Következzék hát az indoklás. Az energiahordozók árának számottevő csökkentése felettébb időszerű. Az energiahordozók árszabályozása eddig ugyanis nemzeti hatáskörben volt, egy ideig még így is marad. Azért időszerű a csökkentés, mert az Európai Bizottság a lakossági villamos energia árának meghatározásánál nyolc uniós tagország (közöttük Szlovákia és Magyarország) gyakorlatát kifogásolja, a lakossági földgázszolgáltatás árszabályozásánál szintén nyolc tagország (közöttük Szlovákia és Magyarország) eljárását bírálja. Az egyeztetések zajlanak, Brüsszel a makacs országokkal meg szeretne egyezni az energia-árszabályozás kivezetéséről, vagyis központi, uniós hatáskörbe való átruházásáról. Megegyezés hiányában kész kötelezettségi eljárásokat indítani ezekkel a tagállamokkal szemben. Vagyis addig van lehetőség a fogyasztói árak számottevő lecsökkentésére, amíg az árszabályozás nemzeti hatáskörben van. Felmerül a kérdés: ha az energiaszolgáltatás piaca stabil, ha a szolgáltatók a piacon maradnak, nem szándékoznak kivonulni, akkor vajon az Európai Bizottság miért avatkozik be? Nyomásgyakorlásával vajon a fogyasztók, az emberek érdekeit védi vagy az energiaszolgáltatók, gyakran multinacionális vállalatok érdekeit?
Szlovákiában a kormánytól formálisan független, ám törvényi garanciát élvező Árszabályozási Hivatal (Úrad pre reguláciu sieťových odvetví-ÚRSO) szabja meg az energiahordozók árait. A hivatal elnökét a kormányzó párt jelölte, általa tehát a politikum hatással van a hivatal tevékenységére.
Elsőként vegyük górcső alá a lakossági energiaárakat. Ami a távhő árát illeti, rendkívül heterogén árképzés zajlik, hiszen az Árszabályozási Hivatal a hőenergia-szolgáltatók számára más-más szinten határozza meg a távhő egységárát, nagyban a helyi viszonyoktól függően. Ám a lakosságnak általában nincs lehetősége távhő-szolgáltatót váltania, hiszen a legtöbb esetben a hőszolgáltató (aki leggyakrabban a hővezetékek gazdája is egyben) területileg természetes monopolhelyzetben van.
Más viszonyok uralkodnak a villamos energia lakossági piacán. Szlovákiában is megszűnt a regionális áramszolgáltatók monopolhelyzete, van tehát választási lehetősége immár a lakosságnak is. A lakossági energiaszolgáltatás piacának liberalizálása nem eredményezte a fogyasztási árak csökkenését, mint ahogyan azt az illetékesek várták. Következménye gyakran a bizonytalanság, düh és kétségbeesés lett főleg olyan fogyasztók számára, akik szolgáltatót váltottak és akiket az új energiaszolgáltató becsapott. Néhány új energiaszolgáltató visszaélt a fogyasztók, mindenekelőtt az idősebbek fogyasztók bizalmával, erkölcstelen eszközökkel próbálta megnövelni nyereségét a fogyasztók kárára. Mivel a villamos energia ára tarifarendszerén belül több ársáv létezik, még több szolgáltató kínálja a villanyáramot, az ennyire bonyolult árképzési rendszeren belül nincs más lehetőségünk, mint hogy a nemzetközi összehasonlításnál az Eurostat súlyzott átlagáraiból induljunk ki.
2012-ben a villamos áram lakossági átlagára az Eurostat szerint Szlovákiában 0,172 €/kWó volt, míg Magyarországon 0,158 €/kWó. Magyarországon azóta immár a harmadik rezsicsökkentés következtében 2014 szeptemberére az akkori átlagár lecsökken összesen 26,8 százalékkal, vagyis 0,115 €/kWó lesz. Csehországban és Lengyelországban is jelentősen olcsóbb a lakossági villanyáram.
Sőt, 2009-ben Franciaországban a villamos áram lakossági ára adókkal együtt 0,127 €/kWó volt, Szlovákiában akkor 0,154 €/kWó. Szlovákiában azóta jelentősen megnőtt a lakossági villanyáram ára, az árak franciaországi és a szlovákiai átlagkeresetekhez mért arányát inkább meg se említsük, annyira eltérő.
A lakossági földgáz esetében is számos árkategória létezik, sőt számos szolgáltató kínálja, különböző árakon a földgázt. Éppen ezért itt is az Eurostat súlyzott átlagáraira vagyunk utalva. Az árak nemzetközi összehasonlításánál megemlíthetjük, hogy 2012-ben az adó nélküli árak Szlovákiában és Magyarországon megegyeztek, a hozáadott értékadó magasabb magyarországi adókulcsa végett volt a lakossági gázár Magyarországon magasabb.
Magyarországon az általános rezsicsökkentés harmadik fázisát követően, 2014 áprilisától 27,6 százalékkal lesz a lakossági földgáz ára alacsonyabb, jelentősen alulmúlja a szlovákiai árakat. A vállalkozók és ipari vállalatok számára érvényes árak esetében a különbség még szembetűnőbb.
Ám 2009-ben a lakossági földgáz ára Szlovákiában 12,80 €/GJ volt, Magyarországon 12,10 €/GJ, Lengyelországban 10,80 €/GJ, míg Nagy-Britanniában 11,80 €/GJ. Magyarországon idén áprilisban a harmadik rezsicsökkentést követően a lakossági földgáz ára összesen 27,6 százalékkal lesz olcsóbb. A szlovák és a brit árak összehasonlítását az átlagbérekkel ne is végezzük el, szakadéknyi különbség mutatkozna az adatok között. A vállalkozók és ipari vállalatok számára érvényes árak esetében a különbség még szembetűnőbb.
Így festett az átlagbér magassága az euróövezet országaiban 2012-ben:
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
