A közúti beruházásokról tartott közös sajtótájékoztatót csütörtök délelőtt az MKP, a Híd és az Összefogás, azaz a Szövetség. Részt vett rajta Sólymos László, a Híd elnöke, Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke és Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke.
Sólymos László egy közvélemény-kutatás eredményét mutatta be, amely arról ad tudósítást, hogy az országban élők 70 százaléka elégedetlen a kormány régiókat érintő munkájával. A Szövetség szavazóinál ez az arány 6-7 százalékponttal magasabb. A kormány nem igyekszik lefaragni a regionális különbségeket, magukra hagyta a leszakadó régiókat. A régiók érdekei nem kerültek bele az új kormányprogramba, sem a megújulási tervbe, és a régióink előkészített infrastrukturális beruházásokat is leállították. Régiónkban egyetlen kilométernyi autópálya építését sem tervezik. Sólymos szerint ez a déli régiók diszkriminációja, ami visszatérés a legszebb mečiari és szocialista időkhöz. Kitért a megújítási alap előkészítésére, amelynél megemlítette a késlekedést, illetve a társadalmi vita hiányát. A Most-Híd elnöke kiemelte, hogy az elmúlt négy évben ebben a régióban is megindult az építkezés, és az előző kormány előkészített projekteket, nemcsak az R7-es és R2-es vonalán, hanem megemlítette az eperjesi elkerülőutat is.
Mózes Szabolcs bírálta, hogy a megújulási tervről nem folyt társadalmi egyeztetés és hiányos volt a benyújtott anyag, hiszen térképek, mellékletek hiányoztak. Pedig talán ez a legfontosabb része a tervnek, hiszen konkrétumokról szól.
Kiemelte, hogy az elmúlt 30-40 évben az útépítési stratégia az északi utat preferálja, miközben délen fele annyiért meg lehetett volna építeni a Pozsony-Kassa közötti autópályás összeköttetést. Az is sokat mond, hogy Magyarországon keresztül idén befejeződik az összeköttetés. Mózes hangsúlyozta, hogy az autópályák nemcsak a közutakba való beruházást jelentik, hanem a régióba valót is, hiszen fejlesztheti az ipart, a turizmust, ezzel pedig a megélhetést segítheti. Amennyiben a Szövetség lehetőséget kap a következő kormányalakításnál, abban az esetben meg kell változtatni ezt a tervet, hogy tekintetbe legyenek véve a déli régiók érdekei.
Farkas Iván szerint a minőségi utak és vasutak a gazdaság ütőerei. Amerre haladnak, ott gazdaságfejlesztés tapasztalható és fordítva, amerre nem haladnak, az a régió leszakad, visszafejlődik. Vagyis a jövőnkről van itt is szó.
Ha szemügyre vesszük a százas listát, amely megtérülési, pénzügyi szempontok alapján lett összeállítva, rögtön szembetűnik, hogy az R7-es déli gyorsforgalmi út újabb, Egyházgelle és Losonc közötti szakaszai a prioritási sor 18., 38., 42., 46., 49., 70. és a 76. tételén találhatóak. Ugyanígy Losonctól Kassa irányába, az R2-es déli gyorsforgalmi út újabb szakaszai a lista 74., 79., 87., 89., 92. és a 98. helyén állnak. Kiemelte azt is, hogy a prioritási sorrendben nem az útszakaszok egymásra épülésével számol, hanem inkább az összevisszasággal. A szoroskői alagutat időközben kisorolták a kormányprogramból. Komárom elkerülő útja a 83. sorban található, Vágsellye és Érsekújvár elkerülője, valamint az izsai körforgalom a listán nem szerepel, noha ezeket állami hatáskörben kellene megépíteni. Az sem véletlen, hogy
Szlovákiában csupán két megyét nem szel át autópálya: a déli Nyitra megyét és a déli Kassa megyét. Csupán néhány kilométer gyorsforgalmi út halad át rajtuk. Mindezt a magyar politikai képviselet hiányával indokolta, és hozzátette, hogy az ország déli részén élő polgárok is fizetik az adókat, amiből északon fejlesztik az infrastruktúrát.
A kormány Pozsonyt és a Vág völgyét fejlesztené, és Szlovákia egyéb régióit, a vidéket hagyná abban a stagnálásban, amelyben jelenleg is leledzik. Kitért az Értéket a Pénzért intézményre, amely szerinte túl nagy kompetenciákat kapott, és többségében rossz, a mai statikus adatokból indul ki, nem számol azzal például, hogy az autópályaszakasz megépülése esetén, mennyivel több lenne a szakaszon utazók száma a mainál, hiszen jóval rövidebb úton lehetne Pozsonyból Kassára jutni, ami egyben megkérdőjelezné a D1-es szakasz létjogosultságát. Az elemzőcsoport csak a mai forgalom adataiból indul ki. Megemlítette azt is, hogy a megyék tudnak pályázni a megyei utak építésére, javítására, de a helyi önkormányzatoknak nincs lehetőségük ilyen programokba belekapcsolódni. Az a kormány feladata volna, hogy segítséget nyújtson a helyi önkormányzatoknak. Farkas Iván figyelmeztet arra is, hogy a kohéziós alapok 2027-ig lesznek elérhetőek, tehát a régiók felzárkóztatására szánt források ezután nem lesznek felhasználhatók. A kormány hozzáállása viszont negatívan diszkriminálja a déli régiót, aminek évtizedes hatásai lesznek.
Forrás: Matus Tibor / ma7.sk
