Az MKP az elmúlt években több ízben figyelmeztetett (Országos Tanács határozat, sajtónyilatkozatok, szakmai fórumokon való megnyilvánulások sokasága során) arra, hogy veszélyben vannak a középiskoláink. Nemcsak az egyes régiókat sújtó asszimilációs nyomás miatt, hanem a szakoktatásról szóló 65/2015 sz. törvény, illetve annak későbbi módosításai miatt is. E törvény értelmében ugyanis a megyei önkormányzatok elöljáróinak és az oktatási minisztériumnak hatáskörébe került a döntés joga arról, hogy melyik középiskolában mennyi diák tanulhat az épp esedékes első évfolyamban. E törvény mesterségesen szabályozza a diákok iskolaválasztását, elsősorban a munkaerőpiacon mutatkozó hiányszakmák felé kényszerítve őket. Ráadásul, akár alkotmányellenesnek is tekinthető, hogy a megyei önkormányzatok a számukra konkurens egyházi és magán intézmények fejlődésének is gátat szabnak – természetesen nem véletlenül. A törvény így nagymértékben beleszól a demokratikus alapelvekbe. A felvidéki magyarság számbeli kisebbségéből adódóan számunkra ez a gyakorlat hatványozott hátránnyal jár. Egyes régióink ugyanis kiüresedni látszanak, nem egy középiskolánk küzd létszámgondokkal. Más régiókban pedig „elveszik” a magyar gyerek akár szlovák középiskolába kényszerül, mivel az adott megyei önkormányzat mesterségesen „nyomja le” a felvehető diákok számát egy középiskolában, akár egyáltalán nem engedélyezve számukra osztályt. Ezért sürgettük a törvény minimálisan e cikkelyének hatályon kívül helyezését.

A helyzetet felismerte két év után a Most-Híd párt is,  sajtónyilatkozatában ugyanakkor irreálisan nagy számú magyar gyermekről beszél, akik nem tudnak magyar középiskolában tanulni. A szlovák oktatási minisztérium nem veszi figyelembe sem a regionális eltéréseket, sem a számbeli kisebbségből, pl. szórványhelyzetből adódó specifikus helyzeteket. Ráadásul az oktatási miniszter beharangozta a középiskolák optimalizációjának programját is, mely lehetőségre az MKP szintén figyelmeztetett már a választási kampány során. A helyzet pikantériája, hogy a nevezett törvényt ill. módosításait a Most-Híd párt parlamenti képviselői anno megszavazták, hatályba lépése idején az oktatási minisztériumnak e párt által delegált államtitkára és a nemzetiségi főosztálynak e párt által kijelölt vezetője volt.

Mindezekből a következő tanulságok származnak:

- oktatásügyünk nem válhat aktuális pártpolitikai érdekek túszává, mert akkor teljesen elveszünk,

- a Most-Híd párt jelenleg épp nemzeti húrokat pengetve igyekszik e pártpolitikai érdeket szolgálni,

- iskolaügyünk ennél sokkal fontosabb – nemzetrészünk megmaradásának a záloga (bizonyíték erre, hogy ahol sorvad az iskolahálózat, gyorsul az asszimiláció – és fordítva is így igaz),

- középiskoláink hálózata és annak átszervezése legalább annyira fontos, mint óvodáink és alapiskoláink,

-  az oktatási önigazgatás kiharcolása létkérdés,

-  ezért az ügy érdekében egységes politikai, érdekképviseleti fellépés szükséges – ráadásul sürgősen – pártpolitikai jópontok szerzése helyett.

Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi szakpolitikusa