Három hete tartottunk az MKP-ben szakmai napot, amelyre meghívtuk a gazdaság járvány által leginkább sújtott területeinek – köztük az étkeztetés, vendéglátás - egy-egy képviselőjét. Velük vitattuk meg, hogy a járvány okozta helyzetben milyen intézkedések segítenék talpon maradásukat, túlélésüket, majd meghirdettük az MKP 8 gazdaságvédelmi intézkedését.
Azóta a vállalkozók helyzete tovább romlott. A napokban látott napvilágot az a szakmai felmérés, amely alapján az étkeztetésben és a vendáglátásban vállalkozók 60 százaléka éli fel éppen utolsó tartalékait. Sokan közülük napokon vagy heteken belül végleg lehúzhatják a rolót.
Alapállás: a magasabb elv (járvány) okozta körülmények miatt, a kormányzati intézkedések következtében átmenetileg szüneteltetett vállalkozásoknak az állam térítse meg a veszteségeiket, hogy túlélhessék a bezártságot, kimaradást, majd újult erővel folytathassák ott, ahol korábban tevékenykedtek. Például Ausztriában az ilyen okok miatt bezárt étkeztetési és vendéglátási vállalkozásoknak a kormány havi bontásban megtéríti a tavalyi forgalmuk 80 százalékát. Csehországban a minap jelentette be a kormányfő, hogy az átmenetileg bezárt étkeztetési és vendéglátási vállalkozásoknak teljes mértékben megtérítik a veszteségeiket és költségeiket.
Aki megszakítja vállalkozását, a járvány befejeztével nehezen tudja majd újra indítani, hiszen a gazdaság általános felfutása lassú, fokozatos lesz. Abból az alapelvből kellene kiindulnia a kormánynak, hogy az aktív vállalkozó adófizető és járulék-befizető is egyben. Ha inaktív lesz, a szociális hálóban köt ki, majd szociális segélyt fog igényelni. Nem beszélve arról, hogy a több tízezer vállalkozó, akik a kormányzati intézkedések következtében bezárták éttermüket, bisztrójukat vagy kávézójukat családfenntartók és családapák is egyben.
Fordítsuk meg másképpen a témát. Az előző kormány az idei évre az állami költségvetést először kiegyenlítettre tervezte, majd tavaly novemberben 2,7 milliárd eurós hiánnyal fogadta el. Ám az idei végső elszámolásnál a költségvetés hiánya minden bizonnyal túlszárnyalja majd a 10 milliárd eurót. A kulcskérdés az, hogy a több, mint 7 milliárdos többlethiányt mire költötte el a mai kormány, ha a vállalkozók későn és alacsony összegben kapták kézhez az állami segélyt, amely jellemzően csupán a munkahelyek megtartását célozta meg? Egy korábbi felmérés kimutatta, hogy gazdasági elsősegély címén az EU 27 tagországa közül Szlovákia és Románia áldozott legkevesebb forrást a gazdasági szereplők megsegítésére.
Mindezek miatt az MKP nevében arra kérjük Szlovákia kormányát, hogy havi bontásban térítse meg az étkeztetésben és a vendéglátásban vállalkozók számára tavalyi forgalmuk 80 százalékát. Ez esetben a bevételeikből az adóelőleget és járulékaikat is meg tudják majd téríteni. Nem kell haladékot kérniük, amit később úgyis ki kell majd fizetniük. Végső elszámolásnál e lépéssel jól jár az államháztartás és jól jár maga a vállalkozó is. Nem kell rettegnie, miből tartja majd el a családját. Ha máshol ezt felismerték, felismerhetné ezt a pozsonyi kormányzat is.
Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke
