A kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényjavaslat bukásához a törvény előterjesztői is hozzájárultak. Berényi József, az MKP elnöke és Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke közös sajtótájékoztatójukon leszögezték, a sikerhez szélesebb összefogásra van szükség.
Az MKP felkérte a Csemadokot, hogy széleskörű konzultációt folytasson az érintettekkel a kisebbségi kultúra finanszírozásáról. Annak érdekében, hogy masszív támogatással tudják a javaslatot a parlamentbe visszakerülve elfogadtatni a törvényhozásban.
Mint ismeretes, a törvénytervezet a parlamentben hat szavazattal maradt el a sikertől. A Most-Híd három képviselője és az ellenzék további hat képviselője nem vett részt a szavazáson. Ha jelen lettek volna, az ellenzék leszavazhatta volna a kormánypártot, de nem élt a lehetőséggel!
A kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban Berényi József MKP-elnök még a múlt héten, pénteken tartott sajtótájékoztatóján jelezte: „Ilyen gyenge magyar képviselet 1990 óta nem volt a parlamentben, mint most. Semmiben nem történt előrelépés az elmúlt négy évben. A Most-Híd előjött a vasúti kétnyelvűséggel, sikertelenül, most előjöttek a kisebbségi alappal, ugyancsak sikertelenül. 110 iskolánkat fenyegeti a bezárás veszélye. 1989 óta az iskoláink létét fenyegető minden törekvést vissza tudtunk verni. Most félő, hogy nem, hacsak a 2016. március 5-i parlamenti választások után nem alakul olyan parlament, amelyben olyan erők lesznek - beleértve az MKP-t is -, amelyek a jelenleg érvényes jogszabályt eltörlik.”
Az MKP elnöke ma emlékeztetett arra, hogy a korábbi választási ciklusokban mindig volt valamilyen magyar eredmény. „2006–2010 között szintén ellenzékben voltunk, az én egyéni törvényjavaslatomhoz sikerült megszerezni a többséget, pedig Robert Fico mellett akkor ott volt Ján Slota és Vladimír Mečiar is. Ennek ellenére elértük, hogy magyar nyelvű kérdőívek is legyenek a népszámláláson” – mondta. Más példák is voltak erre, az MKP ellenzékben volt sikeres a földrajzi nevek névhasználatát illetően is, az oktatási törvényből pedig kikerültek a magyarellenes javaslatok. 2012 és 2016 között viszont a parlamentben magyar szempontból semmilyen érdemi eredmény nem született, és a kisiskolák rombolását sem sikerült megállítani. Az MKP a március 5-i parlamenti választást követően ezen akar változtatni.
Az MKP értékelte a törvényről való parlamenti szavazást és a törvény előkészítésének folyamatát is. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalához tartozó szervezetek közül többen kimaradtak ebből.
A Csemadok sem kapta meg véleményezésre a benyújtott törvénytervezetet. Bárdos Gyula Csemadok-elnök elmondta, a Csemadok továbbra is támogatja a kisebbségek kultúrája finanszírozásának megoldását, ehhez kész szakmai segítséget nyújtani. „Megrökönyödve néztem a szavazás eredményét, sikeres lehetett volna a törvény, de a fegyelmezetlenség miatt kudarcba fulladt a próbálkozás. Csak úgy lehetünk sikeresek, ha a fontos kérdésekben összefogunk!” – hangsúlyozta Bárdos Gyula. (on)
