A magyar politikai képviselet közösen a civil, a kulturális és az ifjúsági szervezetekkel, valamint a református egyházzal március végéig folytatja az aláírásgyűjtést az európai polgári kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy az Európában élő őshonos nemzeti kisebbségek jogaival kötelezően foglalkozzon az Európai Unió. Egymillió aláírásnak kell összegyűlnie ahhoz, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon az üggyel. Berényi József szerint minőségbeli előrelépést jelentene, ha a kezdeményezés sikerrel járna.

Már összegyűlt 50 ezer aláírás

Az aláírásgyűjtés kezdeményezője az őshonos közösségeket tömörítő FUEN, az Európai Nemzetek Föderatív Uniója, melynek Szlovákiából a Magyar Közösség Pártja a tagja, így a magyar párt az aláírásgyűjtésben is kezdeményező volt. A Szlovákiára eső kvóta 9 500 támogató, az MKP azonban azt vállalta, hogy legalább 50 ezer aláírást összegyűjt. Megvan a párt által ígért 50 ezer aláírás, ebből 2500 elektronikus formában – a gyűjtés azonban tovább folytatódik – jelentette be ma Somorján, a Fórum Intézetben megtartott sajtótájékoztatón Berényi József, aki az MKP-ban az ügy koordinátora.

Berényi bevallása szerint korántsem olyan egyszerű az egymillió aláírás összegyűjtése, mint ahogy azt kezdetben gondolták. Ebben szerepe van annak is, hogy a petíciós ív bonyolult, kitöltése több időt vesz igénybe, mint az korábban megszoktuk.

A Felvidéken az aláírásgyűjtés nyáron kezdődött, közéleti személyiségek – Stierber Lajos, Panyik Imre, Németh Imre, Szarka Tamás, Bögi Róbert, Szakál László, Görözdi Zsolt – támogatták a kezdeményezést. „Közéleti személyiségeket kértünk fel, akik nem köthetők pártokhoz és érdekcsoportokhoz, ezzel is azt jelezve, hogy ez az itt élők közös ügye” – mondta Berényi József. Később a többi nemzeti kisebbség képviselőivel is tárgyaltak, a németek, a csehek és a ruszinok is támogatták a kezdeményezést.

 Hét országból egymillió aláírás kell

Berényi József nem mondott konkrét számokat arról, hogy az egyes országokban mennyi aláírás gyűlt össze. Erről a FUEN elnöke, Vincze Lóránt február másodikán ad majd tájékoztatást. Azt azonban az MKP politikusa is jelezte, hogy ugyan reményteljesen gyűlnek az aláírások, de még koránt sincs meg az egymillió. Berényi e téren komoly tartalékokat lát még Magyarországon, ahol eddig nem elég erőteljesen zajlott a gyűjtés. Erdélyben viszont már sok aláírás gyűlt össze, ott azonban könnyítettek az eljáráson, sokan csak felhatalmazást írtak alá, hogy nevükben regisztrálhatnak.

Példanélküli széles összefogás

Az elkövetkező két hónapban a felvidéki civil, kulturális és ifjúsági szervezetek, valamint a református egyház is bekapcsolódik az aláírásgyűjtésbe. Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője úgy fogalmazott, „nem volt még példa arra, hogy egy ilyen európai ügynek részese legyen a felvidéki magyarság”, ezért is döntött úgy a civil szféra, hogy felvállalja ezt az ügyet, és tesznek érte.

Palcsó Attila, a Szlovákiai Református Keresztény Egyház nevében elmondta, a zsinati elnökség levélben fordult a gyülekezetekhez, hogy kezdjék gyűjteni az aláírásokat, az egyház híveinek 90 százaléka magyar, s támogatják ezt az ügyet. Mézes Rudolf is arról számolt be a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége nevében, hogy 13 régióban 500 alapszervezetük kapott írásos tájékoztatást, az aláírásgyűjtés folyamatban van, ahogy a Csemadok égisze alatt is, erről Görföl Jenő adott számot, mint mondta, az aláírásgyűjtés hajrájával egy időben zajlanak az évzáró taggyűlések, ezeken már eddig is sokan aláírták a petíciót. Csémi Szilárd a Cserkészszövetség nevében mondta el, hogy elsősorban online szólítják meg a fiatalokat, de az ernyőszervezetükön keresztül megkeresték a szlovák és a magyar cserkészszövetséget is. A Diákhálózat is a határokat  átlépve tesz a petíció sikere érdekében. Kotiers Róza elnök elmondta, a kolozsváriakkal együtt voltak kezdeményezők, és a szakkollégiumi mozgalom is bekapcsolódott a gyűjtésbe, csak úgy, mint a Magyar Ifjúsági Konferencia. Kocskovics Péter, a Sine Metu Polgári társulás nevében úgy fogalmazott, csatornáikon sok fiatalt érnek el, s így próbálnak meg mozgósítani a petíció sikeréért.

Minőségbeli előrelépést jelenthetne

Újságírói kérdésre válaszolva Tokár Géza elmondta, a kisebbségi kormánybiztossal a Minority SafePack-ről még nem tárgyaltak, de azt előterjesztik a Kisebbségi Bizottság soros ülésén.

Az elmúlt hetekben több nyilatkozatváltás is volt az MKP és a Most-Híd között. Legutóbb a vegyespárt EP-képviselője azt kifogásolta, hogy sok helyen belpolitikai eszközként használják az aláírásgyűjtést. Ezzel kapcsolatban Berényi József rámutatott, „fölösleges ezen a kérdésen vitatkozni, mert ha a kezdeményezés sikeres lesz, azzal mindenki csak jól járhat. Az Európai Parlamentben is könnyítené az érdekérvényesítést, ezért is fontos, hogy meglegyen az egymillió aláírás”.

Az MKP politikusa szerint fontos mérföldkő lenne, ha az unióban elfogadásra kerülne a kisebbségvédelmi csomag. Ezúttal is felhívta arra a figyelmet, hogy az egymillió aláírás még nem jelenti automatikusan az őshonos kisebbségeket védő jogszabály jóváhagyását, de az Európai Bizottság elé kerülne az ügy, elkezdődhetne egy folyamat, ami siker esetén „komoly minőségbeli előrelépést jelentene az őshonos kisebbségek jogállásában” – hangsúlyozta Berényi, aki úgy véli, mivel az európai jogi norma lenne, jobban betartanák itt is, mint a most hatályos szlovákiai törvényeket. Példaként a kisebbségi nyelvhasználati törvényt említette, amely csak lehetőségeket teremt, de nem teszi kötelezővé a kisebbségek nyelvének használatát. „Ha ez európai jogszabály lenne, valószínűleg Szlovákiában is jobban odafigyelnének a betartására” – fogalmazott Berényi József.

Forrás: hirek.sk, molnár