Július 9-én nagyon pörgős, effektív, információs és „tabudöntögetős” nap volt a Martosi Szabadegyetemen. „Bevittünk” egy pénzügyi és banki tabukat döntögető, a mindennapokat érintő témát a Martosi Szabadegyetemre a Légy résen!” címet viselve, hogy az emberek érezzék, hogy az MKP a jövőben a családok eladósodottsága ellen fog harcolni.
Horecsnyík Melindával és Vitárius Lajossal (mindketten közgazdászok) arról beszélgettünk, hogy több fronton is nehéz kilátásai vannak a fiataljainknak, illetve, hogy a vállalkozók milyen nehéz helyzetben vannak Szlovákiában.
Az előadás második felében Varga Péter, Huszár László és Bödők Károly fejtette ki annak fontosságát, hogy ha a társadalmunk megszabadul az egzisztenciális helyzetét érintő veszélyforrásoktól, akkor aktívabbá és kreatívabbá válhat az értékek megőrzése terén.
A kutatás eredményei
A vitafórumon és előadáson Horecsnyík Melinda empirikus kutatásainak eredményeit elemeztük. Górcső alá vettük azon problémakört, melyet a fiatalok adósságspiráljaként nevezett meg felméréseiben.
A számok magukért beszélnek. Dél-Szlovákiában (Kassán, Érsekújvárban, Komáromban, Dunaszerdahelyen, Léván, Rimaszombatban, Rozsnyón) 3500 megkérdezett közül 3218 válaszolta azt, hogy az elmúlt egy évben valamelyik nem banki hitelintézet szolgáltatását alkalmazza, ez a megkérdezettek 92 %-a. Külön kiemelésre került Komárom, itt az 500 megkérdezettnek 71%-a nyilatkozta ezt.
Az adósságspirál
Mindkét esetben több mint 1/3-ánál „az előző hitel törlesztése” volt a fő indok. Itt lép életbe az adósságspirál, egy csapda, melyből nagyon nehéz kikerülni. A megkérdezettek több mint 22%-a, illetve Komáromban több mint 35%-a volt 18 és 29 év közötti. A fiatalok 15,5%-a, illetve Komáromban 32,6%-a vallotta azt, hogy már igényelt nem banki hitelt.
A megkérdezettek fő problémaként egyes cégek megtévesztő tevékenységét, sok esetben a teljes mértékű információhiányt jelölték meg okoknak.
A második blokk előadója Vitárius Lajos volt, a KKV-k a Felvidéken című előadásával.
A munkanélküliek 2/3-a több mint egy éve munkanélküli, amelyet az állam azzal próbál korrigálni, hogy művileg csökkenti a mutatót. Nem teremt munkahelyeket, a hivatalok nem közvetítenek ki munkaigénylőket munkahelyekre, egyszerű kiregisztrálásról beszélünk. A munkanélküliség a Report of the Slovakia alapján 13%.
Csökkent a magánvállalkozások száma
Szlovákiában 2008-tól 75 000-rel csökkent a magánvállalkozók száma, amely 2014-ben már csak 342 000 volt. A vállalkozó kedvű fiatalok támogatás nélkül nem tudnak majd se munkát vállalni, se vállalkozni. A kormány övön aluli húzása az adólicensz, mely a jogi személyeket sújtja.
A gazdasági autonómia és esetlegesen az ezzel együtt járó önálló régiós adópolitika, a fiskális decentralizáció előmozdíthatná a fentiek korrigálását és közvetlenül megoldódna az adósrabszolgaság kérdése. Természetesen nem csak a magyarok esetében, hanem Dél-Szlovákiában velünk elő szlovákok életében is, hiszen ez együttesen érinti az elmaradott déli régiókban élőket.
Nemzeti értékek gyűjtése
Az előadás ráadás részében Varga Péter, Huszár László és Bödők Károly fejtette ki annak fontosságát, mennyire lényegre törő a nemzeti értékeink gyűjtése, ill. megőrzése. Ide tartoznak a néphagyományaink, szellemi nagyjaink értékei, gasztronómia, egy felvidéki értéktár létrehozása, stb.
Itt nagy hangsúlyt fektetnének a fiatalok bevonására, kiemelve a Via Novat, mert sikereket szeretnének elérni a Felvidéki Hungarikum Mozgalommal.
Meg kell ismertetni és szerettetni a fiatalokat az értékeinkkel, mint pl. a gútai kattancs vagy a pozsonyi kifli, mivel a szolgáltató szférában a saját specifikus kultúránkra építkező kulturális és agroturizmus kitörési pontot eredményezhetne a jövő generációja számára.
Ha ezt mind sikerül egyensúlyba állítani, akkor egy jó kondícióba kerülve, gazdasági és lelki értelemben megalapozott lesz az önigazgatás gyakorlati megvalósítása.
Samu István (megjelent a 2015. augusztusi Hírvivőben)
