József Menyhárt

Ma Bős városában a református közösség fontos alapköve került a helyére: az új templommal épül a felvidéki magyarság is!

TÁBLA(bla-bla-bla...)

Egy hete futótűzként járta be a sajtót, hogy magyar útjelző és információs táblák lepik el Dél-Szlovákiát. Csak pár napot kellett várnunk, hogy bebizonyosodjon: sajnos ismét csak egy kormányzati kommunikációs trükkről volt szó.

A Nagy Kétnyelvűsítés egyetlen eredménye: az, ami eddig is ki volt írva magyarul, ezután új táblát kap. Köszönhetően egy belügyminisztériumi rendeletnek, amit egy smeres minisztérium dolgozott ki, s véletlenül belekerültek a módosított dizájnú kisebbségi nyelvű táblák. Ennyi. Merthogy többre, tényleges előrelépésre nincs „politikai akarat”.

Közben a koalíciós szlovák képviselőinek reakcióiból megtudtuk: a smeres és SNS-es politikusok mentálisan pontosan ugyanott tartanak, mint a Nagy Összeborulás előtt. Számukra akceptálhatatlan egy minimális előrelépés is a kisebbségi jogok terén.

És most senki se jöjjön azzal, hogy mi örökké elégedetlenek vagyunk! Ezzel ugyanis egy magyar politikus nem lehet elégedett! Nem lehet az a programunk, hogy a kék táblákat fehérre cseréljük és ezzel le is zárul a tevékenységünk!

Valós eredményekre van szükség a nyelvi jogok és a vizuális nyelvhasználat terén. Valós eredményekhez viszont programra, elképzelésekre, szakértőkre és – legfőképpen! – erős politikai elköteleződésre van szükség. Nem lehet becsinálni és visszavonulót fújni az első összevont szemöldökű SNS-es képviselő láttán!

Úton a kisgéresi országos tanácsra: rimaszombati, tornaljai és kassai egyeztetéseket folytatva... Itthon vagyunk a Felvidéken, itthon tesszük a dolgunk!

Agócs Zoltán. Gyüre Lajos. Tóth Elemér. Szabó Rezső.

Építettek, neveltek, írtak, kultúrát szerveztek, közösséget építettek.

A héten túl sok felvidéki magyar nagyság távozott az élők sorából.

(Mégis: tovább élnek, bennünk!)

A magyar családok jövője a Kárpát-medencei magyarság jövője is: ma gyermekkacagástól volt hangos az Országház!

(Fotó: Hideghéthy Adrián)

Erdélyi és délvidéki kollégákkal a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) Végrehajtó Bizottságának budapesti ülésén...

13. és 14. átverés

Többet fizetünk be az államkasszába, mint amit kapunk! A parlament megszavazta az alkalmazottak jutattatásait növelő törvénycsomagot: bérpótlékok, 13. és 14. fizetés. Első látásra biztató, ám ha a számok mögé nézünk, megmutatkozik a koalíció valódi szociális (ár)arca.

Hiába vezetik be a 13. és 14. fizetést, ha ezt csak minden ötvenedik vagy századik dolgozó fogja megkapni! A megemelt bérpótlék fele pedig járulékként és adóként vándorol az államkasszába.

Még két beszédes adat: a szociális juttatások következtében idén 25 millió euróval csökken az állam bevétele, ugyanakkor a növekvő fizetéseknek köszönhetően 150-300 millióval nőnek a bevételek - ezek mind minisztériumi becslések, nem ellenzéki asztalcsapkodások. Vagyis az állam a növekvő gazdaságnak, a vállalatok nyereségének, a magánszektor magasabb fizetéseinek köszönhetően sokkal több pluszbevételre tesz szert, mint amiről most nagy kegyesen lemond.

Hmmmmm...
Ön szerint ilyen a szociális állam? Vagy inkább egy szocialista átverés?