Ha tovább lépünk az EU Felújítási Alapjának keretein, elmozdulunk a teljes fejlesztési összeg, a 25,4 miiliárd € irányába, mindenképpen pótolnunk kell azt, ami a Modern és Sikeres Szlovákia Reformcsomagból (MSSzRCs) hiányzik. Az a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. E területen megcéloznánk, távlatilag pedig megoldanánk Szlovákia önellátását élelmiszerekből. Régióink adottságaira építve, jelentősen megnövelnénk a gyümölcs- és zöldségtermesztés ágazaton belüli termelési arányait. Jelentős eszközöket szánnánk a korszerű öntözőrendszerek telepítésére, az öntözővíz biztosítására. Máskülönben a klímaváltozás folyamatában délen fokozatosan eltűnik a mai értelemben vett mezőgazdaság. Jelentős forrásokat biztosítanánk továbbá területrendezésre, a tulajdonjogviszony rendezésére.

A formális oldalon a legfontosabb célkitűzés, hogy a programok irányító hatóságai alaposan könnyítsék meg a pályázás körülményeit, feltételeit. Alaposan csökkentsék le a pályázatok adminisztratív terheit. Brüsszel nem fog ellenkezni, hiszen a Brüsszelben közvetlenül megpályázható felhívások adminisztratív terhei eddig is jóval kisebbek voltak, mint a Pozsonyban meghirdetett felhívások terhei. Pozsony az elmúlt 16 évben prófétább akart lenni a prófétánál. Így sokak kedvét elvette a pályázástól. Csak a jól informáltak, a beavatottak, a belső körben lévők akartak pályázni. A többiek számára idegtépő volt, rengeteg költséggel, türelemmel, lemondással, tömérdek energia ráfordításával járt.

A gazdaságban továbbra is a munkahelyek és a vállalkozások, gazdaságok fenntartása lesz a legfőbb célunk, minderre elegendő forrást kell találni a következő hét éves uniós ciklusban, különös tekintettel a járvány további folyamatára, annak gazdaságromboló utóhatásaira. A közlekedési infrastruktúra fejlesztését tekintve, a déli gyorsforgalmi utak, az R2-es és az R7-es, valamint az észak-déli R8-as továbbra is elsőrendű feladat. Emellett a vasutak fejlesztése sem kerülhető el, különösen a déli járásokban, amelyeknél a rendszerváltozást követő 30 évben ez teljesen elmaradt. Gondolva ezzel a környezetkímélő szállításra. A közép-európai gyorsvasút ne kerülje el Dél-Szlovákiát! Az utaktól független, korszerű kerékpárutak sorát kell megépíteni, behozva ezzel Szlovákia tetemes lemaradását a környező országokkal szemben. Környezetünk megóvása nem tűr halasztást: ésszerűsíteni kell a hulladék-gazdálkodást, megakadályozva a levegő, a vizek és a talajvizek további szennyezését!

Ami a szerkezeti reformokat illeti: rendkívül magasak Szlovákiában a munka adóterhei. Az MKP az igazságosabb közteherviselés céljából javasolja a közterheket jelentős csökkentését. Ezzel párhuzamosan nem kerülhető el a vagyon magasabb szintű megadóztatása. A gazdaság felfuttatása nem lesz megoldható a nagyon magas járulékterhek csökkentése nélkül. A járványra való tekintettel: alapos felújítást, fejlesztéseket kell végrehajtani az egészségügyi infrastruktúrában, a kórházak és a rendelőintézetek felszereltségében. A körzeti településeken biztosítani kell a körzeti orvosi hálózatot. A jövő nagy kihívása a szociális szolgáltatások jövőbeni minősége és mennyisége a demográfiai görbe függvényében. Nem kerülhető el tehát a szociális intézmények számának növelése és a szolgáltatások minőségének jelentős emelése. A fiatalok érvényesülésének támogatására elő kell mozdítani a lakásépítést. Innovatív eszközökkel korszerű, energiatakarékos épületeket kell megépíteni. Alapos tartalmi reformra lesz szükség az oktatásügyben, ami szintén jelentős költségekkel jár. A kutatás, fejlesztés, innováció az EU 2014-2020 közötti időszakában külön operatív programmal bírt, e területen mégsem tapasztaltunk jelentős előrelépést. 2020 után alaposan rá kell kapcsolni, máskülönben a K+F+I nélkül „gazdasági középkorba” süllyed Szlovákia, ipara nem lesz konkurenciaképes.

Az EU tetemes támogatását, a 25,4 milliárd eurót a felsorolt célkitűzések megvalósítására javasoljuk felhasználni a következő években.

Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke