A belügyminisztérium által tervezett közigazgatás reform keretében, a helyi államigazgatás átalakítására kidolgozott törvényjavaslat szerint felszámolnák a Párkányi Körzeti Hivatalt. Az MKP ezt diszkriminatív lépésnek tartja, és tiltakozik a tervezet ellen.
A körzeti hivatalok közül a belügy csak a Párkányban lévő hivatal megszüntetésével számol. A másik három létező körzeti hivatalt járási hivatalokká alakítanák. Az Magyar Közösség Pártja szerint Párkány esetében is a legjobb megoldás az volna, ha járási várossá válna (1960-ig az volt), de legalább körzetre, és ahhoz tartozó hivatalra mindenképpen szükség van.
A Magyar Közösség Pártja sajtótájékoztatóját Szigeti László, a párt országos tanácsának elnöke és Farkas Iván gazdasági és régiófejlesztési alelnökök tartották. Mindketten az érintett régió önkormányzati képviselői is egyben, Szigeti László Párkányban, Farkas Iván Muzslán.
A párkányi körzet 23 településén összesen 32 ezer ember él. Tizenegy olyan járása van Szlovákiának, melyeknek ennél kevesebb lakosuk van.
A belügyminisztérium javaslata szerint csak a járási városokban lennének járási hivatal. "Úgy gondolom, nem okozna komoly gazdasági és pénzügyi problémát, ha a párkányi körzetből járás lenne” – mondta Szigeti László. Figyelmeztetett arra is, ha megszüntetik a Párkányi Körzeti Hivatalt, akkor a kormányfő által a kisebbségekkel kapcsolatban ígért és gyakran hangoztatott „status quo” is sérül.
Farkas Iván szerint végre át kellene lépni azon a szemléleten, hogy a meghúzott határvonalak fontosabbak a polgárok érdekeinél. „A második Dzurinda-kormány 2005-ben fogadta el az MKP javaslatát, hogy Párkányban - a régió adottságait, jellemzőit tekintetbe véve - körzeti hivatalt kell létrehozni. Ebben a körzetben olyan települések vannak, ahonnan 60-65 kilométert is utazniuk kellene a polgároknak az ügyintézés végett, ha kénytelenek lesznek a járási székhelyre, Érsekújvárra menni" – mondta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Érsekújvári járás nem természetes régió, mesterségesen alkotott terület, és ezt a problémát eddig legalább a két körzetre való osztása mérsékelte.
"A Dzurinda-kormány egyik legkomolyabb eredménye az volt, hogy a közigazgatási reform keretén belül decentralizálta az ügyintézést, a hivatalt közelebb vitte a polgárokhoz. A jelenlegi kormány ezt akarja felrúgni" - tetet hozzá Szigeti László.
Az MKP másfél évvel ezelőtt, amikor az előző kormány belügyminisztériumában is felmerült a Párkányi Körzeti Hivatal felszámolása, aláírásgyűjtést szervezett az ellen. "11 ezer aláírást gyűjtöttünk, ami azt jelenti, hogy a körzetben élő felnőtt lakosság 42 százaléka írta alá a tiltakozó jegyzéket. Ezt a mai napig aktuálisnak tartjuk, és az aláírt petíciós íveket átadjuk a belügyminisztériumnak" - tájékoztatott Farkas Iván.
Párkány városának önkormányzata közleményben utasította el a belügyminisztérium törvényjavaslatát, a közeljövőben a körzet további településeken is hasonló lépés várható a képviselő-testületek részéről.
(Felvidék.ma, on)
