Az Európai Unió előző hét éves ciklusában, 2007-2013 között Szlovákia nem használta fel a számára meghatározott több mint 13,5 milliárd eurós keretet. A rendszerben benn ragadt több mint egy milliárd euró, amelyet a szlovákiai pályázók nem tudtak felhasználni. Ami önmagában tragédia. Felelőse ennek az államigazgatás, az egyes operatív programok irányító hatóságai.
A lassan befejeződő, 2014-2020 közötti hétéves ciklusban sem áll jól Szlovákia szénája, hiszen a mai napig a rendelkezésre álló 15,1 milliárd eurós keret kevesebb, mint 35 százaléka lett felhasználva, kimerítve. Egyúttal érvényes, hogy a keret közel 75 százaléka van támogatási szerződéssel lekötve, vagyis az n+3 szabályzat alapján 2023-ig valószínűleg ki is lesz merítve. A keretből az utóbbi hónapokban átcsoportosítással 1,2 milliárd eurót használtak fel a munkahelyek és vállalkozások fenntartására a járványt követő gazdasági válság hatásainak enyhítése címén.
A Covid-19 világjárvány következményeire, a gazdasági válságra való tekintettel Brüsszel 780 millió eurós gyorssegélyt, beruházási keretet hagyott jóvá Szlovákia számára, amelyet aktuálisan meg lehet pályázni – elsősorban az előkészített, gyorsan megvalósítható beruházások pályázatait várják – mert részben ettől remélik a hazai gazdaság felpörgését.
Mi várható az EU következő, 2021-2027 közötti hétéves ciklusában Szlovákiában? Rendkívül fontos körülmény, hogy a V4-ek kormányai elérték: a Közép-európai térség országai számára továbbra is hozzáférhetővé válik a brüsszeli Kohéziós Alap. Utoljára a 2021-2027 közötti időszakban. Vagyis hét év marad brüsszeli források lehívására a drága környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési beruházások fedezésére. Tavaly még úgy tűnt, Szlovákia a következő hétéves ciklusban 13,2 milliárd euróból gazdálkodhat. Közben Nagy-Britannia elhagyta az Európai Uniót - ezzel a közös források jelentősen lecsökkentek – és átcsoportosítások várhatók a környezetkímélő gazdaságfejlesztés alapjába. Ezáltal Szlovákia hét éves kerete lecsökkent 10 milliárd euróra. Ehhez azonban hozzá kell számolni a Covid-19 járványt követő gazdasági válságkezelő alap forrásait, Szlovákia esetében 8 milliárd euró összegben, amelyet az EU Felújításai Alapjából finanszíroznak. Összesen tehát 18 milliárd eurós kerete lesz Szlovákiának a 2021-2027 közötti fejlesztési ciklusban.
A korábbi ciklusokkal és az aktuális ciklussal ellentétben, a 2021-2027 közötti ciklusban Szlovákiának egyetlen operatív programja lesz, egyetlen központi koordinációs hatósággal. Ennek gazdája az újonnan létrejövő beruházási, regionális fejlesztési és informatizálási minisztérium lesz. Szinte minden eddigi fejlesztési szakterület, operatív program a Szlovákia Operatív Programban öszpontosul. A mezőgazdasági tárcánál csupán a KAP, a közös agrárpolitika marad, minden egyéb az új tárcához kerül. A vidékfejlesztés, a regionális fejlesztés és az Interreg, a határon átnyúló operatív programok felügyelete is az új tárcánál landol.
Lesznek azért kivételek is, hiszen az idegenforgalom fejlesztési területe továbbra is a gazdasági tárcánál marad. Az oktatásügy fejlesztési területe is a szaktárcánál, az oktatásügyi tárcánál marad, noha a kutatás-fejlesztés-innovációk területe átvándorol az új fejlesztési tárcához.
A kérdés az, hogy megfelelő lesz-e az erős központosítás, felgyorsítja-e a fejlesztések, beruházások megvalósítását vagy nem. Egy kézben tartva a fejlesztések irányítását, lecsökkennek-e a fejlesztési pályázatok adminisztratív terhei vagy nem. A kormány e tekintetben elszánt, komoly előrehaladást fektetett le a kormányprogramba. Egyik oldal a tervek és célkitűzések, a másik oldal majd a puding próbája, a valóság lesz. Legyünk optimisták a tekintetben, hogy céljaikat, terveiket megvalósítják. Átláthatóvá, transzparenssé, egyszerűbbé teszik az EU-alapjainak pályázati rendszereit, a pályázás, a fejlesztések és a beruházások megvalósítását. Hiszen ez mindannyiunk érdeke.
Farkas Iván, az MKP Ügyvivő Elnökségének tagja
