Az 52. Közgazdász Vándorgyűlést a Magyar Közgazdasági Társaság Nyíregyházán szervezte meg, a legkeletibb, gazdasági erejét tekintve közel sem legfejlettebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyén, a Nyíregyházi Főiskola csodálatos campusában. A szervezők meghívására, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság képviseletében hatan vehettünk részt az eseményen. A rendezvényt Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke nyitotta meg, aki beszédében párhuzamot vont a tíz éve ugyancsak Nyíregyházán megrendezett közgazdász vándorgyűléssel, mintegy mérleget vonva az európai uniós tagság hozadékából.  Emiatt a mostani rendezvény mottója „Tíz év az EU-ban: az elkötelezettség és a nyitottság szerepe a gazdasági növekedésben”. A megyeszékhely polgármestere, Dr. Kovács Ferenc büszkén mondta el, hogy csupán az elmúlt négyéves választási időszakban ötezer új munkahely, ezen felül hétezer új közmunkahely jött létre a városban. Termelő vállalatot telepített a városba a Michelin, a Continental, a Lego, hogy csak a legnagyobbakat említsem. A munkanélküliség aránya a legkeletibb megye székhelyén 6,5 százalékra csökkent. Ennyit jelent a korszerű autópálya és vasútvonal megléte.

Gazdasági állapot a foglalkoztatás viszonylatában

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadásában felvázolta Magyarország gazdasági állapotát. Az Európai Unió tízmilliós lélekszámú országai összehasonlításában a foglalkoztatottság tekintetében ma még Magyarország a sereghajtó, ahol 4,1 millió a foglalkoztatottak száma, míg Portugáliában 4,4 millió, Belgiumban 4,5 millió, Svédországban 4,7 millió, Csehországban pedig 5 millióan dolgoznak. Ám a növekedés dinamikája éppen Magyarországon a legmagasabb. A feketegazdaság aránya a hazai össztermékhez viszonyítva Magyarországon 22%, a Balti országokban 27%, a mediterrán országokban 20,6%, Szlovákiában 19%, a skandináv országokban 13,3%, a Benelux államokban 11,2%, Ausztriában 7,5%. Az Európai Unió átlaga 18,4%, a visegrádi négyek átlaga 18,1%.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a közmunkaprogram kiterjesztése bevált. Alapvető célja, hogy az emberek ne szociális segélyt, hanem munkát kapjanak. A közmunkások 8 százaléka kerül vissza tartósan a munkaerőpiacra. A devizahitelek kivezetése 3 milliárd eurós terhet ró majd a bankrendszerre. A magyar állami költségvetés 1 200 milliárd forintnyi adósságállományt vállalt át az önkormányzatoktól, így azoknak nincs adósságállománya, a súlyos terhekkel teli időszakot követően a jövőben kulcsfontosságú fejlesztésekre költhetnek. Mindemellett 2014 második negyedévében Magyarország gazdasági növekedése 3,9 százalékos, az államháztartási hiány tartósan 3 százalék alatti volt. A demográfiai adatok viszont kedvezőtlenek, ma még hullámzik a népességcsökkenés és a stagnálás között, ám hamarosan növekedési pályára állhat. A legkedvezőbb demográfiai mutatók Írországban vannak, ahol a népességnövekedés 2,2 százalékos, Franciaországban 2,1 százalékos.

Fejlesztés, beruházások

Magyarország gazdasága iránti bizalom legszembetűnőbb fokmérője volt, hogy tavaly 3 milliárd dollárnyi államkötvényt bocsájtott ki a Magyar Nemzeti Bank, miközben az érdeklődés 6 milliárd dolláros volt. A gazdasági miniszter felsorolta a kitűzött célokat is: újraiparosítás, ezen belül a járműipar (az elektromobilitás ösztönzése), élelmiszeripar, logisztika, elektronika és az egészségipar növelése. Továbbá a fenntartható fejlődési pálya, az uniós források optimális felhasználása főképp gazdaságfejlesztésre, a foglalkoztatás növelése, melynek része, hogy a közfoglalkoztatottak közül minél többen a versenyszférában találjanak munkát. Az ország hitelminősítésének javítása, a beruházási ráta 20 százalék felé emelése. Ezen felül a fiskális fegyelem tartása, a hiány tartósan maradjon a hazai össztermék 3 százaléka alatt. A fejlesztéseket tekintve a legfontosabb célkitűzés az elmaradott régiókba telepítendő turisztikai beruházások.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke