Szlovákia az elkövetkező években 25,4 milliárd eurót használhat fel külső, zömében európai uniós forrásokból. A tetemes összeg magába foglalja az EU Szlovákia számára megítélt keretet a 2021-2027 közötti költségvetési, programozási időszakra, a Szlovákia által eddig fel nem használt EU-s forrásokat az elmúlt évekből, az EU Felújítási Alapjának forrásait mintegy 6 milliárd euró összegben, valamint kedvező kamatozású hitelt, amelyet az EU tagországai közösen igényeltek és közösen garantálnak.
A pozsonyi kormány megbízásából a pénzügyi tárca egyik részlege, az ár-érték arány részleg dolgozta ki Modern és Sikeres Szlovákia Reformcsomag (MSSzRCs) néven a tetemes összeg felhasználásának lehetőségeit. Ebből kellene kialakítani a leghatékonyabb stratégiát, amely három célt követ: a járványt követő gazdasági válság hatásának enyhítését, majd kiküszöbölését, a régi terhek és megoldatlan kötelezettségek megoldását, valamint olyan reformokat és beruházásokat, amelyek a 21. század feltételeinek megfelelően a fejlődés és gyarapodás útjára terelik Szlovákiát.
Az MKP nevében azt javasoljuk, hogy a 104 oldalas MSSzRCs-ban lefektetett számos részletmegoldás közül ki kellene választani néhány fő stratégiai irányt. Ha nem így lesz, akkor a mindenből egy keveset elv kerekedik felül, a tetemes források szétaprózódnak és ugyanaz történik majd, mint 2004 óta az EU-alapok felhasználásánál. Rengeteg területen közepes vagy kis előrelépés lesz tapasztalható és a források jelentős része benn ragad a rendszerben, nem kerül felhasználásra. Máig több, mint 7 milliárd € rekedt a rendszerben.
Itt az ideje a mély lélegzetvételnek, a felelősségteljes döntés meghozatalának, amelyhez elegendő forrás rendelhető. Azt javasoljuk, hogy az EU Felújítási Alapjából elsősorban a régi terheket, megoldatlan célkitűzéseket kellene oldani, elősegítve ezzel az esélyegyenlőséget. Az ország összes települését el kellene látni ivóvízhálózattal és csatornahálózattal, kistérségenként pedig víztisztítóval, ahol mindez hiányzik. Mindez kevesebb, mint 3 milliárd euróba kerülne.
Az autópályák és a gyorsforgalmi utak állapota kiváló, vagy nagyon jó. Viszont az első osztályú közutak szakaszainak egyharmada válságos állapotban van, míg a megyék hatáskörében levő II. és III. osztályú utak szakaszainak több, mint a fele. A városok és a falvak hatáskörében levő utakról nem is beszélve. Itt ez az arány megközelítőleg 70 százalékos. Ezen útszakaszok teljes burkolatfelújítása az egész ország területén mintegy 2 milliárd euróba kerülne. Olyan szakaszok is vannak az országban, amelyek felújítása vagy megépítése 50 – 60 éve történt. A vízvezetékek zöme is 50 – 60 éve épült az országban. Nemcsak esélyegyenlőséget teremtenénk szerte az egész országban, lényegesen megjavítanánk milliók életminőségét, rendbe raknánk a múltból örökölt hiányosságokat. Sokkal tisztább környezetben élne mindenki. Legalább a következő 20-30 évre nem lenne gondunk az alapinfrastruktúrával. S hogy eleget tegyünk az EU feltételeinek, integrált rendszerben gondolkodva, mindezzel kedveznénk az iparnak, a vállalkozásoknak, a szolgáltatóknak, a lakásépítésnek, a szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztését is előmozdítanánk. Nem is beszélve az idegenforgalomról. Az alapelvünk az, hogy hiába lesz a fővárosban 21. századi digitális technológia, az ipar egy részében megvalósul az ipari forradalom 4.0, ha az ország másik szegletében tovább mérgezik az emberek a környezetüket, életterüket. Eközben ne feledjük: az ipari forradalom 4.0 következménye a jelentősen megnövekedett munkanélküliség lesz, mivel a gépsorokánál immár csupán robotok fognak „dolgozni”.
Az MKP nevében az EU Felújítási Alapjának fennmaradó részét, mintegy 1 milliárd eurót munkahelyek, a kis- és közepes vállalkozások, valamint a kreatív ipar (kultúra, sport, rendezvényipar) fenntartására szánnánk a járvány idején. Kurzarbeitra, ösztönzésre, motivációra használnánk az eszközöket.
Folytatjuk.
Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke
