(Frissítve) A hazai szőlészet-borászat gondjairól és a lehetséges megoldásokról tartottak sajtótájékoztatót Párkányban. Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke szerint a behozatalt csak szigorításokkal lehetne visszaszorítani, és állami támogatást kellene nyújtani a szőlészeknek. (forrás: ma7.sk / Bokor Kára)

Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke ismertette, néhány napja az OĽaNO tartott sajtótájékoztatót arról, hogy mekkora gondokkal küzd a borászat. Az MKP a borászat mellett arra szeretné ráirányítani a figyelmet, hogy a szőlészet még nagyobb gondokkal küzd.

„Az utóbbi években hihetetlenül megnőtt a szőlő és főleg a must behozatala külföldről – Macedóniából. Moldáviából. Olaszországból és Magyarországról. Egyre több hazai borászat is behozott szőlőből készíti el a borait, óriási gondokba taszítva ezzel a hazai szőlészetet” – emelte ki Farkas Iván.

Hozzátette, 2004-ben, amikor az Európai Unió tagjává váltunk, kötelezően nyilvántartásba kellett venni a termőtalaj nagyságát, akkor szőlőt 20 400 hektáron termeltek Szlovákiában. Mára ez a terület 9200 hektárra zsugorodott, ám a földmérők, akik a terepen látják, hogy mi a valós helyzet arról számolnak be, hogy a valóságban alig több, mint 6.000 hektáron van kiültetve szőlő.

Miért baj ez? – tette fel a kérdést az MKP szakmai alelnöke.

Úgy fogalmazott, azért nagy baj ez, mert a legkiválóbb szőlő Szlovákiában itt terem, a szülőföldünkön, pontosan a Párkány – Érsekújvár – Komárom közötti háromszögben, még pontosabban a Párkánytól – Köbölkúton, Kürtön át egészen Udvardig húzódó domb déli lankáin. A közelmúltig a Kis-Kárpátokban található legnevesebb borászatok a minőségi boraik alapanyagát itt vásárolták meg, innen szállították Modorra vagy Bazinba. Azonban mára ezt immár felülírta a szőlő vagy a must behozatala és a borok címkéjén a „Made in Slovakia” jelenik meg.

Az egyik ok a magas hazai árakban keresendő. Mert nálunk a minőségi szőlő ára magasabb. Mivel a szőlőgazda jóval magasabb belépő árakon tudja beszerezni a szőlőtermesztéshez szükséges alapanyagot, mint például Magyarországon. Magasabb a szolgáltatások ára is.

Érdekvédelmi szervezet alakult Becse József szőlész-borász, a Szlovákiai Borászok Érdekvédelmi Szervezetének alapító tagja. Elmondta, azért alakultak meg, hogy a mezőgazdasági tárcánál elérjék, hogy mérséklődjön a kevésbé értékes szőlő és pancsolt mustok behozatala, a borokat pedig helyben termett szőlőből készítsék.

„18 éve szőlész-borászkodok. Volt olyan év, hogy el tudtam adni a szőlő kilóját 80-85 centért, ma pedig a felvásárlási ár 60 cent alatt van. Hogy legalább a befektetett munka ára visszajöjjön 70-75 centes ár kellene” – fejtette ki tapasztalatai alapján a borász. Kiemelte, létezik olyan gép, amellyel megállapítható a bor származási helye, mégpedig oly módon, hogy kimutatja, milyen víz van a szőlőben. Van ilyen gép Szlovákiában is, de nem használják. Ezen az úton el lehetne indulni.

A felsoroltak orvoslására az MKP 4 + 1 intézkedést javasol

1. alanyi jogú állami támogatást nyújtani a szőlészeknek – minden egyes kiló megtermelt minőségi szőlőre legalább 0,30 eurócentet, hiszen más fejlett szőlészettel és borászattal bíró EU-tagországokban is támogatják őket. Az állami támogatás megítélésével a nyilvántartás is megoldódna, mert az ma hiányos vagy egyáltalán nem létezik. Nálunk egyetlen támogatást –inkább kivételt- kap a borászat. A csendes borok után nem kell jövedéki adót fizetni. A szőlészet semmilyen támogatásban sem részesül.

2. Az állam támogassa a hazai szőlőből és hazai mustból készült borok előállítását:

a. közvetlen anyagi állami támogatással - ez a fejlett borászattal bíró EU-tagországokban is természetes évek, évtizedek óta,

VAGY

b. kvótákkal biztosítsa a piacon a hazai szőlőből készült hazai borok arányát.

z utóbbi adminisztratív szempontból sokkal igényesebb feladat. A szőlő, a must és a bor behozatala egyáltalán nincs szabályozva. Persze, az EU-n belül nem lehetnek védővámok – ám más adminisztratív eszközökkel szabályozni kellene a behozatalt mindkét esetben – máskülönben mindkét ágazat tönkremegy.

3. 2021-től törvény biztosítsa a borok eredetvizsgálatát.

Az állami felügyelet végezze el a Szlovákiában készült borok eredetvizsgálatát. Szerezzék be a megfelelő műszaki berendezést, bocsájtsák a mezőgazdasági tárca szakmai intézménye, az ÚKSUP rendelkezésére. A hazai borok zárjegyeinek megítélésénél a fő paraméter a bor alapanyagául szolgáló szőlő és must eredete legyen!

A műszaki berendezés alapján az Állategészségügyi és élelmiszeripari állami felügyelet ellenőrzést hajthat végre a gyártásnál, valamint a boltok, áruházak polcain. A borászat és szőlészet fennmaradása és fenntartható fejlődése érdekében ki kellene vonni a piacról a kétes eredetű borokat. Fokozott állami ellenőrzéseket és eredetvizsgálatokat kellene végezni, hogy a pancsolt bor, a kétes eredetű bor ne jelenhessen meg a piacon. Még hatékonyabb lenne, ha elérnénk: a hazai bor csupán hazai szőlőből készülhessen! Ehhez széleskörű törvénymódosításra lenne szükség.

2019-ben Szlovákiában, a statisztikai adatok alapján 50 millió palack olyan bor került a forgalomba, amelynek eredete kétes – nem azonosítható be.

4. A szőlő, must és a bor behozatalánál sokkal erőteljesebb ellenőrzést kellene végezni, mint az a mai napig tapasztalható. A bejelentési kötelezettség ugyan megvan, de ellenőrzés nincs vagy nagyon gyenge.

Farkas Iván úgy fogalmazott, ma a bor- és szőlőpiacon átláthatatlan a helyzet. Vagy valakinek ez így eddig megfelelt, vagy olyan térséget, területet érint – Dél-Szlovákiát – amely a kormányok számára nem volt soha kulcsfontosságú. Emiatt kell alapos beavatkozást végezni, gondos nyilvántartást bevezetni, támogatásokat folyósítani, emellett csillapítani a behozatalt, előnybe részesíteni a hazait. Máskülönben a hazai szőlészet, majd később a borászat is tönkremegy.

A plusz 5. pontot Bolya Szabolcs, az MKP Érsekújvári járási elnöke, Nyitra megyei képviselő ismertette.

5. Tegyünk rendet a piacon! Az ömlesztett, kannás bort ne lehessen árusítani borászati szakboltokban, vinotékákban, csakis és kizárólag a gazdánál, a borásznál a borpincében. Tiszteljék meg ezzel a borászt és a szakboltokban csakis címkével ellátott palackozott bort lehessen értékesíteni.

A hozzászólásokban felvetődött, ha az alacsony felvásárlási árak tartósan megmaradnak, akkor a szőlésznek nem lesz más választása, mint többet termelni a minőség kárára. Így a szőlő pár év alatt tönkremegy és helyette nem telepítenek. Bolya Szabolcs megjegyezte, már azok a szőlőültetvények is mind elhagyottak, amelyeket a családok műveltek bevételkiegészítésként.

Farkas Iván célként említette annak elérését, hogy a kiváló szőlő ne vándoroljon el erről a területről. „Itt kell ebből bort készíteni, mert ebben van a nyereség. Legyen több zászlósbora is a régiónak, ne más borászok alapanyaga legyen kiváló szőlőnk” – hangsúlyozta.

Újságírói kérdésre, hogy tudja majd az MKP ezeket a javasolt megoldásokat parlamenten kívüli pártként képviselni Farkas Iván elmondta, az OĽANO kormánypártként felvállalta a borászat megreformálásának ügyét, az MKP partnerként tekint rájuk, és ajánlásokat tesz a szőlészet gondjainak orvoslására is. Emellett a mezőgazdasági tárcánál is lépéseket eszközölne ez ügyben.

Videó a párkányi sajtótájékoztatóról: