Tíz év az EU-ban: az elkötelezettség és a nyitottság szerepe a gazdasági növekedésben címmel zajlott az 52. Közgazdász-vándorgyűlés Nyíregyházán, a magyarországi közgazdász szakma legrangosabb, három napig tartó rendezvénye.
Nyolc évvel ezelőtt, 2006-ban Magyar helyteremtés Európában címmel szervezett vándorgyűlést Nyíregyházán Magyarország egyik legnagyobb hagyományú szakmai-tudományos egyesülete, a több mint ötezer tagot számláló Magyar Közgazdasági Társaság (MKT). Akkor az egyensúly, a konvergencia és a felzárkózás hármasának kihívásait tárgyalták meg a hazai közgazdász szakma képviselői.
Az akkori tanácskozás egyik központi témáját az ország felkészülése adta a 2007 és 2013 közötti Európai Uniós költségvetési időszakra.
Most, nyolc évvel később, a nyíregyházi vándorgyűlés résztvevői a múlt értékelése mellett első kézből kaphattak tájékoztatást többek között a 2014–2020-as uniós időszakra vonatkozó támogatási rendszerről, valamint a gazdaság- és monetáris politika aktuális kérdéseiről.
A közgazdász-vándorgyűlés előadói között szerepeltek a gazdasági-pénzügyi kormányzat, a tudományos élet és az üzleti szféra jeles képviselői, vezetői. A szakmai konferencia plenáris ülésein előadást tartott többek között Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Török Ádám akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, Balázs Péter, a CEU professzora, az MKT alelnöke, az Európai Bizottság korábbi tagja, valamint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A vándorgyűlésen részt vettek a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a Vajdasági Magyar Közgazdasági Társaság képviselői is.
A Nyíregyházi Főiskolán tartott ünnepélyes megnyitón Kovács Árpád, a szervező Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke köszöntőjében elmondta, az idei gyűlésen a most záruló uniós programozási időszak eredményeit, a 2014-ben induló tervezési időszak főbb kihívásait vitatják meg a meghívottak, valamint terítékre kerül Magyarország tízéves uniós tagsága is.
A kormányzat célja továbbra is az, hogy fenntartható növekedési pályán maradjon a magyar gazdaság - mondta előadásában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Az idén háromszor tartunk választásokat Magyarországon, de még így is „tartjuk a három százalék alatti deficitet”, szemben a korábbi gyakorlattal – így kezdte nyitóelőadását Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter Út a fellendüléshez című előadásában elmondta: hazánk nemzetközi kitettsége rendkívüli, ezért speciális külgazdasági kockázatok is felbukkannak, amelyek a növekedési kilátásokat is meghatározzák. A tárcavezető a lendületes amerikai gazdasági növekedés mellett a kínai lassulás jeleit említette példaként, az unió helyzetét pedig úgy értékelte, hogy ott alacsony inflációs környezet és romló kilátások látszanak. Közben a szomszédunkban háborús állapotok vannak – mondta. Emlékeztetett, 2010-ben két dolgot ígért a kormány: az államadósság csökkentését és a foglalkoztatás bővítését. Ma már 4,1 millió fölött van a foglalkoztatottak létszáma. Cél, hogy a szintén közel tízmilliós cseh gazdaság ötmilliós foglalkoztatottsági szintjét a következő években elérjük. Ősszel újraszervezik a munkaügyi hivatalokat. Az elmúlt időszakban jelentős áttörés történt a feketegazdaság visszaszorításában, amelynek mérete húsz és harminc százalék közötti. Itt még van mit tennie a magyar gazdaságpolitikának – ismerte el a tárcavezető.
Varga Mihály bejelentette, hogy az idén már nem lesz devizakötvény-kibocsátás, hiszen nincs rá szükség, stabilizálódott az államháztartás és „jövőre is ez a cél”. A miniszter a beruházási ráta húsz százalék fölé emelését és az ország hitelminősítésének javítását is a célok között említette. „Azért szeretné elérni a kormány, hogy a bankrendszer legalább ötven százaléka magyar tulajdonú legyen, mert a külföldi bankok szerepe a válság után a vállalati hitelezésben a hazaiaknál sokkal szerényebb maradt” – mondta. Hamarosan elkészítik a pontos elszámolást a devizaügyekkel kapcsolatban is: a tárca szerint hárommilliárd euró értékben terhelheti ez a hazai bankrendszert. Ezután következik a devizahitelek kivezetése: tavaszra kezdődhet a forintosítás.
A csütörtöki és a szombati plenáris előadások mellett szeptember 5-én, pénteken hat egész napos (a 2014–20-as támogatási rendszer újdonságai, gazdaságpolitika, pénzügyek, külgazdaság, informatika, fejlesztéspolitika) és négy félnapos (intelligens szakosodás a várostérségekben, mezőgazdaság és élelmiszergazdaság, vállalkozások, logisztika) szekcióban tárgyalhatták végig a magyar gazdaság aktuális kérdéseit a résztvevők. Az egyes szekciókban vezető kormányzati tisztségviselők, bankárok, üzletemberek, elemzők, a kutatási terület képviselői tartottak előadást.
A meghívottak a szakmai előadások után megízlelhették a Nyírség hagyományos ételeit, megtekinthették a Nyírség Táncegyüttes táncházzal összekötött műsorát, és látogatást tettek a nyíregyházi Skanzenbe is, ahol megismerkedtek a régmúlt idők Nyírségének mesterségeivel, népművészeti elemeivel, tájépítészetével.
A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaságot (SZMKT) Pogány Erzsébet, a társaság elnöke, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, a Nyugat-Magyarország Egyetem docense, Farkas Iván, az MKP Nyitra megyei frakcióvezetője, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, Horváth Csaba, az SZMKT titkára, Bíró Attila, a KRÜH korábbi dunaszerdahelyi irodavezetője, valamint Farkas Péter, a Corvinus Egyetem pénzügy-számvitel szakos hallgatója képviselte.
