vajdaság erre az útra lépett.

A Felvidéken az autonómia kifejezést nem szeretik. Ezért kell az önkormányzatiságról beszélnünk. Lépésről lépésre tudunk azért tenni, hogy saját sorsunkról, oktatásról, kultúráról mi magunk dönthessünk. Terminológiailag háromféle nem területi autonómiáról szólhatunk: a személyi elvű, a kulturális és a funkcionális autonómiáról. A területi autonómiák esetén adminisztratív és törvényhozási autonómiát ismerünk.

Alapvetően a közösségnek kell tudnia, hogy ők mit szeretnének, Budapestről nem lehet megalkotni a magyar közösségek autonómiakoncepcióit – fogalmazott Szili Katalin. Hiszen nem lehet uniformizálni ezeket a dokumentumokat. Jelen pillanatban a Kárpátalján, a Délvidéken, a Vajdaságban, illetve a Felvidéken lehetne szó területi önkormányzatiságról, de ezeken a területeken más-más megoldásokra van szükség. Az utódállamok nem védik a kisebbségeket, a szlovák alkotmány például nem szól a közösségekről. Maguknak a közösségeknek is akarniuk kell a kollektív jogokat, azok betartását és ez lehet az út az önigazgatás felé.

Szili Katalin kiemelte: csak Székelyföldön van két autonómiakoncepció, a Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is kidolgozott egyet, a többi régióban egy alapdokumentum létezik. Felmerül a kérdés, mi lesz a szórványban élőkkel? Az ő oktatásuk is fontos, az ő igényeiket is fel kell mérni, amikor az önigazgatásról esik szó.

A Femine Fortis is bemutatkozott az Önkormányzati Szabadegyetemen

A Nagymegyeren megszervezett Önkormányzati Szabadegyetem a Femine Fortis blokkjával ért véget. A szervezet tavaly alakult meg, az alapítók célja a nők bevonása a közéletbe. Több olyan közéleti téma van, ami első látszatra csupán a nőket érinti, mégis össztársadalminak nevezhető. Ilyen többek között az anyaság is.

Az oktatási önigazgatás lenne a megoldás

Kiss Beáta, a Femine Fortis elnökségi tagja, a Magyar Közösség Pártjának oktatási alelnöke a reggeli előadásokhoz kapcsolódóan az oktatási önrendelkezés fontosságáról szólt. Szerinte a pedagógusok nagy része nő, ezért sokan elnőiesedett szakmaként tekintenek rá. Kiss Beáta szerint a magyar oktatás alapvető problémája, hogy hivatalosan nincsen szlovákiai magyar iskolarendszer. A magyar iskolák hálózata a szlovák iskolarendszer része, a törvények nem definiálják a nemzetiségi iskolákat, azok létét, csak a tanítási nyelvben tesznek különbséget. Az iskolarendszer ennek következtében a magyar iskolák specifikumait nem oldja meg. Az iskolák kerettantervek alapján oktatnak, ezek kialakításába azonban a magyar szakemberek nem tudnak beleszólni. Megoldás lehetne az önigazgatás, amelynek köszönhetően a magyar iskolák számára kialakítható lenne egy saját tanrend.

Az Európában működő autonóm közösségek mindegyike megfogalmazta, hogy az anyanyelvhasználat és az oktatás az alapja az önkormányzatiságnak, de ez a nemzet megmaradásának alapja is. A magyarság célja a Felvidéken az anyanyelvhasználat kiterjesztése, ezzel együtt nőne a magyar nyelv presztizse, ami vonzóbbá tehetné az anyanyelvű oktatást. A szlovákiai magyar oktatás problémáinak a megoldását Kiss Beáta az önigazgatás kialakításában látja, ennek kialakításához az államnak is hozzá kellene járulnia. A magyar oktatásra szánt keretből fenn tudna tartani a magyarság olyan szakmai szervezeteket, amelynek feladata a kutatás és a dokumentumok kidolgozása lehetne, hogy iskoláink versenyképesek legyenek.

A női témák össztársadalmi problémákat vetnek fel

Bauer Edit volt Európai Parlamenti képviselő, a Femine Fortis elnökségének tagja bevezetőjében elmondta, minden Európai Néppárthoz tartozó pártnak van női szervezete, ezért volt fontos, hogy a Magyar Közösség Pártjában dolgozó nők is létrehozzanak egy ilyen egyesületet. Bauer Edit szerint az emberek nem értik, miért kell női problémákkal foglalkozni. Mintha ez egy művileg kialakított téma lenne, pedig nem az. Demográfiai válságot élünk Európában, ennek következtében megváltozott a társadalom struktúrája. Ezzel együtt az elmúlt száz évben, amióta először választójogot kaptak a nők, megváltoztak a női szerepek is. Miközben a bérszakadék még mindig óriási a nő és a férfi munkavállalók között, Európában 16, míg Szlovákiában 19 százalék, mára Európában a diplomások között hatvanszázaléknyi a nő, mégis több a férfi a vezető posztokon, mint a nő. A nők képességei semmivel sem jobbak, vagy rosszabbak, mint a férfi társaiké, csak a társadalmi körülmények olyanok, hogy sok nő nem mer, nem tud vezető szerepet vállalni – véli Bauer Edit.

A nők átlagéletkora 6-7 évvel magasabb, mint a férfiaké, de az miatt, hogy a bérszakadék a férfiak javára dől el, a nyugdíjakban is óriási különbségek mutatkoznak. A férfi és a nő átlagnyugdíja között 39 százalékos különbség van a férfiak javára. Ezeket a különbségeket meg kellene szüntetni. Bauer Edit szerint a nőkre is szükség van vezető posztokon és a közéletben, hiszen kutatások is bizonyítják: a nők másként látják a világot, sokkal empatikusabbak, mint a férfiak.

Zupko Mária, a Femine Fortis alelnöke felszólalásában szólt a mássággal élők körülményeiről is, arról, hogy azok az édesanyák, akik fogyatékkal élő gyermeket nevelnek, sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint az egészséges társaikat nevelő szülők. A Femine Fortis egyik feladata, hogy ezekre a problémákra is felhívják az emberek figyelmét – mondta el az alelnök.

(Forrás: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

További felvételek Facebook-oldalunkon tekinthetők meg