Az egyetlen kormányzó párt az első szociális csomag elfogadása óta folyamatos kampányt folytat. A jövő évi állami költségvetést is a parlamenti választás jegyében készül elfogadtatni a törvényhozással. Ez olvasható ki a pénzügyi tárca jövő évi büdzsé tervezetéből.

Kisebb bevételek és kiadások

Meglepő, hogy a tavalyihoz képest a kormány idén kisebb bevételekkel és kiadásokkal számol. Ha összevetjük az idei költségvetés sarokszámait a jövőre várható adatokkal, az államháztartás bevételei várhatóan 115 millió euróval csökkennek, míg a kiadási oldal 638 millió euróval lesz alacsonyabb.  Mindez azt eredményezi, hogy az államháztartási hiány évközi csökkenése 471 millió eurót tesz ki, ami kétségkívül pozitív fejlemény. Ebben az évben a tervezett hiány a hazai össztermék 2,5 százaléka, jövőre 1,93 százalékos hiánnyal számolnak. Az érdekegyeztető tanács tagjai közül egyedül a Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) volt az, amely jövőre szigorúbb takarékosságot várt volna el. Tény, hogy a hiány kedvező alakulása elsősorban annak köszönhető, hogy erőteljesen nőnek az adó- és járulékterhek, ami viszont a vállalkozók számára hihetetlenül kedvezőtlen fejlemény. Nincs már hova hátrálniuk, emiatt sokan a szomszédos országok valamelyikében hozták létre vállalati fiókjukat, rosszabb esetben teljesen áthelyezték bázisukat. Mindez a vállalkozási környezet tartós romlásához vezet. Az adóbevételek dinamikus növekedése ellenére sem lassítja a kormány a folyamatot, nem csökkenti az adó- és járulékterheket, sőt, kiszélesíti azokat. Emiatt költekezhet, és ezért lesz a jövő évi költségvetés tipikusan választási költségvetés.

A fontosabb területek

Káros, hogy az egészségügy állami támogatása alultervezett, jövőre csupán a hazai össztermék 4,3%-át szánja rá a kormány. A környező országokkal történő összehasonlítás alapján is sereghajtók vagyunk. A lakásépítés állami támogatása is csökken 5,5 millió euróval, ami rossz jelzés a fiatal házaspárok számára. Az oktatási tárca fejezetébe bekódolták a kisiskolák bezárását, szeptembertől nem számolnak további fenntartásukkal. Mi pedig abban reménykedünk, hogy a parlamenti választások után felálló új kormány e szándékot elutasítja. A közszférában dolgozók bére jövőre 4 százalékkal emelkedik. A fogyasztási oldalon kedvező lehet a reálbér-növekedés gyorsuló üteme. Hasznos lehet, hogy a kormány első ízben különít el célirányos forrásokat a hátrányos helyzetű, leszakadó régiók fejlesztésére. Minden bizonnyal jut belőlük a legrosszabb helyzetben levő keleti és déli régiók számára is. Meg lesz továbbá az alapélelmiszerek adócsökkentéséből származó adóbevétel-kiesés fedezete és jövőre két új alapot is létrehoz a kormány: a kiemelt - stratégiai jelentőségű beruházások állami ösztönzésére, valamint a bevándorlási hullám költségeinek fedezésére.

A költségvetés bevételi és kiadási oldalának szerves részét képezik az Európai Unió közös költségvetéséből ideérkező források. Ez a költségvetés egyik legkockázatosabb része, mert bár jövőre a pályázati felhívások fokozatosan elárasztják majd a hivatalos közlönyt, az eddigi tapasztalatok alapján jogos az aggodalom az európai források felhasználásának jövőbeni mértéke és hatékonysága felől.

Mivel tipikusan költekező, választási költségvetés van kilátásban, kérdéses, mennyire tudja majd a jövőben tartani az új kormány a konvergencia-terveket. A vállalt cél alapján az államháztartás hiánya 2017-ben a hazai össztermék 0,47 százalékát érné el, 2018-ban pedig kiegyenlített költségvetéssel számol a kormány. Felettébb ambiciózus terv, a jövő évi költségvetés sarokszámainak tükrében leszögezhető, hogy szinte teljesíthetetlen. Ehhez a jövő évi hiányt jóval szűkebbre kellene szabni.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke