A lakossági vízszolgáltatást is természetes területi monopóliumok végzik. Más energiahordozók mellett az ivóvíz díja tekintetében is jelentős áremelkedést tapasztalhattunk az utóbbi 15 évben. Vessük össze például a Nyugat-szlovákiai Vízszolgáltató köbméterenkénti fogyasztói árait adóval együtt térségünk más országaiban tevékenykedő vízszolgáltatók áraival, a regionális összehasonlítás számunkra itt sem hízelgő.
Az alábbi táblázat ezt jól alátámasztja.
A vállalkozási, ipari fogyasztók számára szolgáltatott villamos energia áráról köztudott, hogy az Európai Unióban éppen a szlovákiai árak tartoznak a legmagasabbak közé. Egészen pontosan 2011-ben a harmadik legmagasabb volt, 2013-ban a negyedik legmagasabb ára Szlovákiában volt, Ciprus, Málta és Írország után 0,125 €/kWó szinten. Csupán olyan országokban magasabb az ipari villanyáram ára, amelyek nem iparuktól híresek. Az iparilag fejlett országokban mindenütt alacsonyabb az ipari villanyáram ára. Térségünk, Közép-Európa országaiban jóval alacsonyabb. Hihetetlenül lerontja ez Szlovákiában a vállalkozási környezetet, lerontja az ország konkurenciaképességét, mindenekelőtt térségünk országaival szemben.
Ennek egyik oka a kiemelten magas szállítási költségekben keresendő. A szállítási költségek összetételét és országonkénti összehasonlítását az alábbi diagram jól szemlélteti.
A vállalkozási, ipari fogyasztók számára szolgáltatott földgáz áráról leírható, hogy Szlovákiában az ára eléri az Európai Unió átlagos magasságát, ám magasabb, mint Lengyelországban és Csehországban, de alacsonyabb, mint Magyarországon.
Magyarországon idén harmadszor fogják érezhetően, jelentős mértékben lecsökkenteni a lakossági rezsidíjakat, ezáltal a Szlovákiában érvényes áraktól jóval alacsonyabb szintre csökken az energiahordozók ára. Ennek ellenére a szolgáltatók láthatóan nem hagyják el az országot. Azt bizonyítja ez, hogy jelentős, indokolatlanul magas árrésekkel dolgoztak. A Lajtán túli (gyakran állami) energiaszolgáltatók, akik a magánosítás révén regionális szolgáltatókká váltak minálunk, odahaza megelégedtek a tisztességes haszonnal (lásd a 2009. év táblázataiban a villamos energia árait Franciaországban vagy a földgáz árait Nagy-Britanniában) itt pedig egy kis túlzással korlátlanul maximalizálták az árrést. A duális gazdaság jellegét megerősítve pedig a haszon nagy részét haza utalták. A hazai kényelmes létük fedezetét Közép-Európában alapozták meg. Míg odahaza kicsi árrés, viszonylag alacsony árak, addig ideát magas árrés, jelentős árak jellemzik a tevékenységüket. Az adatok ezt bizonyítják. Főleg, ha összevetjük a családok jövedelmével itt és ott. Amennyiben a külföldi befektetők, energiaszolgáltatók a harmadik magyarországi rezsicsökkentés után is maradnak, maradásukkal ezt az okfejtést támasztják alá. Fontos figyelmeztetés ez Szlovákia számára is, hiszen a magyarországi rezsicsökkentést követően a szlovákiai és a magyarországi árak közötti különbség meghaladhatja esetenként a 30 vagy akár a 40 százalékot. Ekkorra különsbség a térségben, két szoszédos ország között, amelyek energiagazdálkodása és stratégiája hasonló, indokolatlan.
Egyáltalán nem a szomszédos rezsicsökkentés lemásolása volt a célunk. Nem reagáltunk az első két rezsicsökkentésre Magyarországon, nem javasoltunk hasonló lépéseket Szlovákiában. Azonban a harmadik hullámban elfogadott általános rezsicsökkentés arra sarkallt, vizsgáljuk meg az árak alakulását Szlovákiában is, végezzünk el egy regionális és egy uniós összehasonlítást. A harmadik magyarországi rezsicsökkentés után kialakult helyzet, az energiaszolgáltatók maradása pedig komoly intő jel minden felelős számára Szlovákiában is.
Szlovákiában a lakossági és az ipari vállalkozói energiaszolgáltatás liberalizálása, számos energiaszolgáltató megjelenése a piacon, a versenyhelyzet sem hozta meg az árak látványos csökkenését, mint ahogyan azt a felelősök várták. Sőt, mint ahogyan azt az adatok alátámasztják, a villanyáram, a földgáz és az ivóvíz ára eddig is Szlovákiában volt a legmagasabb Közép-Európában, idővel a különbség megnőhet. A vállalkozóknak és az iparnak szolgáltatott villanyáram szlovákiai ára pedig az Európai uniós összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik.
Kívánatos lenne, hogy végre a szlovák kormány is felébredjen, végre tegye a dolgát, a polgárok és a hazai vállalkozók, vállalatok érdekeit szem előtt tartva kormányozzon! A nyugat-európai pénzszivattyúkat, bennük az energiaszolgáltatókat állíthatná takaréklángra. A GDP szerény növekedése mellett jó lenne, ha végre a GNI (a GDP azon része, amely itthon marad) is növekedésnek indulna. Egy felelős kormánynak mindenekelőtt ezzel kellene foglalkoznia, saját lakossága, saját országa érdekében. A hangzatos szólamok helyett elérkezett a cselekvés ideje!
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
