Az aradi vértanúk emléknapjának előestéjén Ógyallán az MKP szervezésében tartott rendezvényen bemutatták A költő visszatér című rockoperát. Ünnepi beszédet mondott Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke.
Az emlékest vendége volt Balogh Csaba, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövete is, aki Berényi Józseffel megkoszorúzta a kultúrház mellett felállított kopjafát.
Az előadásra teltház előtt került a sor, a közönség soraiban foglalt helyet a 102 éves Tamás Ilona is, aki kárvallottként évek óta küzd a szlovák állampolgársági törvény jogfosztó rendelkezései ellen.
Az egybegyűlteket Basternák Ildikó, az MKP ógyallai polgármesterjelöltje köszöntötte, beszédében visszatekintett az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra is. „Feltehetnénk a kérdést: vajon muszáj volt-e meghalniuk a bitófán - és megannyi ifjúnak a csatamezőn, ha néhány évvel később az 1867-es kiegyezés után az akkori Magyarország soha nem látott fejlődésnek indult? Kiépítették Fiúmét a tengeri kikötőt, vasúthálózatot, közutakat, a dunai és tiszai hajózást, önálló operaházat, magyar nyelvű színházakat, bankhálózatot, uniót Erdéllyel, és sorolhatnám a végtelenségig a megannyi intézményt. Virágzott Magyarország 50 éven keresztül. Olyannyira, hogy történelmünkben alig találunk hozzá hasonlót. Irigykedett ránk Párizs és London.
És tudnunk kell – illik, hogy a szabadságharc bukása nem a bánatról, nem a megalázásunkról szólt , hanem a szeretetünkről az egymás iránti tiszteletről és a jobb emberi létről, amely létben mi dönthetünk magunk sorsáról, jövőjéről. (...)
Szükséges volt a harc, ha még oly óriási véráldozatok árán is, mint amelyeket adtunk érte. Jó ha tudjuk - ebben a szabadságunkért folytatott harcban mindnyájan részt vettünk,. Több mint 3oooo zsidó, 2oooo szlovák, s megannyi román és horvát származású ember, nők, gyerekek, férfiak. Kötelességünk főt hajtani mártírjaink előtt, mert múltunk alapos ismerete nélkül a jövőbe vetett hitünk is homályos, zavaros lehet. A ma embere is így gondolkodik. Ha csak a mi kis városunkat nézzük, érthetővé válik, hogy itt és ma is van miért harcolnunk: a szeretetért, az egymás iránti tiszteletért, a jobb emberi létért..."
Berényi József MKP-elnök ünnepi beszédében rámutatott, hogy az 1848-as forradalomban ott volt a magyar lélek, a magyar szív és akarat. A vágy a szabadságért és a nemzeti függetlenségért, erre pedig ma is büszkék lehetünk. Az akarat ilyen megnyilvánulása nem maradhat eredmény nélkül, még akkor sem, ha a szabadságharc a kitörése után elbukott. Hősei egy új keretet állítottak fel, amire támaszkodni lehetett. „Elnyomóinknak figyelembe kellett venniük ezt, és tudatosítaniuk, hogy nem fenntartható az, amit szeretnének. Minden egyes ilyen kísérletre ez igaz. Ezért tudunk emlékezni emelt fővel október 6-ra is. Olyan 13 személyről, tábornokról, fővezérről van szó, akik közül többen nem voltak magyarok, tehát abban az időben egy nagy Kárpát-medencei összefogás jött létre." Berényi József szerint Kossuthék bölcsessége abban is megnyilvánult, hogy amikor a trónfosztást kimondták, azt alkotmányos módom, országgyűlési határozattal pecsételték meg. A katonák válaszút elé állnak, vagy visszamennek Ausztriába, vagy otthon maradnak, és küzdenek tovább egy új eskü alatt. Voltak, akik visszamentek, azonban azok, akik itt maradtak, azonosultak az eszmékkel is, a magyar szabadsággal, még akkor is, ha néhányan nem is tudtak magyarul. "Ez az a csodálatos teljesítmény, amelyre fel kell tekintenünk, és emlékeznünk kell. Olyan embereket is tudtunk szerezni az ügyünk mellé, akik számára ez 5-10 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna." A 13 aradi hősre azért is emlékeznünk kell, mert a forradalom nagyjai közül sokan túlélték a vérzivataros időket, ők viszont életüket adták. „Az a többletvállalás, amit számunkra útmutatóként megfogalmaztak, a mindennapjainkra is érvényes. Nekünk is többletvállalással kell Szlovákia területén érvényesülnünk” – mondta az MKP elnöke, aki a többletvállalás példái között említette a magyar nyelv használatát, a magyar iskola választását, a magyar közösség ügyének előmozdítása is. "Voltak előttünk, aki sokat vállaltak azért, hogy mi itt ma is magyarul beszélhessünk, emlékezhessünk, legyenek magyar iskoláink, és hogy igenis, az állam felé lehessenek követeléseink” – hangsúlyozta Berényi József. Elmondta, a mai vállalások már jóval kisebbek, de embert próbálóak. A vállalások lehet, hogy nem hoznak rögtön eredményt, de úton tartanak bennünket egy elkötelezettség mellett, és ez előbb-utóbb meghozza a az eredményét. Ehhez azonban az is szükséges, hogy ne legyenek közöttünk olyan megoszlások, eltérések, amelyek azt engedik a hatalmon lévőknek, hogy az „oszd meg és uralkodj” elvet alkalmazzák soraink között. Berényi József emlékeztetett arra, hogy Szlovákia közigazgatási elosztása olyan, hogy számunkra, magyarok számára az egyedüli lehetőség a tényleges kormányzásra és erőnk megmutatására valójában a helyi önkormányzat. Megmutathatjuk, hogy tudjuk irányítani településeinket, ahogy tudnánk irányítani megyét vagy megyei önkormányzatot is - ugyanúgy, ahogy bárki más. „Azért is fontosak a helyi önkormányzatok, hogy rámutassunk az egyenrangúságra és egyenjogúságra. Az 1848/49-es történések is mutatják: "magunknak kell kivívni a helyünket!".
Az előadás szünetében bemutatkoztak az MKP ógyallai önkormányzati képviselőjelöltjei is. Koltay Gergely és Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját a Magyarock Dalszínház adta elő. Petőfi Sándor szerepében Varga Miklós jelent meg a színpadon. A közönség hosszan tartó tapssal köszönte meg az előadást. A rendezvény végén a színészek és a közönség közösen elénekelték a Himnuszt. (O.N.)
