Ipolysági (megújuló) óvoda: csodás nap csodás emberekkel!
Menyhárt József
megyei képviselőDunaszerdahelyen születtem 1976-ban. Nős vagyok: feleségemmel, és két lánygyermekünkkel a csallóközi Nyékvárkonyban élünk. 2002–2014 között képviselő voltam szülőfalumban, tanult hivatásom révén főleg az oktatás és a kultúra területén tevékenykedtem. 2013-tól mindmáig Nagyszombat megye képviselőjeként dolgozom. 2016-ban a Magyar Közösség Pártja országos elnökének választottak.
Tanulmányok:
- 1999 – 2002: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Doktori Program, PhD-képzés; sikeres disszertáció éve: 2008
- 1997 – 1999: részképzés a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán
- 1994 – 1999: Comenius Egyetem, Pozsony, Bölcsészettudományi Kar (magyar–német szak)
- 1990 –1994: Magyar Tannyelvű Gimnázium Dunaszerdahely
- 1982 – 1990: Magyar Tannyelvű Alapiskola, Nyékvárkony
Szakmai gyakorlat, foglalkozás:
- 2004 – Konstantín Egyetem (Nyitra), Közép-európai Tanulmányok Kara, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
- 2001 – Gramma Nyelvi Iroda (Dunaszerdahely)
- 1999 – 2001: Galántai Magángimnázium
Tagság:
- 2010: Magyar Közösség Pártja
- 2009: Arany A. László Polgári Társulás
- 2002: Kempelen Farkas Társaság
- 2001: Gramma Egyesület
- 1999: Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport
- 1991: Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség
Nyelvtudás:
- magyar – anyanyelv
- német – nagyon jól, aktívan (felsőfokú nyelvvizsga)
- szlovák – nagyon jól, aktívan (érettségi vizsga)
- angol – alapszint
Egyéb ismeretek:
- PC alkalmazások: Windows XP (Word, Excel, PowerPoint); Macromedia Flash MX (weblapkészítő program);
- QuarkXpress (kiadványszerkesztő program);
- Adobe In Design CS (kiadványszerkesztő program);
- “B” kategóriás jogosítvány
Facebook bejegyzései
Magyaroktól lopták, botrányosan újítanák fel
Az elmúlt napokban tört ki a botrány a főváros melletti oroszvári kastély felújítása kapcsán. Drágán, 76 millióért, versenyeztetés nélkül, gagyi módon – az interneten keringő vizualizációkon röhög fél Szlovákia.
Van az esetnek egy másik, a szlovák sajtóban ritkán szereplő vonzata is. Nevezetesen, hogy az oroszvári kastélyt a szlovák állam ellopta jogos tulajdonosától, a magyar bencés rendtől. A kastélyt ugyanis az eredeti tulajdonos, Lónyay Elemér gróf özvegye, az 1945-ben elhunyt Stefánia belga hercegnő végrendeletében a bencéseknek adta.
A csehszlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva kobozta el az ingatlant, ami nem csak a kollektív bűnösség elve miatt botrányos, hanem azért is, mert Oroszvár a két világháború között, amikor a dekrétum szerint az összes magyar Csehszlovákia szétverésén dolgozott (amit végül a szlovákok vertek szét Tisóval az élen), még a Magyar Királyság területén feküdt. Oroszvárt a két szomszédos községgel ugyanis csak az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében csatolták Csehszlovákiához, vagyis a korábbi tulajdonos nem volt csehszlovákiai magyar, logikusan nem kellene, hogy az amúgy diszkriminatív dekrétumok sújtsák.
Nem csak a kastély felújítása botrányos, hanem az, ahogy a szlovák állam elvette az ingatlant, a szlovák bíróságok pedig képtelenek voltak igazságot szolgáltatni a jogos tulajdonosnak.
Ilyenkor is fel kell tenni a kérdést: jogállamban élünk?
Az államfő megtartotta eddigi legkeményebb évértékelő beszédét. A társadalom válságban van, a koalíció miatt elfogyott a politikummal szembeni bizalom.
Ellenzéki társaink tapsolnak a beszédnek, én viszont azon töprengek, nem kellett volna Kiskának már korábban kritikusabbnak lennie? Hiszen ő is látta, milyen zsákutcás politikát folytatnak a kormánypártok. Beszédének élét pedig tompítja a tény, hogy jövőre, elhagyva az elnöki palotát, a pártpolitikába lép. Ettől függetlenül, az államfő megállapításainak többségével egyet kell értenünk.
Rólunk mit mondott? – szoktuk ilyenkor kérdezni. Semmit. 3254 szóból áll a jelentés, ám a magyarok nem fértek bele. Megszokhattuk. De legyünk őszinték: ez nem csak Kiska hibája! Az államfő beszéde a hazai közbeszéd tükre. Közösségünk és a megmaradásunk szempontjából fontos ügyek évek óta nem alkotják a közbeszéd tárgyát, valós képviselet nélküli, árván maradt polgárok maradtunk.
Ezen is változtatni kell!
Kifizetné a milliomos gyerekének ebédjét?
Jozef Mrkvička jól menő vállalkozó, egymillió eurós évi bevétellel, három Audival.
Ki fogja fizetni a gyereke iskolai ebédjét?
Ön, az ismerőse, akivel megosztja ezt a posztot és más mindenki ebben az országban. Miért? Mert a Smer támogatottsága zuhan, és Fico kétségbeesésében a bevált recepthez nyúl: osztogatni fog. Fejetlenül és felelőtlenül. Mindenki iskolai ebédjét kifizetné állami pénzből, azét is, akinek erre semmi szüksége.
A szociális politikának hangsúlyos szerepet kell adni, de a támogatást azoknak kell kapniuk, akik valóban rászorulnak.
Csak úgy van értelme.
Csak úgy igazságos.
Csak úgy költséghatékony.
A vállalkozókat segítsük átlátható törvényekkel, egyszerű adózási szabályokkal, csökkentett járulékterhekkel! De ne fizessük ki a gyerekeik ebédjét, mert nem szorulnak rá!
Összetartozunk
98 éve ezen a napon darabolták szét országunkat és nemzetünket, ám 2010-től más töltete van ennek a napnak. A nemzeti összetartozás napja az összmagyarságról szól: éljünk bárhol is, tagoljanak minket szét bármilyen határok, egy nemzetet, egy közösséget, egy határon átnyúló társadalmat alkotunk.
Számomra ez a mai nap releváns üzenete. Míg a 20. század a magyar busongásról szólt – volt és van miért szomorúnak és dühösnek lenni! –, addig a 21. század legyen a magyar felemelkedés és összefogás, összetartozás évszázada!