Együtt érzünk a bősiekkel, akik hősiesen védik községük és közösségük érdekeit, hiszen joggal aggódnak településük jövőjéért. Hősies kiállásuk példaértékű. Eközben dicséretet érdemelnek a Visegrádi Négyek, valamint a balti országok kormányai, kormányfői is. Brüsszelben ők is hősiesen védik Európa és lakosságának érdekeit, óvják kontinensünk kulturális és társadalmi arculatát. Azt, ami még megmaradt. Kár, hogy ezt ott mások másként látják. Hiszen ép ésszel gondolkodó értelmiségiek és döntéshozók érdeke nem lehet kontinensünk arculatának, kultúrájának, sőt szokásaink, berendezkedésünk rohamos és alapos megváltozása. Nem lehet érdekük a mindennapi életünkbe begyűrűző félelem, aggódás, kétségbe esés, elbizonytalanodás. Aki erre szavaz, az hiteltelen és nyilván mások, nem kontinensünk és lakossága alapvető érdekeit védi.

Maradjunk azonban országhatárainkon belül. Az országban működő hat menekülttábor közül négy Dél-Szlovákiában található. Nemcsak a vájtfülűek gondolhatják úgy: bizonyára nem véletlenül. Tisztelt felelősök, ezzel kapcsolatban volna egy javaslatom.

A településekre visszajuttatott részadó, a személyi jövedelemadó adott községre jutó hányadának kiszámításánál 2006-tól sokkal erőteljesebben veszik figyelembe a települések tengerszint feletti magasságát mint azelőtt. A 265 méter feletti települések javára azóta elvonják a 265 méter alatti települések forrásainak nem elhanyagolható részét. Más: a földművelésnél, konkrétan a területalapú, alanyi jogú támogatások kiszámításánál, úgyszintén jelen van a tengerszint feletti együttható. A 265 méter feletti településeken gazdálkodók kiemelt támogatásban részesülnek, miközben a támogatás összege a település elhelyezkedésének átlagmagasságával arányosan nő. Amennyiben Gyetva kataszterében található Polana hegy megnöveli a település tengerszint feletti átlagmagasságát, akkor a város határában gazdálkodók alanyi jogú támogatása összegének kiszámításánál nem a gazda által megművelt terület magassága a mérvadó, hanem a város hegy által befolyásolt átlagos tengerszint feletti magassága.

Ehhez hasonlóan javaslom, ha mégis befogadnának további „menekülteket” az országba, akkor a fentiekhez hasonlóan, a menekülttáborok helyszínének kiválasztásánál szintén vegyék figyelembe a települések tengerszint feletti magasságát. Ez esetben is alkalmazzák a 265 méter felett elterülő települések pozitív megkülönböztetését, a menekülttáborokat alapvetően a 265 méter feletti térségekben alakítsák ki. Bizonyára azokban a térségekben is található számos elhagyott üdülő, munkásszálló, kiürült pionírtábor és hasonló épületegyüttes. Minél magasabbra kerül a menekülttábor, kialakítására szánjanak annál több forrást. Mint a gazdák támogatásánál vagy a települések részadójának kiszámításánál. Folytassa a kormány a sort, legyen következetes. Ezt várjuk el tőle…

Farkas Iván, az MKP alelnöke