Csóti György, a magyarországi Kisebbségi Jogvédő Intézet elnöke csütörtökön, július 20-án Tusványoson a civil szervezetek fontosságáról tartott fórumot a kolozsvári Kis Júliával, valamint felvidéki meghívott vendégeivel, Őry Péterrel és Orosz Örssel.
Csóti György rámutatott, a nemzeti identitásunk megőrzése tekintetében az oktatásügynek és az anyanyelvünk használatának kiemelten fontos a szerepük. Eredményt és előrelépést a kisebbségi politika és a civil szféra egyaránt hatékony munkája hozhat.
Kis Júlia (jogász, Jogaink Egyesület) tájékoztatott róla, hogy Kolozsvárott magyar ügyvédek alkottak jogvédő testületet. Kézikönyveket adnak ki, a fiatal magyar vállalkozók számára előadásokat szerveznek. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem beszélhetünk jogérvényesítésről, ha nem ismerjük a jogainkat!
Őry Péter a Pro Civis Polgári Társulás elnöke és a Magyar Közösség Pártja vezető politikusa szólt a Pro Civis által fenntartott és folyamatosan bővülő törvénytárról, melyben magyarul teszik elérhetővé a törvényeket, köztük az alkotmányt is. Miután Szlovákia is aláírta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, tulajdonképpen ez állami feladat volna, ahogy több más civilek által végzett tevékenység is. Szlovákiában jogszabály létezik a kisebbségek nyelvének használatára vonatkozóan, de annak kivitelezésével is sok probléma van. Az állami szervek olykor abszurd módon cselekszenek, ezért a civil szervezetek próbálnak érvényt szerezni jogainknak, például a kétnyelvűség érvényesülésének. Megemlítette azt is, hogy a közelmúltban Szlovákiában létrejött a Kisebbségi Kulturális Alap, pályázni azonban csak államnyelven lehet!
Szerencsére nem csak a civileknél tapasztalunk pozitív példákat. Őry Péter elismerően szólt Dunaszerdahely Önkormányzatának azon lépéséről, hogy a városban kétnyelvű információs közlekedési táblákkal segítik a tájékozódást. Sikeres volt az MKP-nak a választási törvény módosítására tett igyekezete is, a választási tájékoztató anyagokat a kisebbségek nyelvén is kiküldik – az MKP ezt ellenzéki parlamenten kívüli szerepből érte el.
Orosz Örs, az eredményes munka lehetőségét a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom tevékenységén mutatta be. Többek között kétnyelvű táblákat állítottak, a vasútállomásokon többnyelvű tájékoztatást valósítottak meg. Volt eset, Ekel példája, hogy az állami önkényre válaszul tizenegyszer szerelték fel a vasúti megállóban a település magyar megnevezését is. A civilek tudatosítják, hogy nem mindenki tehet forradalmi lépéseket, de számos egyéb formában, például a közösségi oldalakon való támogatás kifejezésével is sokat tehetünk közös ügyeink megoldása érdekében. Orosz Örs hangsúlyozta, nem az állami hivatalok zaklatása volt a céljuk, hanem a felvidéki társadalom felrázása.
O.N.
