Fiatal jelöltjeink a magyar közösség érdekét tartották szem előtt

A szlovákiai EP-választáson a választási részvétel (13%) negatív rekordot döntött. A Magyar Közösség Pártja (MKP) 6,53 százalékkal bejutott az Európai Parlamentbe. Mandátumot szerzett a párt listavezetője, Csáky Pál. Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke érdeklődésünkre elmondta: Túl nagy ígéretekkel állt a Most-Híd a választók elé, és erre az emberek kezdenek rájönni. Másrészt új szlovák pártok alakultak, és ezért Bugárékra egyre kevesebb szlovák nemzetiségű szavazatott. Sszámukra az is gondot okoz, hogy képtelenek kiépíteni regionális struktúrájukat. Az MKP viszont alulról építkező párt, aminek megvan a maga előnye és hátránya is, de az eredmények azt igazolják; ez a módszer sokkal több pozitívummal jár.

Elnök úr, önnek, a jelölteknek, és a kampánycsapatnak is szerkesztőségünk nevében gratulálok ahhoz, hogy az MKP listavezetője bejutott az Európai Parlamentbe! Milyen metódust alkalmaztak a kampány során? Ezt azért is kérdezem, mert mind a megyeelnöki, mind az államfőválasztáson jól szerepelt a párt.

–Úgy ítéltük meg, hogy a választókkal való személyes kapcsolattartás a leglényegesebb, s a kampány során is erre helyeztük a legnagyobb hangsúlyt. Több párt – így a Most –Híd is – sokkal jelentősebb anyagi forrással rendelkezik, mint az MKP, s ezért érhető, hogy az ő képi, médiabeli megjelenése sokkal jelentősebb volt. Úgy vélem, nem a szórólapok miatt győztük le a Most-Hidat, hanem az előre, jól megtervezett és megszervezett rendezvényeink, személyes találkozóink számítottak. Az önök újságján keresztül is megköszönöm azon fiataloknak a munkáját, aki a választási listán szerepeltek, és közülük sokan először indultak el politikai megmérettetésen, hogy mennyire komolyan vették ezt a kihívást, holott tudták, hogy igen kevés esélyük van bekerülni az EP-be. Az volt a kampánystratégiánk, hogy minden egyes jelölt saját lakhelye környezetében tegyen meg mindent a siker érdekében. Nagyon örülök neki, hogy fiatal jelöltjeink remekük dolgoztak, a magyar közösség érdekét tartották szem előtt, és csak jóval utána az egyéni politikai karrierjüket.

Ahogy említette, a párt listáján nagyon sok fiatal is szerepelt. Ezt fölfoghatjuk „politikai utánpótlás-képzésnek” is?

–Fején találta a szöget! Az eddigi tapasztalataink szerint, ha valaki aktív politikus szeretne lenni, ahhoz egyetlen egy választáson való elindulás nem elegendő ahhoz, hogy megismerjék a nevét, és elképzeléseit elfogadják a választók. Tehát több alkalommal kell odaállni a magyar választók elé. Erre egy konkrét példa: a huszonéves Agócs Gergelynek harmadszorra sikerült bejutnia a Nagyszombat Megyei Önkormányzatba. Ő nem adta föl az első kudarc után. Vannak, akik így tesznek, s azt hiszik, fiatal koruk ellenére elsőre bekerülhetnek valamelyik képviselőtestületbe. S ha ez nem sikerül, akkor pártot váltanak, vagy abbahagyják a politizálást. Viszont, azok számára, akik tudják, hogy hosszú távon szükséges építkezni, előbb-utóbb beérik „munkájuk gyümölcse”.

Megőrizték európai parlamenti képviseletüket, viszont – s nem akarok ünneprontó lenni –, de eddig két EP-képviselője volt az MKP-nak, s most egy lesz. Ennek az az oka, hogy még Bugárék kiválása előtt volt az előző EP-választás?

–Öt évvel ezelőtt valóban még nem volt az MKP-nak konkurenciája Dél-Szlovákiában az MKP-én kívül. Akkor csak az volt a kérdés, hogy lesz-e elegendő szavazónk. 2014-ben már azt is fel kellett mérni, hogy mennyi szavazatot visznek el tőlünk a Most-Híd-asok. Most már, a választások után még inkább úgy gondolom, ha a két hajdani EP-képviselőnk beleegyezett volna abba, hogy titkos szavazás eredményeként Csáky Pállal együtt a lista 1. – 3. Helyén legyenek, akkor meggyőződésem, hogy két képviselőnk jutott volna ki az Európai Parlamentbe.

6,53%-os eredményt értek el. S ez magasabb, mint amit a közvélemény -kutatók az MKP-nak mértek. Lehet, hogy ezek a mérések nem a déli országrészben születtek?

–A szlovák közvélemény-kutatóknak nehéz egy kisebbségi közösséget bemérni. Bizonyára másképp nyilatkozik a helyzetünkről egy szórványban élő magyar, mint az, aki a tömbmarság része. Ezeket a különbségeket például a mérések nem tükrözik.

Viszont a választási részvétel igen alacsony volt Szlovákiában. Van-e arra nézve kimutatás, hogy a magyarok által lakott területeken az átlagnál magasabb, vagy alacsonyabb volt a részvétel?

–Valamennyivel többen járultak az urnák elé a magyarok által lakott területeken.

Az alacsony részvétel jelentheti-e azt, hogy Szlovákiában kiábrándultak az Európai Unióból?

–Szó sincs róla! Szlovákiában tavaly ősztől folyamatosan választásokat tartottak. Két megyei, két államfői választás előzte meg a május 24-eit. Az előző voksolásokra, kampányokra sokkal jobban odafigyeltek a választók, mint az EP-választásra. Azt is tudni kell, hogy a lényeges uniós kérdésekben a szlovák pártok között nincs vita. Ezért a szlovákok úgy gondolták, inkább otthon maradnak a választás napján, mert a pártok úgyis ugyanazt hangoztatják. Öt évvel ezelőtt még a szlovák pártok azzal kampányoltak, hogy azért szavazzanak rájuk, mert a magyarokkal szemben meg kell védeni az állam érdekeit. Most viszont nem vették elő „ a magyar kártyát”.

A Bugár-féle hibrid párt bár bent van a törvényhozásban, mégis kevesebb szavazatot kapott az MKP-nál. Hogyan látja, kezdenek a magyar szavazók kiábrándulni a Most-ból, vagy a szlovák szponzorok hátráltak ki a párt mögül?

–Túl nagy ígéretekkel állt a Most-Híd a választók elé, és erre a választók kezdenek rájönni. Másrészt új szlovák pártok alakultak, és ezért Bugárékra egyre kevesebb szlovák nemzetiségű szavazatott. S számukra az is gondot okoz, hogy képtelenek kiépíteni regionális struktúrájukat. Az MKP viszont alulról építkező párt, aminek megvan a maga előnye és hátránya is, de az eredmények azt igazolják; ez a módszer sokkal több pozitívummal jár.

Mit vár el a Magyar Közösség Pártja Csáky Páltól?

–Nem tagadom, hogy néhány kérdésben nem értett egyet az MKP jelenlegi vezetése a volt EP-képviselőinkkel. Nem volt megfelelő a kommunikációs csatorna közöttünk. Számunkra evidens dolgokat nem fogadott el hajdani két képviselőink, s bizonyára ők azt gondolják rólam és feltehetően az MKP elnökségéről, hogy nem értünk az európai politizáláshoz. Éppen ezért az elsődleges kérésem Csáky Pálhoz a szoros kapcsolattartás, hogy megértsük egymás szándékait és lépéseit. A másik elvárásunk, illetve ezzel kapcsolatban képviselőnk célkitűzése az, hogy közösségi szempontból képviselje a kettős állampolgárság ügyét, a Malina Hedvig-kérdéskört, s azt, hogy a déli országrész infrastrukturálisan is fejlődjön. Az Európai Néppárt egyik jelentős programpontja a nemzeti közösségeket védő jogi norma kidolgozása. Ezt jó lenne a következő öt évben elkészíteni.

Az MKP szakértőket is delegál Csáky úr mellé?

–Biztos vagyok benne, hogy Csáky Pál a szakértőit az MKP soraiból, vagy szimpatizánsaiból választja ki. S emellett lényeges, hogy a többi magyar néppárti képviselővel az együttműködése harmonikus legyen.

Hogyan fogadták a magyarországi választási eredményeket, s azt, hogy az Európai Néppártnak lesz többsége az Európai Parlamentben?

–Ennek természetesen örülünk, még akkor is, ha az Európai Néppárt kisebbségi kérdésekben nem volt valami hatékony az elmúlt években. És nekünk, mint megbízható tagpártnak, nem könnyítették meg a helyzetünket azzal sem, hogy gyorsított ütemben vették fel a pártba a Most-Híd-at.

Ez a győzelem, s ez a siker, hozzávezethet ahhoz, hogy a kisebbségek nagyobb képviseletet kapjanak az EU-ban?

–Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az EU-ban is érvényes az a régi mondás: „segíts magadon, Isten is megsegít”. Amennyiben saját magunk nem vetjük föl az EP-ben a magyarságot érintő lényeges témákat, akkor azokról mások nem beszélnek helyettünk. S magának az uniónak sem lehet érdeke az, hogy a felvidéki magyarság 50-100 év múlva eltűnjön, beolvadjon a többségi társadalomba. Ha már egyszer az unió meghirdette a sokszínűséget, akkor ez érvényes a tagállamokra is. Úgy vélem, hogy a legnagyobb előnye egy politikusnak a helyzetfelismerő képessége. Örülök, hogy Csáky Pál személyében olyan politikus kerül ki közülünk az Európai Néppárt soraiba, aki az európai politikát nagyon jól ismeri, és biztos, hogy nagyon pozitív módon hozzájárul majd a bennünket érintő negatív folyamatok megállításához és megfordításához

Medveczky Attila

(Ez az interjú megjelent a Magyar Fórum 2014. június 12-ei számában.)