A szuperválasztási évet követően - amikor gyors egymásutánban négy választáson a fegyelmezett választók akár hatszor is a választási urnákhoz járulhattak – idén ugyan nem lesz választás, ám lassan rá kell hangolódnunk a 2016-os parlamenti megmérettetésre. Ez lesz számunkra a következő időszak legfőbb kihívása, amely a szlovákiai magyar politikai képviselet számára akár vízválasztó is lehet. Rövidesen dönteni kell a választási stratégiánkról és az MKP listájáról.

Az ingyenes vonatjáratokkal a kormányzó párt látensen el is kezdte a választási kampányt. Az év végén a kormány tagjai bejelentették: további szociális csomagok várhatók, amennyiben az ország gazdasági állapota ezt lehetővé teszi. Rossz hír a vállalatoknak és a vállalkozóknak, hogy az új év kezdetétől tovább nőnek az adó- és járulékterhek. Ennek hírét az év elején a kormány kommunikációs átfedéssel kezelte, a pénzügyminiszter feltételes módban jelentette be az adó- és járulékterhek enyhítését, amennyiben a gazdaság állapota azt megengedi. Persze az érintettek, a vállalkozók és érdekszervezeteik nem hisznek a mesékben, kételyeiket rögvest nyilvánosságra is hozták. Jó hír viszont a megbízás alapján dolgozó egyetemisták és középiskolások számára, hogy havi 200 eurós keresetig ezentúl nem kell járulékokat fizetniük. Jelentős segítség a kezdő munkavállalók számára, akik legalább egy évig munkanélküliek voltak és keresetük nem haladja meg a minimálbér kétszeresét: fizetésük mellé továbbra is megkapják szociális segélyüket.

Ami viszont a közterhek kézzelfogható enyhítése a vállalkozók számára, az az év elején bevezetett intézkedés, amely a kutatás-fejlesztés előmozdítása érdekében fogant. Az erre szánt költségek egynegyede az adóalap eddigi, megszokott kiszámításán felül lesz leírható, ugyanígy a kutatásra, fejlesztésre újonnan alkalmazott, egyetemet végzett munkaerő bérköltségének egynegyede, valamint a K+F+I területén aktív vállalatok, vállalkozók esetében a kutatásra, fejlesztésre szánt kiadások éves növekményének egynegyede is az eddigi normán felül lesz leírható az adóalapból.
Egyelőre ez nem sokakat érint, ám progresszív, ösztönző intézkedésről van szó. Ne feledjük el, a K+F+I területén a korábbinál sokkal több uniós forrás áll majd rendelkezésre a 2014-2020 közötti időszakban. Nem árt elgondolkodni az ilyen jellegű irányváltáson, ha az Európai Unió komolyan gondolja kontinensünk gazdasági felzárkóztatását a mellettünk elhúzó kontinensek mellé. Ez elsősorban az innovatív technológiák elsajátításával és gyakorlatba való átültetésével érhető el. Bőkezűen áldoz majd erre az Unió, ennek kézzelfogható példája a Brüsszelben meghirdetett, és ugyanott közvetlenül megpályázható program: a Horizont 2020.

Ami tervezetünket illeti, amelyet A szlovákiai magyarok megmaradásának és gyarapodásának intézményi feltételei címmel hozott nyilvánosságra tavaly decemberben az MKP, arra számítok, hogy a nyilvános vitában sokan hozzászólnak, felkészült szakemberek nyilvánítják ki véleményüket. Később szakmai konferencián összegezhetjük a legfontosabb iránymutató hozzászólásokat és véglegesíthetjük az önkormányzati rendszer programját, tervezetét. Az értelmiség tagjai, valamint azok a középosztálybeliek, akiket az állami propaganda több mint húsz éve tartó riogatása sem félemlített meg, nagyon jól tudják, hogy szülőföldünk és közösségünk jövője szempontjából kulcsfontosságú önrendelkezésünk, önigazgatásunk kivívása. Ennek alternatívája közösségünk lassú elsorvadása, fokozatos megszűnése.
A kisebbségi kultúrák támogatására az idén több forrás jut, ezen belül azonban a magyar kultúra támogatására valamivel kevesebb, mint tavaly. Ezzel sem békülhetünk meg, számunkra ez az irány nem lehet tartós! Amennyiben a vonatkozó törvényt nem sikerül megváltoztatni, szeptembertől elindul a szaktárca listáján szereplő kisiskolák fokozatos leépítése, majd bezárása. Lévén, hogy új, művelt, fiatal tárcavezető irányítja az oktatási tárcát, megérne egy kísérletet a 2013-ban elfogadott jogszabály módosítása. Térségünk parlamenti képviselete, karöltve a Pedagógusszövetséggel a fennmaradó nyolc hónap folyamán bölcsen, a lehető legjobb stratégiát alkalmazva tehetne lépéseket a várható kemény intézkedés tompítására, kiküszöbölésére. Január elején az oktatási tárca a törvényhozásba juttatta el a szakképzés reformjának, a duális képzés bevezetésének törvénymódosító javaslatát. Számunkra ez hízelgő, hiszen a Baross Gábor Tervbe az előkészületek folyamán, bő egy éve iktattuk ezt az olyannyira szükséges intézkedést.

Miután Brüsszel hamarosan – az utolsó operatív program elfogadását követően - elfogadja a 2014-2020 közötti uniós időszakra szóló szlovák nemzeti fejlesztési tervet, az operatív programok gazdái, irányító hatóságai lassan, de biztosan meghirdetik az első pályázati felhívásaikat. Ezek nyárra várhatók. Azért fontos erre figyelni, mert a szlovák kormányfő néhányszor kijelentette, hogy a hazai fejlesztéseket és beruházásokat nyolcvan százalékban az Európai Unió közös költségvetése fedezte, mi több, a magyar kormányfő szerint Magyarországon ez az arány 96 százalék. Azt szeretnénk, hogy a jövőben az uniós, tehát közösségi beruházások és fejlesztések elsősorban a leszakadó, hátrányos helyzetű régiókban valósuljanak meg, hogy a régiók közötti elmélyülő, esetenként szakadéknyi különbségek enyhüljenek. A fejlesztések pedig célozzák meg a gazdaságfejlesztést és a munkahelyteremtést. Természetesen ez által szülőföldünk, Dél-Szlovákia (ezen belül Kelet-Szlovákia déli része) érdekeire, érdekérvényesítésére gondolunk. Kiemelten fontos, hogy a déli megyék önkormányzatai és a régióinkban tevékenykedő helyi önkormányzatok, illetve vállalkozók felkészüljenek az uniós támogatások megpályázására és felhasználására.

Ami az Interreget illeti, bennünket elsősorban a magyar-szlovák határon átnyúló program jövője érint. Brüsszel feltehetőleg hamarosan elfogadja a két ország által benyújtott programot, az első pályázati felhívások itt is nyáron, ősz elején várhatók. A program öt célterületének összesített kerete mintegy 20 százalékkal lecsökkent az előző időszakhoz képest, ám megjelent a viszonylag könnyen megpályázható Kis Projekt Alap, amely 5 – 45 ezer euró költségvetésű partnerpályázatok támogatását teszi majd lehetővé önkormányzatok, vállalkozók és civil társulások számára.

Reménykedjünk, hogy fizetőeszközünket, az eurót 2015-ben nem éri különösebb megrázkódtatás. A görögországi előrehozott választásokat követően reméljük, nem kerül zuhanórepülésbe a görög gazdaság vagy az euró övezet más gazdasága 2015-ben. A defláció – a fogyasztói árak folyamatos csökkenése - várakozási pszichózist okoz a vásárlóknál, akik az alacsonyabb árak reményében elodázzák tervezett vásárlásaikat, közben a folyamat komoly csapást mér a nemzetgazdaságra, e veszélyére való tekintettel az Európai Központi Bank intervencióhoz fogott, fokozatosan felvásárolja az euró övezet tagjainak állami kötvényeit. Ezzel készpénzhez juttatja a közös fizetőeszközt használó tagállamok nemzeti bankjait. A pénzügyesek tudják, hogy ez az euró bankók nagybani kibocsájtását jelenti. Érdekesség, hogy ezzel szemben Szlovákiában növekszik az infláció, az árak emelkedése érezhető.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke