Tárnok Balázs

Bemutatkozás

Tárnok Balázs vagyok, Izsáról, 28 éves. 1990. december 2-án születtem Komáromban.  Nagymegyeri származású feleségemmel 2017-ben kötöttünk házasságot a helyi római katolikus templomban. Koppány fiunk március 14-én múlt egy éves.

A Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának 2019. februári döntése értelmében Tárnok Balázs képviselheti a Komáromi járást a párt listájának 4. helyén a májusi európai parlamenti választáson.

Tanulmányok:

Középiskolai tanulmányaimat a Selye János Gimnáziumban végeztem Komáromban, majd 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karon szereztem okleves jogász diplomát (dr. jur.). Egyetemi tanulmányaim alatt Erasmus ösztöndíjas hallgatóként egy évet töltöttem Hollandiában a Radboud Egyetemen, ahol nemzetközi jogi és európai jogi képzésen vettem részt. A diplomaszerzés után állami ösztöndíjas hallgatóként kezdtem meg doktori tanulmányaimat a PPKE Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájában. Doktori kutatási témám az európai uniós kisebbségvédelem, azon belül az európai polgári kezdeményezés és az őshonos nemzeti kisebbségek lehetőségei. 2018-ban újabb diplomát szereztem a Pázmányon, ezúttal angol jogi szakfordító szakjogász (LL.M.) képesítéssel gazdagodtam. Doktori kutatásaim során számos magyar és angol nyelvű tanulmányom jelent meg neves hazai és külföldi lapokban az európai uniós kisebbségvédelem és az európai polgári kezdeményezés témakörében, illetve több magyar és angol nyelvű szakmai előadást tartottam a témában magyarországi tudományos rendezvényeken és külföldi megkereséseknek is eleget téve, így például az Európai Parlament LIBE és PETI bizottságaiban az uniós polgárságról és az európai polgár kezdeményezés reformjáról.

Szakmai tapasztalat:

Az elmúlt évek során több neves intézményben szereztem szakmai tapasztalatot. Jogi gyakornokként dolgoztam a Kisebbségi Jogvédő Intézetben, Budapesten, ahol a külhoni magyar jogvédő szervezetek és ügyvédek munkáját segítettem. Az egyetem elvégzése után a Rákóczi Szövetségnél kezdtem el dolgozni. Itt a felvidéki magyar iskolaválasztás témakörében végeztem kutatásokat, valamint segítettem a Szövetség Magyar Iskolaválasztási Programjának felvidéki megvalósítását. Ennek keretében több felvidéki településre juttattuk el a magyar civil társadalom összefogását jelképező iskolakezdési ösztöndíjat, buzdítva a szülőket a magyar iskolaválasztásra. 2016-ban a Dr. Sobor Ügyvédi Iroda szolgálatába szegődtem, ahol az iroda Európai Unió jogával kapcsolatos tevékenységét segítettem, különös tekintettel az Európai Unió Bíróság előtti peres eljárások támogatására. Ennek során lehetőségem nyílt hozzájárulni a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének előmozdításához, amely az Európai Unió kohéziós politikájának megreformálása által a nemzeti kisebbségek által lakott régiók kiemelt európai uniós támogatását tűzte ki célul. A fáradtságos jogi munkát siker koronázta, hiszen az Európai Unió Bírósága 2019. március 7-én közzétett másodfokú ítéletében közel hatévi pereskedés után a Székely Nemzeti Tanácsnak adott igazat az Európai Bizottsággal szemben. A döntés értelmében összeurópai aláírásgyűjtésre kerülhet sor az olyan nemzeti régiók gazdasági védelme érdekében, mint Dél-Felvidék vagy Székelyföld. Az ügyvédi irodai munkát – a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés sikerét segítő feladatok fenntartása mellett – a Rákóczi Szövetség hívószavára hagytam magam mögött, hiszen 2017 novemberében a Szövetség a MÁÉRT-on felkérést kapott a külhoni magyar szervezetektől, hogy álljon élére a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés magyarországi aláírásgyűjtésének. Jogi tanácsadóként elvállaltam a magyarországi aláírásgyűjtési kampány szakmai irányítását, így részese lehettem az európai uniós kisebbségvédelem egyik legnagyobb sikertörténetének, ugyanis 2018 áprilisára 650 ezer aláírást gyűjtöttünk össze Magyarországon. 2018 májusában a Rákóczi Szövetség küldöttgyűlése bizalmat szavazott nekem a szervezet alelnökeként. Az ezt követő időszakban európai uniós kapcsolatokkal foglalkoztam, melynek keretén belül kapcsolatot tartottam az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és további uniós intézményekkel. Főállású foglalkozásaim mellett 2015-től megbízott óraadóként segítem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Európajogi Tanszékének munkáját. 2016-tól egyéni vállalkozó vagyok, szakfordítással és társadalomtudományi kutatással foglalkozom.

Nyelvismeret:

Magyar anyanyelvem mellett felsőfokon beszélek angolul (felsőfokú C-1 nyelvvizsgák 2007-ben és 2017-ben) és szlovákul (felsőfokú C-1 nyelvvizsga 2010-ben). Okleveles angol jogi szakfordítóként az angol jogi szaknyelvet is magas szinten ismerem.

Önkéntes tevékenység:

2007-től foglalkozom magyar katonai hagyományőrzéssel. 2010-től külkapcsolatokért felelős alelnöke vagyok az izsai Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Egyesületnek. 2003-tól aktív tagja, 2011-től két éven át pedig országos koordinátora voltam a Learning Enterprises – Angolul Tanuló Falvak amerikai önkéntes programnak, melynek keretén belül tengerentúli önkéntes egyetemisták ingyenesen biztosítottak angol nyelvtanfolyamot a nyár folyamán több tucat felvidéki magyarlakta településen. 2010-től alapító alelnöke, később elnöke voltam a Budapesten tanuló felvidéki fiatalokat tömörítő diákszervezetnek, a Kaszás Attila Diákkörnek. 2011-től négy éven át voltam a Diákhálózat budapesti egyetemistákat képviselő aktivistája, ugyanebben az időszakban pedig a Gombaszögi Nyári Tábor szervezéséből is kivettem a részem.

Válassza az MKP listáját, karikázza a 4-es számot! 

Eddig megjelent kisvideók:

• Bemutatkozó videó: https://youtu.be/V9a0SH3K3Ek

• Óvodafelújítás Izsán: https://youtu.be/2vgF38m4RGA

• Biztonság – Európa külső határainak védelme: https://www.youtube.com/watch?v=RzgpUhNXagM  

• Fiatalok Európában: https://youtu.be/OBlwD4JIyk8  

Szakértelemmel! 

Tiszta lappal! 

Fiatalos lendülettel!

Politikai program - tervek, célkitűzések, prioritások:

1. Kisebbségvédelem – európai védelmet a kisebbségben élő nemzeti közösségeknek!

Minority SafePack: A sikeres aláírásgyűjtés után ősztől a munka az európai uniós intézményekben folytatódik, ugyanis 2019 novemberére várható a Minority SafePack benyújtása az Európai Bizottsághoz. Az Európai Parlamentben partnereket kell találni a kezdeményezés támogatásához, ehhez a munkához pedig a felvidéki magyaroknak is szakmailag felkészült és elkötelezett európai parlamenti képviselettel kell hozzájárulnunk. Ennek során el kell érnünk, hogy a Minority SafePack 9 javaslata közül a lehető legtöbb esetében megfelelő tartalmú európai uniós jogi aktusok szülessenek.

Európai kisebbségvédelmi törvény: Szükséges a jelenlegi kisebbségvédelmi uniós jogi keretek bővítése, ugyanis a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az Európai Unió alapvető értéke, azonban a jogi garanciák egyelőre hiányoznak. Egy olyan kisebbségvédelmi szabályozásra lenne szükség, amely átülteti az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményét és Nyelvi Kartáját az Unió jogrendjébe, megfelelő védelmet biztosít a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségeknek európai szinten és képes megakadályozni a nemzeti kisebbségek alapvető jogainak tagállami csorbítását, így például garantálja, hogy a nemzeti közösségek szabadon használhassák nemzeti szimbólumaikat az egyes uniós tagállamokban.

További célkitűzések a nemzeti kisebbségek védelme kapcsán: a) átfogó közös uniós védelmi és monitoringrendszer létrehozása az őshonos és nemzeti kisebbségek számára; b) egy uniós biztos kijelölése az őshonos, nemzeti és nyelvi kisebbségek számára; c) egy az Európai Parlament mellett működő kisebbségi véleményező szerv biztosítása.

2. Jólétben a szülőföldön – vessünk véget a nemzeti régiók gazdasági diszkriminációjának!

Az Európai Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti régiókat (azon közigazgatási hatáskörökkel nem szükségszerűen rendelkező földrajzi körzeteket, amelyeket valamely kisebbségben élő nemzeti közösség tagjai népesítenek be). Ilyen régió Székelyföld mellett a magyarlakta Dél-Szlovákia is, de szerte Európában találunk ilyen nemzeti régiókat. Ahhoz, hogy a regionális kultúrák fennmaradhassanak, szükséges ezeknek a nemzeti régióknak a kiemelt pénzügyi támogatása. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a tagállamok nemzeti kisebbségi régióik elsorvasztására használják az uniós fejlesztési támogatásokat. Ezt úgy lehet elérni, hogy a többségében nemzeti kisebbségek által lakott területek külön uniós forrásokhoz jutnak hozzá. Amellett, hogy a többségi államok tipikusan kevesebb figyelmet szentelnek a nemzeti kisebbségek által lakott régiók gazdasági fejlesztésének, az Unió kohéziós politikája keretében tagállamok rendelkezésére bocsátott forrásokat az egyes államok gyakran kisebbségellenes politikák céljára használják fel, tudatosan elősegítve a nemzeti kisebbségek által lakott régiók lemaradását.

E gyakorlat megszüntetését tűzi ki célul a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése („Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért”), amely azt célozza, hogy az EU biztosítson megfelelő hozzáférést az uniós fejlesztési támogatásokhoz és vessen véget az őshonos nemzeti kisebbségek által lakott régiók gazdasági diszkriminációjának és tudatos leépítésének. Az Európai Bizottság 2013-ban még elutasította a kezdeményezés bejegyzését, ez ellen a döntés ellen a szervezők Luxemburgban kerestek jogorvoslatot. Az Európai Unió Bírósága 2019. március 7-én közzétett másodfokú ítéletében közel hatévi pereskedés után a Székely Nemzeti Tanácsnak adott igazat az Európai Bizottsággal szemben. A döntés értelmében összeurópai aláírásgyűjtésre kerülhet sor az olyan nemzeti régiók gazdasági védelme érdekében, mint Dél-Szlovákia vagy Székelyföld.

3. Biztonságos Európát – védjük meg az EU külső határait! 

A 2019-es európai parlamenti választás felvidéki magyarokat érintő egyik kulcskérdése az illegális migráció elleni fellépés és az EU külső határainak védelme. Az illegális migrációval szembeni határozott fellépés a kontinens stabilitását és biztonságát szolgálja. A határellenőrzésektől mentes belső szabad mozgás az európai integráció olyan vívmánya, amelynek megőrzése a felvidéki magyarság kiemelt érdeke. Különösen a határ mellett élők szempontjából fontos ez, akik napi rendszerességgel járnak át a határokon munkavégzés vagy vásárlás céljából. Ha azonban a külső határokat nem tudjuk megvédeni, és ezzel veszélynek tesszük ki a kontinenst, azzal a belső szabad mozgást sodorjuk veszélybe.

4. Fiatalok Európában – segítsük elő a fiatalok érvényesülését!

Ma a fiatalok számára már magától értetődőnek számít, hogy szabadon utazhatnak, tanulhatnak és vállalhatnak munkát Európában. A mai fiatalok  már egy olyan világba születtek bele, ahol a határtalanság a természetes – szellemi-kulturális és földrajzi, gazdasági értelemben egyaránt. A fiataloknak további lehetőségeket és kedvezményeket kell kiharcolnunk. Bővítenünk kell az ösztöndíjprogramok, így az Erasmus forrásait, nagyobb figyelmet szentelve az egyes európai tagállamok eltérő bérviszonyainak. Növelnünk kell a fiatal vállalkozók uniós támogatását, hogy minél többen indíthassák el saját vállalkozásukat, hozzájárulva ehhez az Európai Unió szolgáltatási piacának bővüléséhez. Segítenünk kell a fiatal munkavállalók európai szakképzési programokon való részvételét, hogy a szakemberek egyes, itthon sokkal nehezebben elsajátítható szaktudást az Unió tagállamaiban szerezhessék meg, és ezt a tudást itthon kamatoztassák. Ki kell terjesztenünk az ingyenes vonatjegyeket biztosító DiscoverEU program kereteit, amelyet jelenleg 18 éves uniós polgárok vehetnek igénybe 30 napig terjedően, azonban indokolt lenne az életkori keretek szélesíteni, legalább 25 éves korig. Ingyenes nyelvtanulást kell biztosítanunk minél több fiatal számára, hogy az EU országaiban, helyben szerezhessenek pótolhatatlan nyelvi és kulturális ismereteket.

5. Környezetvédelem – egészséges környezetet hagyjunk örökül gyermekeinknek!

A környezetvédelem a XXI. századi Európa egyik legnagyobb kihívása. Egyre több európai országban jelentkezik égető problémaként a szemét túlzott mennyisége. A hulladékgazdálkodás és a hulladékmegelőzés mind a lakosságra, mind pedig a gyártókra feladatot ró. A szelektív hulladékgyűjtésből mindannyiunknak ki kell venni a részünket, azonban hibás az a megközelítés, hogy a szelektív hulladékgyűjtésből az elvárt szintnek nem megfelelően teljesítő közösségeket anyagilag büntessék. Sokkal inkább a pozitív ösztönzők alkalmazására lenne szükség. A hulladékszelektálás lakossági feladatként meghatározása mellett azonban a kibocsátó oldalt, a gyártókat is rá kell kényszeríteni a tartós és környezetbarát csomagolások alkalmazására, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk. Az Uniónak ezért megfelelően ösztönöznie kell a gyártókat a nem lebomló anyagból készült csomagolások és kiegészítők mellőzésére. Ez nagyban segítené a hulladékmegelőzést európai szinten.

Csallóközi talajvíz az egyik legnagyobb kincsünk, amelyet meg kell védenünk. Ennek érdekében felső korlátot kell szabnunk az állattartó telepek méretének, hiszen a több tízezres állatállománnyal rendelkező sertéstelepek a legmodernebb technológiák mellett is jelentősen szennyezik a környezetet, veszélybe sodorva a következő évszázadok legnagyobb kincsét, a jó minőségű ivóvizet. Európa több országában is felismerték már ennek a veszélynek a jelentőségét (gondoljunk csak Dániára), így Európa egyik legnagyobb földfelszín alatti vízkészletének védelme is azonnali, európai szintű szabályozást igényel. Ezen felül ugyanezen okokból kifolyólag fel kell számolnunk a talajvíz ipari szennyezését.

6. Családok támogatása – fektessünk a jövőbe, támogassuk a gyermekvállalást!

Európa népesedési válságot él át. A születési ráta Európában hosszú évtizedek óta 2 gyermek alatt van, amely mostanra – több más tényező mellett – szinte minden országban munkaerőhiányt okozott. Ezt a problémát az európai államok jelentős része a bevándorlás támogatásával kezelte. Európa népesedési válságára azonban nem a bevándorlás, hanem a családok támogatása jelenti a hosszútávú és jó megoldást.  Növelni kell a családvédelmi intézkedéseket, erősíteni kell a családtámogatási rendszereket és kiemelt figyelemben kell részesíteni a családvállalást elősegítő juttatásokat. Az Uniónak e kérdés kapcsán a jó tagállami gyakorlatokat kellene figyelembe venni.