Tompa-központ nyílik Rimaszombatban – jelentette be Cziprusz Zoltán megyei és városi képviselő, az MKP Országos Elnökségének a tagja, a Via Nova ICS alelnöke Feleden, a március 2-án harmadik alkalommal megrendezett gömöri összetartozás napján, melyet megtisztelt Menyhárt József, az MKP országos elnöke is.
Tornalja és Pelsőc után idén Feleden bontották ki az összenő, ami összetartozik molinót. „Ha közösségépítésről, régiófejlesztésről van szó, akkor mindig lehet számítani Feledre” – szögezte le üdvözlőbeszédében Mihályi Gábor, a község független polgármestere. Hozzátette, ha azt akarjuk elérni, hogy Gömörben jobban teljesítsünk, akkor össze kell kötni a szakmaiságot, a barátságot és az együttműködést. „Számomra az volna a legjobb, ha példát mutatnánk a fiataloknak, s itt maradnának Gömörben és Nógrádban, s az elmaradott régiókért dolgoznának” – mondta.
Gömör jobban teljesít – fejtették ki beszédeikben az MKP járási képviselői: Simon Csaba a Rozsnyói MKP járási elnöke, Deák János a Nagyrőcei MKP járási elnöke, Juhász Péter a Rimaszombati járási MKP nevében és Cziprusz Zoltán a Via Nova ICS és Baráti Körök nevében.
Simon Csaba elmondása szerint a hogyan tovább gondolata egyre jobban foglalkoztatja a gömöri magyarságot, hiszen nem adhatja fel önmagát. Kifejtette, hogy a legnagyobb problémát a munkanélküliség jelenti, s megindult az elvándorlás, elnéptelenednek a falvak.
A megmaradás záloga a munkahelyteremtés
„A gömöri ember védjegye a jól elvégzett szorgos munka volt, az, hogy ennyiért nem érdemes dolgozni ismeretlen fogalom volt a számukra, mert tudták, hogy a becsületesen elvégzett munkával önmagán és családján segíthet. Most a munkanélküliség lelket, testet gyötrő időszakából kell megtalálni a kiutat. A gömöriek megmaradásának a záloga a munkahelyteremtés, az infrastruktúra-fejlesztés lehet. S meg kell erősíteni településeink lakosainak az önbecsülését” – hangsúlyozta a rozsnyói járási elnök.
Deák János felhívta a figyelmet, hogy ez a régió, Dél-Szlovákia közepén a mai politikai viszonylatban valójában nem tartozik sehová, s köztudott, hogy a magyarlakta vidék nyomorba taszítása még a háború utáni politika egyik alapköve. Kiemelte, hogy az ipari és fejlesztési tervek az utóbbi időszak kormányzásai alatt ezt folytatják, hiszen leépítik Gömört.
„Újságírókat gyilkolnak, statisztikákat hamisítanak, hogy hangzatos címekkel közölhessék, csökkentették a munkanélküliséget, értelmezhetetlen törvényekkel újabb és újabb terheket rónak a közemberekre. Szisztematikusan megpróbálják szétzilálni az összetartó közösségeket” – festette le a mai valóság szomorú képét. A nagyrőcei járási elnök a legfőbb feladatnak jelölte meg a közösség megtartását.
A megyében az MKP nagyobb erőt képvisel
Juhász Péter az MKP Rimaszombati Járási Elnöksége nevében úgy is, mint a Besztercebányai Megyei Önkormányzat magyar képviselőinek a frakcióvezetője az elmúlt év eseményeit emelte ki, amelyektől úgy vélik, hogy Gömör jobban teljesít. Átadásra került a Csillagház, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház konferencia-központja, melyben konferencia- és tanácsterem, étkező és 24 vendégszoba várja a vendégeket. „A Baráti Körök is itt fogja rendszeresen megrendezni a tudattágító előadásait” – mondta.
Majd így folytatta: „Gyönyörű turulszobrot avattunk Lévárton, Rimaszombatban a Tompa téren középre került Tompa Mihály szobra, s szeretnénk, ha ide kerülne Arany János szobra is. Felépült a gályarabok emlékműve, mely a Reformáció 500 jegyében rámutat arra is, hogy megmaradjunk magyarnak.”
A sort a megyei választások eredménye követte, amelyen száz százalékot értek el, hiszen négy magyar képviselőből négyet juttattak be. „Súlyunkhoz képest sokkal nagyobb erőt képviselünk, és sikerült a mérleg nyelvévé válnunk. S remélhetőleg olyan helyzetbe tudunk kerülni, hogy ez a régió több pénzt kaphat, mint amit eddig kapott. Jobbak lehetnek az útjaink, a lehetőségeink arra, hogy dolgozzunk. Lehetőség van a két határátkelő befejezésére. S további lehetőséget kaptunk a megyei elnöki megbízott Csúsz Péter személyében, aki hatosra bővítette az ötös képviselői csapatot, s Rimaszombatban nyit egy megyei irodát egy asszisztenssel” – tájékoztatott Juhász Péter.
Majd szólt a család fontosságáról, a gyermekvállalásról. A jövőt egymás nagyobb tiszteletében, szeretetében, a keresztény értékrendben látja. „Ne féljünk. A mai korban senki nem kéri, hogy adjuk a vérünket, csak kiállást, tisztességet és becsületet, valamint elszántságot azért, hogy ez a jobb jövőre képes magyar közösség előre tudjon jutni” – így kívánt sok erőt, egészséget és Isten áldását.
Tompa-központ és a civilek és vállalkozók szövetsége alakul
Cziprusz Zoltán határozottan hisz abban, hogy Gömör valóban jobban teljesít, mert kész tényekkel és eredményekkel tudnak szolgálni, s Gömör országosan is pozítv példa lett. Kiemelte a megyei választások eredményeit, az óvodafelújításokat, a Baross-pályázaton elért sikereket, melyekkel a magyar kormány a kis- és középvállalkozókat támogatja.
„Ezek az eredmények azok, amelyekre büszkék lehetünk, s megteremtik egy olyan közösség alapjait, ahonnan nem elmennek az emberek, hanem ahová csatlakozni szeretnének. Ki az MKP-ba, ki az ICS-ben, ki a Baráti Körökbe, ki a FEMARO-ba, de a lényeg, hogy egy közös családba, amelynek a célja ugyanaz, egy élhetőbb és gazdaságilag, szellemileg fejlettebb, magyarságában erősebb Gömör megteremtése” – mondta, majd egy világos jövőkép vázolására tett kísérletet.
Úgy véli, hogy a gömöri összefogásnak a gömör-nógrádi összefogás az alternatívája, mert Ragyolctól Szoroskőig, sőt Tornagörgőig így együtt alkot egy természetes magyar egységet. Ennek jegyében az összejövetelen már nógrádiak is részt vettek, hogy jövőre már a Gömör-Nógrádi összetartozás napját rendezhessék majd meg.
„Együtt több mint nyolcvanezer magyar anyanyelvű lakos régiójáról beszélünk, ami a csallóközi régió után a legnagyobb magyar tömb az országban. Ehhez összefogás kell, amelyre közösen képesek vagyunk” – szögezte le, de kiemelte, hogy nem elég a Losonci, a Rimaszombati, Nagyrőcei és Rozsnyói járásoknak összefogni, tovább kell bővíteni a szervezetek közötti összefogást is. Erre is szolgált megoldással. Mind a négy járásban megerősítik a Magyar Közösség Pártja, a Via Nova Ics, a Baráti Körök és a FEMARO hiteles együttműködését. Bejelentette, hogy egy új központot is létrehoznak.
„A Tompa-központot terveink szerint május elsejével szeretnénk megnyitni. Az iroda első körben egy alkalmazottal, Mag Fodor Enikővel indul majd el, de azt szeretnénk, ha a többi szervezetnek is lenne majd itt képviselője. Az iroda mellett további két szövetséget is létre szeretnénk hozni: a gömör-nógrádi civil szervezetek szövetségét és a gömör-nógrádi vállalkozók szövetségét azzal a feladattal, hogy koordinálják az itt lévő civil szervezetek és vállalkozók tevékenységét. Ha ezen a gazdasági és civil vonalon sikeresek leszünk, akkor öntudatos gömöri régiót tudunk létrehozni” – hangsúlyozta Cziprusz Zoltán.
Menyhárt József, az MKP országos elnöke szívből gratulált a gömöri csapatnak, akikre nagyon büszke. Elmondta, úgy véli, hogy Cziprusz Zoltánban benne van az a lendület, amely ezt a csapatot egybetartja. „Az ő és a többiek munkáját is megköszönni jöttem” – mondta.
Elkerülhetetlen a jog- és gazdasági biztonság mellett a magunkba vetett hit
Nem kerülte meg a kérdést, hogy merre tovább magyar közösség, s hogyan teljesít? „Ebben a szóban, hogy teljesít benne van a teljes. Feltehetjük a kérdést, hogy mi, felvidéki magyarok mennyire vagyunk teljessé? Azt láthatjuk, hogy Gömörben van egyfajta teljesség, amit meg kell tartani” – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy mindenképpen szükség van jogbiztonságra, hogy minden magyar tudja, hogy itt joga van szólni, joga van a nyelvéhez, kultúrájához. Hozzátette, hogy Magyarország hathatós segítsége nélkül az itt élő magyaroknak már sem intézményei, sem kulturális szervezetei nem nagyon működnének.
A gazdasági biztonság is nagyon lényeges, melyhez a Magyar Közösség Pártja a Baross Gábor Tervet tette le az asztalra, mely egy állandó gazdasági konzultáció. „Nagyon fontos, hogy Gömörből a kis- és középvállalkozók bátrak voltak, s mertek pályázni. Meg fogjuk őket keresni, hogy mi az, amiben tovább tudunk menni, mitől tudunk élő közösség lenni” – mondta. Hozzátette, nagyon fontos a magunkba vetett hit, mert nem lehet azt várni, hogy bennünket mindig megment valaki.
„A munkát magunknak kell elvégezni, ezért hinni kell saját magunkban” – biztatott Menyhárt József. Hozzáfűzte, Magyarország is ezt várja tőlünk, mert akkor leszünk teljesek, ha ezt a munkát magunknak vállaljuk fel, s ki-ki hivatása szerint otthon végzi azt el.
Felszólalt Auxt Ferenc, a Magyar Közösség Pártja Rimaszombati járási elnöke, aki egyperces néma csendet kért a napokban meggyilkolt újságíró emlékének. Csúsz Péter, az MKP Losonci járási elnöke pedig hangot adott az érzésének, hogy megértette a gömör-nógrádi összefogás fontosságát. Az est háziasszonya Kovács Magdaléna volt.
A kultúrműsorban fellépett a kuntapolcai Bódis Enikő verssel, a pelsőci Máté Adrianna énekkel, a rimaszombati Csillagvirág és Gitárossokk együttes és a feledi Boglárka Néptánccsoport, de Menyhárt József is újra gitárt fogott, hogy szórakoztassa a közönséget, különösképpen a nőket, akiket a Magyar Közösség Pártja képviselői egy-egy szál rózsával köszöntöttek a közelgő nőnap alkalmából.
